Darien La’Fitte

[Darien „Shaver” La’Fitte]

[glow=blue,4,0]Kolóniai Flotta Információs Adatbázis[/glow]
Személyi Akta

[/size][/center]

Név: Darien La’Fitte
Faj: ember
Nem: férfi
Születési hely: Sagittarion
Születési idő: CTE 27
Családi állapot: nőtlen
Szolgálati hely, besorolás: BS-80 Phoenix, a repülőosztály kék rajának vezetője (pilóta)
Szolgálati azonosító: CF-985-CPT-BSG80PH-730
Hívójel: Shaver
Rendfokozat: Százados

Tanulmányok (képesítés):
- Általános iskola a Sagittarionon
- Reál középiskola a Sagittarionon
- Piconi Haditengerészeti Tiszti Akadémia (pilóta szak)

Általános felszerelés: Tiszti egyenruha századosi rangjelzéssel, díszegyenruha, pilótaruha, dögcédula, PiconTech M10 szolgálati oldalfegyver, küzdőkés a jobb lábszárára szíjazva, pilóta karóra, egy gyűrött fénykép a szüleiről és a húgáról, valamint egy másik a barátnőjéről

Repült géptípusok:
Viper MK-VII vadászgép
Raptor felderítő és csapatszállító

Fizikai megjelenés, külső tulajdonságok:
Magasság: 188 cm
Testsúly: 85 kg
Bőrszín: fehér
Szemszín: kék
Haj: sötétbarna

Magas termetű, kidolgozott izomzatú, mégis fürge és mozgékony. Napbarnított arca, cserzett bőre, kérges tenyere arról tanúskodik, hogy fiatal korában rendszeresen végzett kemény fizikai munkát. Mint minden pilóta, kiváló állóképességgel, és hasonlóan jó reflexekkel rendelkezik.

Személyiség:
Keménynek nevezhető szülői neveltetése eredményeként külsőleg megingathatatlan megtörhetetlen jellemnek látszik, ám belülről ez nem minden esetben igaz rá. Legtöbbször csendes, idegenekkel szemben hideg és kimért, ám azokkal szemben, akiket megkedvel és elfogad barátainak gyorsan felenged és, ha visszafogottan is, de barátságos. Nem árul el magáról túl sokat. Szeret csevegni, ám jobb szereti, ha tettei beszélnek helyette. Gyors helyzetfelismerő képesség, önfegyelem, valamint elszántság jellemzi. Sokszor nyugtalan, és bizonytalan, ám Viperája pilótafülkéjében igazán elemében van. Bár ő maga nem osztja ezt a véleményt, pilótatársai közvetlenül a Phoenix CAG-je, Ares mögé rangsorolják a repülőosztály pilótáinak képzeletbeli toplistáján.

Hobbi:
- repülés
- lövészet
- önvédelem
- ökölvívás
- kártya

[Darien „Shaver” La’Fitte]

Előtörténet

A Sagittarion kolónián, nem messze a fővárostól, Mount Cithaeron, huszonnégy évvel az Első Cylon Háború kitörését követően, Sagitarion kolónia fővárosától, Mount Cithaerontól nem messze, egy szőlőterület mellé épült luxuskivitelűnek nem nevezhető, ám egy átlagosnál nagyobb méretű családi házban egy fiúgyermek látott napvilágot. Szülei, Pierre La’Fitte és Medlaine Byrell La’fitt, akik egyaránt mezőgazdasággal, egész pontosan bortermeléssel, illetve saját maguk ellátásra zöldség és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, az Darien nevet adták neki. A család, bár nem rendelkezett hatalmas szőlőterülettel, mégis minden évben olyan mennyiséget, és ami még ennél is fontosabb, minőséget tudott termelni, amit egy nagynevű felvásárló elfogadható áron átvett, és palackozva immár önmaga számára jelentős haszonnal árusított. A szülők odaadóan és gondosan nevelték fiukat, akit ugyanakkor hamar rászoktattak a kemény munkára, hisz a metszés, a kéz erővel, illetve rotációs kapával végzett földmunka, valamint a zöldmunka a termelő viszonylatokban nézve kicsi, ám családi gazdálkodási viszonylatban nagy szőlőterületen mindig hosszú és nehéz munka volt. Egy régi sagittarioni mondással élve: „a szőlő örök szolgát kíván”. A szülők e mondás szellemében gyerekeknek is bizonyos időszakokban iskola után, sőt szüreti időszakban néha iskola helyett is a szőlőben kellett robotolniuk.

Darien, bár nyíltan sosem hangoztatta, rettenetesen gyűlölte ezt a fajta életet, ellentétben a nála két évvel fiatalabb húgával Cristinevel, akit kifejezetten érdekelt a szőlészet és a zöldség-, gyümölcstermelés mestersége. Az ég felé tekintve kalandosabb életről ábrándozó fiú, és a realistán föld felé tekintő leány testvériesnek nem éppen nevezhető kapcsolatban állt egymással. A lány, aki tudta fivére titkát, folyton folyvást veszekedett fivérével, amikor az ilyen, vagy olyan okkal megpróbált kibújni a szőlőbeli munkavégzés kötelessége alól. Darien ezért kezdett először piramisjátékkal, majd harcművészettel foglalkozni, hogy e sporttevékenységek folytatása által még kevesebbet kelljen a szőlőtőkék között robotolnia. A jó eredményekkel elvégzett általános iskola után szülei mindenáron mezőgazdasági szakközépiskolába akarták küldeni Darient, aki ekkor először, végre nyíltan szembefordult szülei akaratával.

Több, elcsattanó szülői pofonoktól sem mentes vita árán sikerült elérnie, hogy egy magasabb szintű képzést nyújtó középiskolába írassák be. Tekintve, hogy sem a számtan, sem a fizika nem a matematika nem volt erős oldala, ellentétben a történelemmel és a testneveléssel, a fiúnak igen komoly kihívást jelentett az iskola. Fogcsikorgatva, számtalan titokban vett különóra árán sikerült csak jó átlageredményeit fenntartania. A fiú ez mellett, ha ideje engedte, zömében fizikai jellegű munkát is vállalt, hisz tudta, hogy jövőbeli terveihez szülei semmiféle támogatást se fognak adni. Még az előtt, hogy sikeresen teljesítette a középiskola záróvizsgáit, szülei tudta nélkül jelentkezett a Piconi Haditengerészeti Akadémiára, valamint az Aerilonon található Fort Aspiring katonai főiskolára.

Egy nyári délutánon, amikor edzésről érkezett haza az apja fogadta, kezében a Haditengerészeti Akadémia kiképzési és szervezési osztályától érkezett levéllel. Azon nyomban kérdőre vonta a fiát, aki töredelmesen bevallotta, hogy az a szándéka, hogy örökre hátat fordít a Sagittarionnak. E szavak hallatán az apa keze már lendült is, hogy egy jókora pofonnal térítse észhez a fiát, ám ő apja kezét megragadva és megszorítva hárította az ütést, majd másik kezével kiragadta apja kezéből a levelet és a sűrű szidalmazások közepette szobájába menekült. Miután kulcsra zárta maga mögött az ajtót remegő kézzel és a torkában dobogó szívvel bontotta fel a levelet. Hatalmas megkönnyebbülés lett úrrá rajta, amint elolvasta az első sorokat: „Örömmel értesítjük… felvételt nyert a Piconi Haditengerészeti Akadémia Pilóta szakára…”. Kétszer is végigolvasta a levelet, majd azonnal a ruhásszekrényéhez lépett és sietős mozdulatokkal előkapta az utazótáskáját és belehajigálta az összes, fontosnak vélt ruhadarabját, egy családi fényképet, majd miután végzett a pakolással magához vette összes megtakarított és fáradtságos munkával szerzett zsebpénzét. Vett egy mély lélegzetet, kinyitotta szobája ajtaját és kilépett rajta. Szülei nem próbálták meg megállítani. Apja mindössze annyit közölt vele, hogy többé nem kívánja látni. Darien ezt teljes egyetértéssel, ám a lelke mélyén mélységes szomorúsággal vette tudomásul. Könnycseppeit törölgetve fordított hátat mindörökre a szülői háznak abban a titkolt reményben, hogy egyszer visszatér. Egyenesen Mount Cithaeronba utazott, ahonnan egy menetrendszeri személy-szállítóhajóval a Piconra repült.

Piconvárosba megérkezvén az iskola kezdetéig egy olcsó szálláshelyet bérelt és ideiglenesen mosogatói munkát vállalt egy kisebb étteremben. Az Akadémia kezdetén sikerült kollégiumi szálláshelyet kapnia, s az ösztöndíja, ugyan szűkösen, de elegendőnek mutatkozott, hogy fenntartsa magát. Szorgalmasan és keményen tanult. Az elméleti tárgyak elsajátításának sikerességében mutatkozó hátrányait a gyakorlati tárgyakban elért kiemelkedő eredményeivel ellensúlyozta. Közelharci, harcászati és taktikai ismeretekből valamint lövészetből az osztályelsők szűk néhány fős csoportjába tartozott. Az alaprepülés vizsgát kiváló eredménnyel teljesítette. Hívójelévé vált becenevét az első repülésórája alkalmával szerezte, mikor is olyan alacsonyan repült, hogy mondhatni leborotválta egy kisebb facsoport három fájának csúcsát. Azt követően, hogy sikeresen megszerezte a Vipera pilóta minősítést, jelentkezett a Raptor többfeladatú gép vezetésének elsajátítását célzó kiképzésre is. A kecses és mozgékony vadászhoz képest a felderítőgéppel repülni La’Fitte számára olyan érzés volt, mintha egy fél téglát vezetne. A típussal szembeni viszolygása ellenére sikeresen levizsgázott. Az akadémia elvégzését megelőző záróvizsgákon jó átlageredménnyel végzett. Hadnagyi rendfokozatban kezdte meg a szolgálatot, a Piconi Haditengerészeti támaszponton.

Első hosszabb eltávozásán hazautazott a Sagittarionra, s felkereste a szülői házat. Amely első ránézésre semmit sem változott. A fiú váratlan betoppanása kínos hangvételű beszélgetést eredményezett, mely során kiderült hogy az apa továbbra is neheztel fiára, aki a tisztes mezőgazdasági munka helyett a Haditengerészetet választotta, ám felesége és leánya unszolására, akik ekkorra már elfogadták Darien döntését, hajlandó volt, ha csupán színleg is, megbocsátani fiának. A családja körében eltöltött néhány nap után a fiú visszatért a Piconra. Bár a látogatás nem igazán úgy sikerült, ahogy remélte, mégiscsak jobb hangulatban vált el szüleitől, mint azt legutóbb tette.

A haditengerészeti támaszponton teljesített szolgálati ideje alatt feletteseinek feltűnt, ahogy egyes gyakorlatok alkalmával Darien a kötelékszintű harc-gyakorlatok folyamán rendkívüli repülési technikája mellett helyzetfelismerő képességről és figyelemre méltó szervezőkészségről tett tanúbizonyságot. A szolgálati időn kívül csendes és visszafogott fiatalember főleg sporttal és irodalommal foglalta le magát, s csak nagy ritkán csatlakozott a szolgálat után italozó vagy kártyázó társaihoz. Egy ilyen esti eltávozáson ismerkedett meg a nálánál két évvel fiatalabb Erica Aevanssal, aki egy, a támaszpont közelében lévő, ezáltal a haditengerészet kötelékében szolgálók közkedvelt vendéglátóhely tulajdonosának leánya volt, aki pultosként vagy felszolgálóként egyaránt gyakran besegített. A lánynak szinte azonnal szemet szúrt a pilóta, aki a viselkedésével kilógott a szabadidejüket töltő haditengerészek közül. A huszonéves hadnagy eleinte nem igazán volt jó beszélgetőtárs, ám midőn egyre gyakrabban előfordult, hogy vendéglátóhely záróráját követően hosszasan beszélgetések, a Darient körülvevő, falak lassan leomlottak a lány előtt, sőt e falak leomlásával párhuzamosan beleszeretett Ericaba. Kettejük kapcsolata viszonylag problémamentesnek és tartósnak bizonyult. Közel két évvel az akadémia befejezését követően La’Fitte hadnagyot az Atlantia csatacsillagra helyezték. A flotta és Nagala admirális zászlóshajója többnyire a Picon körüli űrben tartózkodott. Ezáltal fiatal hadnagyot a hajó fedélzetén folytatandó szolgálat nem szakította el barátnőjétől, ám jóval kevesebb időt tölthettek együtt, mint korábban.

Három évvel később átvezényelték a Phoenix csatacsillagra. Ehhez az áthelyezés egy előléptetés is társult, ugyanis személyzeti cseréket hajtottak végre a BS-80 pilótaállományában. A repülőosztály ekkor kapta új parancsnokát, Mark Anthon, hívójelén Ares személyében. Darient, századossá léptették elő, s rábízták a repülőosztály egyik osztagának irányítását. Örömét beárnyékolta a tény, hogy két hosszú évre el kell hagynia Ericat, akivel már-már házasságot tervezgettek.

A két, értelmetlennek tűnő járőrözéssel eltöltött év Darien számára, annak ellenére, hogy mindig is szerette a repülést legyen az járőrrepülés, vagy gyakorlat, annak az egyetlen személynek a hiányában, akit eddigi élete során igazán szeretett, mérhetetlenül hosszúnak tűnt. Az egyetlen hely, mely ideig-óráig feledtetni tudta vele a szeretett nő hiányát, a Vipera pilótafülkéje volt. Szabad idejében leveleket írt, melyekről tudta, hogy egyetlen módon juthatnak el címzettjükhöz, ha maga adja át őket a hazatéréskor. Hiába próbálta a kantinban kártyázó, italozgató bajtársaihoz csatlakozva gyorsítani az idő múlását, a visszaúton már ez sem jelentett számára megnyugvást. Ahogy teltek a hetek, s a viszontlátás pillanata egyre közeledett Darien napról napra vidámabb lett. Azt hitte, már semmi sem tarthatja vissza attól, hogy pár nap múlva átölelhesse jövendőbelijét…

[Ares]

Gratulálok!

Nagyon szép, gondosan kidolgozott, olvasmányos elõtörténet! Természetesen elfogadom!

A karakter speciális moderátori engedéllyel kezdhet századosi rendfokozatban!

Jó játékot százados, és Kobol Urai legyenek Önnel!

Üdvözlettel:
Ares