Paul Baxter

[Paul Baxter]

Paul Baxter
Közlegény
Férfi
22 éves
Aerlion
Tengerészgyalogos
Felszerelés: Rendszeresített Tengerészgyalogsági karabély és maroklőfegyver. Katonai ruhák. Pénz, fényképek, antik óra.




-..... Áh, mindegy. Végül is jól jöttem ki a végén az egészből. Tényleg te hogy haladsz azzal a pilóta lánnyal?
-Sehogy. Tegnap este mikor leszólítottam a kantinban rendesen leteremtett. Elmagyarázta nekem, hogy egy ilyen kulturálisan kifogásolható személyel mint én nem adja magát össze. Nem értettem mi a baja velem. Aztán egy fickó el magyarázta ,hogy valamelyik féltékenykedő pilóta, vagy tengerész pletykált rólam. Persze az egész hazugság volt, de tudod szerelemben, háborúban mindent szabad......
-Hát ez kár.

-Nekem mondod?! Nem is baj. Ezek a pilóták mind sokra tartják magukat. Némelyik jogosan, de vannak, akik nem.

Kinyíllik a lift ajtó. A társammal kilépünk belőle és az őrhelyünkre állunk. Én a híd bejáratának bal, ő pedig a jobb oldalra. A készültség végéig mindenkit igazoltatunk és ellenőrzünk aki be akar lépni a hídra.

-Emlékszel még mikor gyerekek voltunk?!
-Persze. De most hogy jön ez ide?-kérdezem meglepve.-
-Akkor mindenáron katonák akartunk lenni és egy ilyen hajón szolgálni. Most meg..... Teljesült és én nem szívesen maradnék itt.

Elmosolyodom és elgondolkozom.......

Hát igen. Emlékszem, mennyire szerettünk volna katonák lenni James-el. Állandóan kommandósat játszottunk a játék fegyvereinkkel. Sűlve-főve együtt voltunk. Azért, mert a szüleink barátok voltak. Apáink szintén katonák voltak. Ők is együtt szolgáltak egy hajón. Keveset láttuk őket, állandóan úton voltak. Főként az anyáink neveltek minket, egészen 13 éves korunkig. Ekkor elváltak útjaink James-el. Az anyja állást kapott a Piconon és a fiát is vitte magával. Próbáltuk tartani a kapcsolatot, leveleken keresztül, de ez elég nehézkés volt. Két év után teljesen megszakadt közöttünk a kapcsolat..........
Én befejeztem az elemit és rendészeti szakiskolába mentem. Az iskolában sok barátot szereztem. Jó tanuló sosem voltam, de rossz sem. Általában közepeseket és négyeseket kaptam. A tanáraim közömbösek voltak velem. Sem nem szerettek se nem utáltak. A képességeimhez méltó bánásmódban részesítettek. Ha rosszat tettem megbüntettek, ha jót megdicsértek. Azért olyan rosszat sosem tettem amiért kicsaphattak volna. Miután elvégeztem Nem lettem rendőr. Sokan kérdezgették miért nem lettem az, ha már ilyen iskolát végeztem. Nem tudom. Talán, mert sosem arra vágytam ,hogy a rendőrségnél dolgozzak. Úgy gondoltam, hogy többre vagyok hivatott mint, hogy napról-napra bűnözőket üldözzek. Na meg lebeszéltek róla. Anyám nem akarta, hogy ha egyszer meg nősülök akkor a feleségemnek hasonlóan aggódnia kelljen értem, mint neki apámért. Az iskola után egy biztonsági cégnél kezdtem el dolgozni. Őr lettem. Egy monitorokkal teli szobában űltem napi 6-8 órán keresztül és az épületen belüli mozgolódásokat figyeltem. Elég monoton és unalmas állás volt. Hiányzott is valami az életemből úgy éreztem. Munka után általában edzettem és, vagy katonai vonatkozású könyveket olvasgattam. Ha másnap nem mentem szolgálatba, akkor esténként kikapcsolódtam a helyi klubbokban a barátaimmal. Hétvégenként infrás-lövészetre jártunk. Azok a játékok..... Sokáig azok voltak az egyetlen katonai jellegű dolgok amikkel foglalkoztam. Egyik délután éppen hazatartottam a melóból, mikor megpillantottam egy reklámtáblát a főtéren. A tengerészgyalogságot népszerűsítette. Különösebben nem érdekelt, egészen addig amíg haza nem értem. Otthon anyám magából kikelve sírt. Hírt kapott apámról. Nem jót. Apám egy balesetben meghalt. Megmutatta nekem a levelet. A szokásos szöveg volt benne: SZOLGÁLAT TELJESÍTÉS KÖZBEN ELHUNYT. Biztos valami titkos dologban vett részt, mert mikor anyám felhívta a sereget, hogy mégis hogyan halt meg apám azt felelték, hogy nincs felhatalmazásuk erről nyilatkozni. Én könnyes szemmel vonultam a szobámba. Elővettem apám fényképeit és azokba merültem. Mikor 15 éves lettem akkor láttam utoljára. Valami fontos küldetésre utazott, amiről semmit sem árulhatott el. Azt mondta, hogy sokáig távol lesz. Nem akartam, hogy elmenjen. Nagyon szerettem. Mindig amikor otthon volt elvitt valahová és megmutatta mennyire szereti a családját. Abban a pillanatban döntöttem el, hogy az általa érzett végtelen szeretetből és tiszteletből a lehető legméltóbb emléket állítom neki. Felpattantam, megtöröltem a szemeimet és lementem anyámhoz a nappaliba. Már egyedül volt. Elmondtam neki, hogy katona leszek. Így állítok méltó emléket apámnak. Hát nagyon nem örült. Alaposan összevesztünk. Megpróbált lebeszélni róla, de nem sikerült neki. Úgy érezte engem is elfog veszíteni. Minden áron azt akarta, hogy maradjak otthon és folytassam a monoton munkámat. Ellenkeztem vele. Alaposan összevesztünk. Még azon a délután felkerestem a legközelebbi toborzó irodát. Két nap múlva jelenésem volt Fort Aspringban. Indulás előtt sikerült kibékülnöm anyámmal. Belátta, hogy nem tehet semmit sem, már döntöttem. Úgy volt vele, jobb ha békében enged el. A létező összes pszichológiai és fizikai vizsgálatot elvégezték rajtam. Alkalmasnak találtak. Az iskolámnak köszönhetően úgy gondolták, hogy a terhelést bírni fogom, így a legkeményebb helyre osztottak be. Menetgyakorlatok, fekvőtámaszok, fal- és sziklamászások végtelen sora állt előttem. Balszerencsémre hamar kiderült, hogy az apám is tengerészgyalogos volt és hogy ő is itt végzett. Ugyanaz volt a kiképzőnk is. Jól ismerte a kiképzőm az apámat és képességeit. Úgy gondolta, hogy én is képes vagyok ugyanazokra a dolgokra. Oda figyelt rám és nem hagyott elpuhulni. Rajtam mutatta be a válldobásokat és hasonló kedvenc lefegyverző mozdulatait. Apám mentalitását és kitartását örököltem, ő pedig nagyon szívós volt. Ennek köszönhetően nem roppantam össze. Talán még egy kicsikét erősebb is lettem tőle, mind mentálisan mind fizikálisan. Sok bajtársammal életre szóló barátságot kötöttem, mert ők is hasonló cipőben jártak mint én. Az apjuk katona volt és itt végeztek, stb. Szóval hasonlóak voltunk, ezért egymásra találtunk. Aztán elérkezett a kiképzés vége. Én közlegény-i rendfokozatban hagytam el Fort Aspringot. Azonnal a Phoenixre kerültem, amely akkor indult egy felderítő akcióra. Több kopasz is érkezett velem, kb 40-50 fő. Az eligazításon, ahol megkaptuk, hogy ki melyik rajban fog szolgálni találkoztam ismét James-el. Elősször csak arra figyeltem fel, hogy a rajban van egy ismerős név: James Jarek. Azt hittem elsőre, hogy csak egy azonos név. A körletben kiderült, hogy nem. Ő volt az a régen látott barát. Azonnal megismertük egymást. Nagy vigyorral egymásra borultunk és azonnal elkezdtünk mesélni kivel mi történt. Az elmúlt években James-el minden rendben volt. Ő 18 évesen lépett be a seregbe. Akkor helyezték át az Odyssey nevű hajóról, amikor én végeztem a kiképzésen. Mind a ketten közlegények voltunk. Hamar beilleszkedtünk. A dolgok ismét a régiek voltak. Jól éreztük magunkat és kiegészítettük egymást. Valóra vált gyermekkori álmunk, ennél boldogabbak nem is lehettünk.

Megszólal a riadókészültséget jelző sziréna. Felpattanok az ágyamból és gyorsan magamra öltöm a gyakorlómat, a mellényt és a sisakot, majd a fegyverraktárba sietek. A raktárból egyenesen az őrhelyemre indulok. A liftnél találkozom James-el. Csak mi vagyunk benne.
-Képzeldd tegnap este hatalmas pókerpartyt rendeztünk. Kár, hogy nem voltál ott.
-Miért talán, mert nyertél?
.-Dehogy, csak....... legyen annyi elég, hogy...... volt egy kis gubanc, de áh, mindegy. Végül is jól jöttem ki belőle...........




Megjelenés
198 cm magas, rövid fekete haj, barna szem, izmos testalkat. Mindig gyakorlóban van.


Jellem

Erős, nyugodt. Akaratereje hatalmas. Ragaszkodó. Ha valakit, vagy valamit meg szeret akkor azt nehezen engedi el. Az embereket szereti. Mindig apjának akart megfelelni, az ő méltó utódja akar lenni. Igazi hazafi. Mindent a hazáért tesz.

[Zeus]

Üdvözöllek!

Ez az előtörténet, terjedelmében és minőségében egyaránt alatta maradt az általunk elvárt követelményeknek.

1) El kell, hogy mondjam, hogy magasabb tiszti rendfokozatban (százados és ettől felfelé) csak különleges isteni (moderátori) engedéllyel és alapos indokkal lehet kezdeni. Pilóta karakterek hadnagy, illetve alhadnagy, míg tengerészgyalogos karakterek maximum tizedes, vagy őrmester rendfokozatban kezdhetnek. Te nem kaptál engedélyt arra, hogy karaktered századosi rendfokozatban kezdjen… és utólag már nem is adunk ki ilyen engedélyt…

2) Az előtörténet formailag nem felel meg az általunk megszabott, illetve a többi előtörténetben betartott formai szabályoknak…

3) „Speciális katona”

Gondolom ez a karakter besorolása akar lenni.

A Tizenkét Kolóniai fegyveres erőiben így önmagában ilyen lehetőség nincs. A Kolóniai Haderő két fegyvernemre tagolódik. Kolóniai Haditengerészet, és Kolóniai Tengerészgyalogság. E kettő közül kellene választani… természetesen mindkettőnek megvannak a megfelelő kiképző központjai. (az Aerlion Kolónián található a Tengerészgyalogság Főhadiszállása és alapvető kiképző intézménye: Fort Aspiring, A Picon Kolónián, pedig a Haditengerészeti Akadémia és Hadtudományi Főiskola)

4) A Capricai emberekre egyáltalán nem jellemző, hogy mindkét szülő katonai múlttal rendelkezne, ez a Piconon szokás az egyetlen kolónia, ahol a lakosság túlnyomó többsége a Haditengerészet kötelékébe tartozik… Egyébiránt a Capricaiak személyisége és mentalitása nem igazán passzol ehhez a „katonássághoz”, ami az előtörténetben le vagyon írva…

5) „Paul-t pedig ez nagyon lenyűgözte. Valahogyan jobban érdekelte a gyalogság, mint az, hogy egy dobozban röpködjön.”

Gyalogság, mint olyan ebben a világban nem létezik, ami pedig a dobozokat illeti, szerintem sikerült a Phoenix összes pilótáját vérig sérteni ezzel a megjegyzéssel…

6) „Mire elérkezett a vizsga időszak, Paul egy igen erős katona lett, mind szellemileg mind fizikailag. Az akadémiát főhadnagyként hagyta ott.”

Sem a Kolóniai Haditengerészet, sem a Kolóniai Tengerészgyalogság kötelékében nincs főhadnagyi rendfokozat… Jobb lett volna, ha az ilyen apróságoknak még az előtörténet megírása előtt utána nézel. Nem véletlenül van létrehozva a Kolóniai Információs Adatbázis…

7) „Innen a galaxis szélére vezényelték ahol, kalózok és csempészek ellen harcolt. Több rajtaütést vezetett drog-kartelek és csempészbandák ellen.”

Úgy látom, igen kevered ezt a világot valamelyik másikkal, vagy legalábbis eléggé nem vagy tisztában a helyi viszonyokkal.

Adott a 12 Kolónia, valamint néhány bányászhold. Ugyanakkor adott egy úgynevezett határvonal, amely az Első Cylon háborút követő tűzszüneti megállapodás következtében jött létre. A Galaxis pereme kifejezés pedig nem igazán értelmezhető… Főleg, mert nem minden hajót láttak el FTL (fénysebességnél gyorsabb utazást lehetővé tevő) hajtóművel. Szóval a semmi közepén nem igazán lehet harcolni senki ellen…

8) „Többször megsérül, ám mindig saját lábán tért vissza minden emberével.”

Lássuk csak, meglelni és mozgásképtelenné tenni egy csempészhajón, esetlegesen átszállni a fedélzetére, legyűrni az ellenállásukat, mindezt csak könnyebb sérülésekkel, veszteség nélkül. Ilyen jó viccet rég olvastam…

9) „Egyik legemlékezetesebb akciója egy terrorista szervezet ellen volt. A terroristák egy elhagyatott űrállomáson akartak fegyvereket venni egy bandától. Paul sikeresen beférkőzött a bandába 3-ad magával.”

A tengerészgyalogság nem igazán a beszivárgási képességéről híres, az pedig, hogy több személyt is be tudtak építeni egyazon csoportba, egy kicsit több mint hihetetlen.

10) „A terroristák egy elhagyatott űrállomáson akartak fegyvereket venni egy bandától. Paul sikeresen beférkőzött a bandába 3-ad magával. Sosem arról volt híres, hogy kimélné az ellenséget. Az egyik ládát robbanóanyaggal pakolta tele. Mikor a terroristák kinyitották azt, Paul felrobbantotta és az álruhájában két társával elkezdtek lőni a terroristákra. Így a bűnözők egymást írtották, mikor Paul egysége berontott. A 32 gyanusítottból csupán 5-t sikerült előállítani.”

Ha jól olvastam, egy űrállomásról van szó… na mármost akkor a három beépítetten kívül mindenki mást, bejuttatni, elég nehézkes, főleg ha messziről lerí róluk h tengerészgyalogosok. Azért a terroristák megválogatják azokat, akikkel üzletelnek, ha pedig egyszerre három új arcot látnak, az azért felkeltené az érdeklődésüket. Az erősítés bejuttatását, pedig maga a tény nehezíti, hogy űrállomásról van szó, Egyáltalán mikor volt ideje a karakternek a robbanótöltetet elhelyezni? Megjegyzem, űrállomáson, pláne eladásra váró lőfegyverek között robbantani, hogy is fogalmazzak… eget rengető baromság.

11) „Paul dicséretben részesült. Még 2 évig szolgált ott, ezután megkapta századosi rendfokozatát. Az ünnepség után miután megkapta a rendfokozatot, hazaindult a Capricára. Útközben felvette őt a Phoenix. A többi meg már ismeretes. Kitört a háború és Paul új beosztását várja a Phoenixen...”

Egy százados már van a Phoenixen, az ő előtörténete, nos ennek a förmedvénynek minőségben és mennyiségben is a többszöröse… Ennek a karakternek az előtörténete nem igazán van összhangban a Phoenixével, sőt a Phoenix legénységének már megjelenített tagjaiéval se. Miért helyezték át előző állomáshelyéről? Egyáltalán melyik Csatacsillagon szolgált korábban a karakter?

Sok megválaszolatlan kérdést vet fel ez a megmosolyogtató előtörténet. Javaslom, ülj le még egyszer és gondold át ezt az egészet. A helyesírási képeden sem ártana javítani, mert az is minőségen aluli.

Tudod, én személy szerint undorodom az ilyen „ŰberRambo” ; „mindenölő” ; „mindent simán, vagy kis karcolással megúszó” förmedvényektől. Semmi életszaga sincs az ilyen történeteknek. Az „egy gépkarabély prototípus, amit ő csinált” dologhoz már nem is mernék hozzáfűzni többet csak azt, hogy nem láttam feltüntetve azt a tényt, mely leírja a karakter ehhez szükséges ismereteit…

Amint valamiféle hosszúságban és értékben egyaránt értékelhetőbbel rukkolsz elő, s ezt közlöd is, majd újra átnézzük… jó munkát!

Zeus, Kobol Elsõ Ura, az Igazság és a Kegyelemesség Istene

[Paul Baxter]

Javítva ,remélem így megfelel

[Ares]

Üdv!

Az elõtörténet továbbram sem éri el a kívánt mércét. Rövid, bár ez önmagában még nem próbléma (de lehetne hosszabb is), viszont szétszort, pontatlan, nyers szövegszerkezetû, valamint nem felel meg az elõírt formai kívánalmaknak sem. Ezen felül semmi sincs részletezve, csak odavetve, hogy ez van, mintegy diavetítõ formátumban jelenik meg elõttünk a "történet". Ezen felül a karakter mintha a semmibõl pattant volna elõ, nem ismerhetõ meg benne sem a jelleme, sem tulajdonképpen eddigi életének részletei, viszonya a feletteseihez, bajtársaihoz, családjához, és magánélete (ez mintha nem is létezne számára).

A kétféle történetírási forma szerencsétlen találkozása csak tovább rontja az összképet. Nem tudni, hogy a beszélgetés hol és kivel, milyen körülmények között zajlik, céltalan és teljesen homályos (mirõl is kellene a "Fõtisztnek" döntenie?), valamint teljes mértékben életszerûtlen.
A prototipus fegyver készítése szolgálati körülmények között teljes mértékben elképzelhetetlen, valamint a karakter nem végzett mérnöki egyetemet, tehát még elméletben sem kivitelezhetõ a számára.
Ezen felül a karakter avatárján szereplõ színész képe már foglalt az oldalon, tehát itt nem használható (hacsak nem cylon, de mint tudjuk "Sheppard alezredes" nem az...), ezért kérlek válasz másikat.

Summa summarum: az elõtörténet még több módosításra szorul, valamint részletezd a karakter gyermekkorát, családját, magánéletét, kiképzését, eddigi szolgálati idejét). Ha készen vagy, jelezd és ismét megnézzük.


Üdvözlettel:
Ares, a Háború Istene

[Paul Baxter]

Remélem ez jó.

[Poseidon]

Üdv!

Nos, átnéztem a javított elõtörténetet, és habár a korábbiakat technikai problémák miatt nem volt alkalmam elolvasni, ezt határozottan jobbnak találom, mint amelyekrõl az elõzõekben kollégáim írnak.

Hiba azonban még mindig van benne, ezeket most felsorolnám. Elõször is rengeteg benne a helyesírási, szintaktikai hiba. Van, hogy elõbb befejeztél egy mondatot és a következõben folytatod, csakhogy ennek így nincs értelme, pl.:
"Mivel apám ott dolgozott úgy döntök az lesz a megfelelõ. Hely elkezdeni a pályafutásom."

A "lepereg elõttem életem filmje" mondat mindig egy Whiskey-t juttat eszembe, és ez nem igazán jó indítás. Magával a kivitelezéssel semmi bajom, sõt sokat megtudni a karakterrõl, de az ilyen közhelyeket én kihagynám.

Nem véletlen, hogy egy katona alkoholt iszik. Azonban az, hogy a kabinjában iszik, nekem arra utal, hogy titkolózik. Teljesen mindegy, hogy milyen napszakban teszi ezt, mert bármikor harckészültségben kell lenni, így aztán gondolom te is megérted, hogy miért tartom túlzásnak a "sutyiban" való alkohol fogyasztást.

Nem tudom, mennyire életszerû, hogy egy óvodás korú gyereket az ezredes apuka bevisz magával a laktanyába. Tudod, az én apám katona volt (már nyugdíjas) és habár laktanya-parancsnok volt, sosem vitt be a munkahelyére, míg 16-17 éves nem lettem. Lehet, hogy én fújom fel a dolgot, de sztem nem életszerû.
(Óvodás gyerek mindennel játszik, ami a kezébe akad. Még fegyverrel is. Amire én bemehettem a laktanyába, már jobban lõttem, mint sok felnõtt, tehát tudtam, hogy a fegyver nem játék...)

A következõ dolog, amivel gondom akadt, az az, hogy berúgod az ajtót. Tudod, hogy milyen nehéz berúgni egy ajtót? Balszerencsédre én tudom. Egyrészt, mert egy fegyveres testületben töltöttem el jópár évet és még most sem dolgozom távol ettõl a vonaltól, másrészt pedig nem egy harcmûvészetben jutottam el magas szintre. Ajtót berúgni nagyon nehéz. Ha be van zárva, akkor meg különösen. Nem mindegy hol találod el, nem mindegy hogyan. Ha pedig elõtte még nem rúgott be ajtót a karakter, akkor vsz. ettõl legalább kificamodik egy láb (fõleg boka).
A beszélõ hang nem rossz ötlet, de kicsit ezt is túlzásnak tartom. Olyan, mintha Jedi lennél és az erõn át megéreznéd. Ez egy kicsit sok...

"A következõ kép néhány hónappal késõbbi lehet. Anyám az elõszobában ül és egy katonával beszélget, mikor hazaérek. A katona apám egyik barátja, egykori felettese, majd beosztottja volt." - ez egy kissé zavaros. Apád elõbb beosztottja volt ennek az embernek, majd a felettese? Hát, ez nem igazán szokott megtörténni. Maximum feljebbvalója lehetett késõbb. Hacsak a másik nem követett el hibát. Ha viszont így van, akkor õ nem szolgálhatott volna tovább a testületben.

Jó ötlet, hogy az elejérõl akarsz kezdeni. Ezt nagyon tisztelem. Én is így kezdtem és meg is volt az eredménye. Viszont mivel nem tudjuk, hogy ebben a kitalált világban hogyan mûködik a szolgálat melletti tanulás, így kérlek hagyd ki azt, hogy majd tanulmányi szerzõdés mellett elmész fõiskolára, és azt is, hogy sokat vétettél a HSZT ellen. Biztos vagyok benne, hogy ebben az idõben nem így hívják, hogy HSZT. Ráadásnak kollégáim nem olyan tájékozottak a zsargonban, így némelyikük nem hiszem, hogy tudná, hogy a HSZT mit is jelent valójában. Szeretném, ha ezt csak szabályzatnak írnád. Így is érthetõ.

Azért vétettél a szabályzat ellen, mert a bajtársaidnak nem tetszett, hogy kivételeznek veled? Hááát... Ez sem kifejezetten életszerû. Ráadásnak, ha apád ezredes volt, akkor meg különösen nem. A katona családokban tradíció, hogy az ember mintakatona. Nekem apám és nagyapám is katona volt. Habár én nem lettem katona, de mint írtam egy másik fegyveres testületben dolgoztam, és magam is etalon lettem. Etalon másoknak. Ahol csak lehetett elsõ voltam. Mert megkövetelte a családom híre.

A futkosó durva. Általában kadétokat v. nevezzük esetedben kopasznak - nem küldik a futkosóra. Nagyon nehéz mindent futva csinálni. Mert bizony ott mindent úgy kell csinálni.

"A kiemelkedõ teljesítményeimnek köszönhetõen, amiket a fizikai helytállásban tanúsítottam, valamint az elméleti oktatásokon, szakaszvezetõvé neveznek ki. Közeledik a kiképzés vége, én már õrvezetõ vagyok." Elõbb szakaszvezetõ, majd õrvezetõ? Akkor idõközben rendfokozatban visszavetettek, azt pedig azért szokták kiszabni, ha valaki rossz fát tesz a tûzre. Szóval ez abszolút rossz!

"Bent egyszer csak a mában találom magam. A kantinban kártyázom a bajtársaimmal, mikor elér minket a hír, hogy a Cylonok ismét támadnak. Néhány óra múlva hírt kapok arról, hogy a Picont támadás érte. Nukleáris támadás. Feltehetõleg nincsenek túlélõk. Fájdalmas arccal megyek a szállásomra."
Ez még nem történt meg! Még nem kaphatsz hírt arról, hogy a Picont támadás érte, mert egyelõre csak a Phoenix - jelenlegi szolgálati helyed - van támadás alatt, legalábbis tudomásunk szerint!

Ezek fényében kérlek nézd át az elõtörténetet! Javítsd is, és akkor majd újra megnézzük.

Poseidon


Ezen felül a választott avatárban szereplõ színész szintén foglalt az oldalon, ezért kérlek válasz másikat. Köszönöm.
Ami meg a HSZT-t illeti, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény.

Valóban, Picon még nem áll támadás alatt...


Ares

[Zeus]

Üdv!

Nos úgy látom, sikerült terjedelmesebb előtörténettel előrukkolni. Sajnos tartalmát tekintve még mindig sok hibát vélek benne felfedezni. Az időm rövidsége miatt csak a leginkább számomra szembetűnőket fogom kiemelni. Bár Poseidon és Ares egyaránt többet említettek ezek közük, azért nem árt ha erőteljesen foganatosulnak...

1) Személy szerint nem igen vagyok híva az E/1 személyben megírt és emlékfoszlányokból összecsipegetett előtörténeteknek. A karakter adatait tartalmazó rész formailag még mindig nem igazán hasonlít a többi karakterére. Tekintve, hogy a Phoenix jelen pillanatban egy ütközet közepén áll, egy kicsit furcsán hat a szobájában alkoholizáló karakteri visszaemlékezés. Főleg abban a formában, ahogy az elkészült…

Maga a saját szoba dolog is eléggé abszurd. A legénységi állomány tagjainak közös kabinja van a hadihajókon, saját szoba nem áll rendelkezésükre, az csak a főtisztek kiváltsága. Tehát felmerül a kérdés, hogy a visszaemlékezés pillanatában hol van a karakter? Ha a Phoenixen szeretnéd tudni, akkor ez a variáció semmiképp sem jöhet szóba.

2) A kiképzésen való kivételezés gondolata általában távol áll a fegyveres testületektől. Szerintem az Angol Királyi család fiú örököseivel sem kivételeztek az Akadémián. Épp ezért egy egyszerű ezredes fia sem kaphat semmilyen kedvezőbb elbírálást. A kiképzés végeztével azonnal őrmesteri rendfokozatot szerezni, nos ezt egy kicsit sokallom, hisz ez az újonchoz képest öt rendfokozatnyi előrelépést jelent. Ez jelentősen több a soknál. Sőt a kiképzésen való ilyen jellegű, a ranglétrán való gyors felszökdelés nem igazán tűnik reálisnak.

3) Úgy látom elmulasztottad végigolvasni mind a kronológiát, mind a jelenlegi eseményeket. Sajnálatos módon az előtörténet vége teljességgel ellentmond a fent említetteknek. Tehát a 20-22 életév közötti családi stb. események ilyen formán teljes átírásra szorulnak…

3/a A Phoenix két évvel ezelőtt, tehát a karakter 20. életévében egy felderítő jellegű küldetésre indult, amelyről még nem tért vissza a Piconra.

3/b A Cylonok mondhatni még a Kolóniák megtámadása előtt „botlottak” a Phoenixbe és kezdték meg ellene a harci cselekményeket. Tehát jelenleg még nem tudni arról, hogy a Kolóniákat, köztük a Picont, nukleáris támadás érte, ugyanis az még nem következett be illetve jelen pillanatban van folyamatban.

3/c Jelenleg a CIC-n szolgálatot teljesítőkön és a harcban álló Vipera pilótákon és a hangárfedélzeten szolgálatot teljesítőkön kívül a legénység nagy részének jószerével fogalma sincs, kik azok, akik megtámadták a Phoenixet. Ilyesformán egy „mezei” tengerészgyalogos nem igazán tudhat semmit arról, ami odakünn zajlik, leszámítva azt, hogy a hajót támadás érte és teljes harckészültségben jelentkeznie kell a megfelelő helyen.

4) A két éves küldetés alatt, a legénység tagjai között szorosabb érzelmi kapcsolatok kialakulhattak, ám az ilyen jellegű pilóta (minimum alhadnagy) – tengerészgyalogos kapcsolatok nem jellemzőek, egyrészt, mert ha kiderül, az, mindkettejük számára automatikus fegyelmi eljárást és akár leszerelést is jelenthet. A Kolóniai Haditengerészet, hasonlóan a földi haditengerészetekhez nem nézi jó szemmel a legénység ilyen jellegű „barátságát”. (A Cylon támadás előtt semmiképp). Szerintem eléggé irreális, hogy egy újonc tengerészgyalogos felkeltse egy Viperazsoké figyelmét. A pilótákról pontosabban másokhoz való viszonyulásukról köztudott, hogy úgymond „eléggé a talajszint felett járnak”.
5) A Fort Asping-os látogatás is igen érdekes időzavart okoz, tekintve, hogy az Aerlion Kolónián található, míg a Phoenix támaszpontja a Picon Kolónián. A kettő közötti utazás pedig nem igazán gyors, sőt kifejezetten időigényes.

6) Adatpad nincs! Ez nem a Star Wars, vagy a Star Trek világa, ahol különféle kézi eszközökön lehet adatokat továbbítani, ebben a világban különösen a Columbia osztályú csatacsillagok fedélzetén (pl.: Galactica, Phoenix) az adatok szállítása nyomtatott papír formájában történik…

7. Nos az Egyesült Államok haditengerészetének őrnagyi egyenruháját viselő karakterkép nem igazán passzol a Kolóniai Tengerészgyalogság tagjához. Ugyanakkor David James Elliot mint karakterkép, már foglalt a hajó technikus csapatának főnöke számára. Következésképp másikat kell választanod.

8) A karakter magasságát azért illene pontosan tudni…


Arra kérlek, hogy próbáld meg összeegyeztetni a karakter történetét a Phoenix és annak legénységének történetével. Ehhez természetesen el kellene olvasni a kronológiát, a prológust és a jelenleg folyó eseményeket. Ezt követően pedig próbáld meg kiküszöbölni az előtörténetből a zavaros elemeket.

Zeus, Kobol Elsõ Ura, az Igazság és a Kegyelemesség Istene

[Paul Baxter]

Ismét javítva remélem így jó

[Zeus]

Üdv!

Nos… nem is tudom, mit mondjak. Egy kicsit komolyabb hozzáállást vártam. Azt írod, hogy fegyveres testületnél szolgálsz. Nos, az eddig beadott előtörténetek minősége, valamint a bennük észlelt tartalmi és logikai hibák ezt számomra maximálisan hihetetlenné teszik. Egy ilyen tevékenységet végző embertől több kreativitást és nagyobb precizitást gondolnék.

1) Felhívtam a figyelmedet rá, hogy nézd meg a Kolóniai Haditengerészet és a Kolóniai Tengerészgyalogság hivatalos rendfokozati listáját. Úgy tűnik nem tetted meg, hisz ha megtetted volna tudnád, hogy „szakaszvezető”, mint olyan nem szerepel ebben a listában. A magam részéről utálom, ha az általam leírt moderálás tartalmára fittyet hánynak. Nem önszórakoztatásból írom bele a hibák magyarázatát és a javításhoz a megfelelő forrást. A te érdeked, hogy elfogadható előtörténetet tudj írni.

2) Egy újabb példa a logikai következetességre:

Az előtörténet elején ez olvasható: „Belépek, a szekrényemhez rohanok. Kinyitom és gyorsan felkapom magamra a gyakorlómat és a mellényt.”

Valahol a vége felé, pedig emez: „Mindig gyakorlóban van.”

Most akkor hogy van ez?

3) „Apám kezét fogom aki a munkahelyére visz. Mindenki engem néz és mondják apámnak, hogy milyen aranyos fia van.”

Hát nem is tudom, ez a megjegyzés egy civil munkahelyre elmenne, de egy Tengerészgyalogos támaszponton megnézném, ki merne bármiféle akár pozitív, akár negatív megjegyzést tenni az ezredes csemetéjére.

4) „Csak arra emlékszem, hogy az ablakban állva sok-sok katonát látok, akik tornáznak. Több százan lehetnek. Ekkor még nem értettem apám mit csinál hiába mondta el. Később már értettem. Ő felelt a kopaszok kiképzéséért. Egyszer csak bejön anyám. Én odaszaladok hozzá. Meg puszilom és ő is engem. Még most is érzem az ő illatát. Meg remegek, amikor felidézem. Most is. Ezután a háta mögül elővesz egy játékot. Egy vipera gép makettje az. Leülök a földre és önfeledten játszom.”

A 3. és a 4. pontra egyaránt vonatkozik, hogy a Tengerészgyalogság kiképzését nem a Piconon végzik. Fort Aspan, a kiképzés központja az Aerlion Kolónián található. (Ezt szintén említettem, de ezek szerint ugyancsak nem volt foganatja.) Így jószerével az Apa és az Anya elég ritkán találkozhat, hisz egyik a Piconon a másik az Aerlionon dolgozik. Itt az is felmerül, hogy ki neveli a gyermeket.

5) „Fogom és a zárra mérek egy erős rúgást a jobb lábammal.”
Nos, mint azt Poseidon is említette egy ajtó berúgása nem igazán egyszerű. Azt hogy, te mint egy fegyveres testület tagja meg tudod csinálni, messze nem jelenti azt, hogy egy 18 éves fiatalember aki ez ügyben valószínűleg gyakorlatlan, sikeresen meg tudja oldani. Más részt a sikeres berúgás az ajtótól is függ. Megnézném, miként rúg be valaki egy 5 pontos biztonsági zárral bíró ajtót. Szóval ne keverd a saját tudásodat a karakterével. Az előtörténetben nem tesz jót, a játékban pedig kifejezetten sok problémát okoz. (A moderátorok nem honorálják…)

6) „Kiderül, hogy ő pilóta. Hosszú vörös haj, kék szem, fehér bőr, hosszú comb és igéző illat. Nem kétséges azonnal beleszeretek. Később többször találkozunk a kantinban. Bemutat a társainak én is őt az én társaimnak.”

A pilóták rangban a tengerészgyalogosok felett állnak, hisz kivétel nélkül mind legalább alhadnagyok, míg a tengerészgyalogosok között elég alacsony a tisztek aránya. A két csoport közötti érintkezés, merőben szokatlan. Nem csupán a rangbéli, hanem a társadalmi okok miatt is, amelyeket most nem részleteznék.

7) „A dokkban vagyunk. Az erőtérnél állunk. Nézzük a csillagokat.”

Akárcsak Adatpad, úgy erőtér sincs a BSG világában. A Dokkoló öblök az egyik végükön nyitottak, és űrbéli viszonyok (hőmérséklet, nyomásviszonyok stb.) uralkodnak. Onnan nézni a csillagokat elégé haláli élmény lenne.

8) „Ez már három hónappal később történik. Jennának könnyes a szeme. Nekem gombóc van a torkomban. Délelőtt voltunk a kapitánynál. Alaposan letolt minket.”

Először is, a kapitány a rendfokozatok listájának magyar fordításában százados. A Phoenix legmagasabb rangú tisztje a Parancsnok. Akit ismerve én kizártnak tartom, hogy a karakter és a pilóta megúszta volna egy dorgálással. Felfüggesztés, fogda, fegyelmi, írásbeli elmarasztalás és nem kizárt a Piconra érve a hadbírósági tárgyalás sem. Kérlek a jövőben óvakodj attól, hogy egy általad ismeretlen jellemű karaktert megszemélyesíts az előtörténetben.

9) Az előtörténet elejét és végét alkotó keret nem stimmel. A karakter teljes fegyverzetben elindul valahová a kezdetnél. Megjegyzem a felettes irodája egy Csatacsillagon, nos maradjunk annyiban hogy nem szokványos. A Phoenix egy hadihajó és nem egy irodaház, vagy egy laktanya. Az előtörténet végén ismét a körlet. Szóval a keret egy kissé elcsúszott.

10) Az előtörténet során az E/1 személy alkalmazásában az igeidők több helyen elég zavarosan vannak alkalmazva. A jövőben erre is figyelj.

11) A képen látható színész, mint avatarkép már ugyancsak foglalt.

Úgy vélem ez az általad elvégzett előtörténet javítás egy sebtében összecsapott valami (, amit nem illetnék további jelzőkkel). Ennek megfelelően elutasítom.

Zeus, Kobol Elsõ Ura, az Igazság és a Kegyelemesség Istene

[Paul Baxter]

Figyelembe vettem amiket írtál ó hatalmas Zeus. Remélem ez már elnyeri a tetszésed.

[Zeus]

Üdv!

1) „Belépek, a szekrényemhez rohanok. Kinyitom és gyorsan felkapom magamra a gyakorlómat és a mellényt. A fegyveremet már elhoztam a fegyverraktárból ide jövet. Azt is magamra akasztom, majd a maroklőfegyver és a combtokja jön. A sisakot már kifelé menet veszem fel. Miután a fejemre rakom betárazom a fegyvereim, de nem biztosítom ki őket. A folyosó végén balra fordulok, majd előveszek egy szál cigarettát és rágyújtok. Amíg haladok a felettesem utolsó, általam ismert tartózkodási helyéhez. A következő sarkon van egy lift. Még éppen elérem. Bent van időm egy kicsit gondolkozni. Azon tűnődöm, hogyan jutottam el idáig........”

Az általam korábban hibásnak mondott keretszerkezet módosítása, azaz, hogy az előtörténet végén fény derül arra, hogy a karakter egy riadó miatt veszi magához felszerelését és indul el keresni a felettesét. A felettes keresése nem igazán ésszerű megoldás. Riadó esetén általában a tengerészgyalogosok a korábban kijelölt őrhelyükre mennek és további parancsig ott maradnak. Mint az a prológusban olvashattad, a Phoenixen igen gyakran voltak riadókészültségek elrendelve. Tehát mindenkinek tudnia kell, hogy riadó esetén hova menjen.

2) Amennyiben a „kantin”-os záró részt és a készülődést nézzük, úgy az alábbinak

„Belépek a körletbe. Sötét van. Az orromig sem látok. Bal kezemmel kitapogatom a villanykapcsolót. Az erős, felvillanó fény először bántja a szememet, de lassan hozzászokom. Ismét.....”

A kétszeres használata, mint kereté, így már indokolatlan.

3)„Anyám az előszobában ül és egy katonával beszélget, mikor hazaérek. A katona apám egyik barátja. Az egyetemen ő tanította apámat. Apám sokat mondogatta: "Johnson Gardner sokat mondogatta, hogy egyszer én fogok parancsokat osztogatni neki...."”

Ezt elég nehézkesnek tartom. Lássuk csak, az iskolai oktatók is szépen lépdelnek felfelé a ranglétrán. ( Engem személy szerint századostól alezredesig terjedő skálán mozgó rendfokozatú tisztek oktatnak jelenleg.) Egy végzős tiszt többnyire hadnagy vagy főhadnagy, mire onnan ezredessé lép elő, addig jócskán eltelnek az évek. Teszem azt az oktató őrnagy volt. Mire a karakter ezredes lesz, addig az oktatót is előléptethetik nem is egyszer. Szóval ez az idézet nem igazán helytálló.

4) „A húgommal egy buliban vagyunk a barátainkkal. Valami srác próbálja fűzni a húgomat. Elmennek egy italért. Pár perc múlva aggódni kezdek, hogy miért nem értek vissza. Elindulok megkeresni. Nem találom az italoknál. Elindulok az emeletre. Benyitok minden szobába, de sehol sem találom. Egyre idegesebb vagyok. Mintha valami megérintene. Izzadok, és balra fordul a fejem. Figyelmes leszek egy sarokra. Mintha egy ajtó lenne ott. Odaszaladok, az ajtó nem nyílik. Kopogok, de a hangos zene miatt nem hallom a választ. Egy pillanatra egy magas hangot hallok, majd elnémul. Ekkor ér oda a házigazda. Kérdezi, hogy mi a baj. Mondom neki, hogy nem találom a húgom. Azt válaszolja, hogy biztos lent táncol, jöjjek én is. Erősködöm neki, hogy nyissa ki az ajtót, de azt válaszolja, hogy elhagyta a kulcsot. Valamiért úgy érzem be kell jutnom a szobába. MEgvizsgálom az ajtót. Csupán egyetlen zár található rajta. Vastagsága az ajtónak nagyjából 5-6 cm lehet. Mondom a házigazdának, hogy mindjárt megyek csak leülök egy kicsit pihenni. Leülök az ajtó mellé és lehajtom a fejem. Megvárom amíg leér a lépcsőn a srác. Ezután felállok, majd előveszem a késemet. Elkezdem lecsavarozni a zárat. Ismét hallom a magas hangot. A pulzusom egyre hevesebb, izzadok még jobban. Sikerül leszednem a kilicsnet és a zár fedelét. Ezután a kés segítségével sikerül a nyelvet hátrahúznom az ajtó kinyillik. Sokat barkácsoltam azelőtt. Tudtam, hogy egyszer még hasznos lesz..”

Kitartasz ez mellett a testvért megmentő előtörténet részlet mellett. Nos én mint gyakorló báty,nos nem igazán tartom életszerűnek az egészet. Valahányszor együtt megyek valahová a nálamnál fiatalabb lánytestvéremmel, a fél szemem mindig rajta van. Ez afféle kialakult reflex. Nem egy ismerősömnél, akik fiatalabb lánytestvérrel bírnak, megvan ez a, nevezzük különleges köteléknek. Egyeseknél ez odáig is terjed, hogy a másik pillantsából tudják azt, ha esetleg segítségre lenne szüksége. Tehát ha a személyes példát vesszük, és a következményeket nézzük, akkor a srác már a „fűzésnél” gyanússá válna. Másrészt mifelénk egy házibuliban nincs akkora tömeg, hogy az italért indulók csak úgy eltűnjenek az ember szeme elől.

A legfontosabb probléma elem mégis az ajtó kérdése. Egyrészt a magam részéről ha sejtek valamit az ajtó mögött és látom a házigazda hozzáállásában azt, hogy valamit rejteget, akkor a kulcs előkerüléséig ütlegelném, és nem várnám meg, míg eltűnik. Másrészt, ha valami történik a party-ján az, az ő felelőssége. És ennek megemlítése is vezethet az ajtó kinyitásához.

A késes megoldást Kobol Urainak teljes egyetértésében ostobaságnak tartom. Először is, mert kissé furcsán néz ki az, ha valaki késsel megy házibuliba. Nekem már volt lehetőségem néhányszor zárat szerelni. Kizárt, hogy késsel a kulcsra zárt ajtót te bármilyen módon ki tudnád nyitni. Egy beszorult nem kulcsra zárt ajtó esetén talán van lehetőség a nyelvet hátara húzni.

5) „Elborul az agyam. A kezeim ökölbe szorulnak. Nekirontok a srácnak. Csak a fejére célzom a második ütéstől megtántorodik és elesik. Mire leér a földre én már a torkára térdelek és még beviszek párat az arcára, mire leszednek róla. négyen próbálnak lefogni, de nem sikerül. Az adrenalin és a harag elborítja az egész testemet. Felkapok egy lámpát és még egy ütést mérek a srác fejére.”

Tapasztalataim szerint egy átalagos testalkattal és testi erővel bíró embert négy ember elég könnyen le tud fogni. Másrészt ez a módszeres összeverés igen könnyedén nevezhető súlyos testi sértésnek, és mint ilyen a Kolóniai Btkban is büntetendő cselekménynek minősül, ugyanis a jogos védelmet messze túllépi. Ez pedig a Tengerészgyalogsághoz való jelentkezést lehetetlenné teszi.

6) Ő Fort Aspringot ajánlja nekem. Mivel apám ott dolgozott, karrierje első éveiben úgy döntök az lesz a megfelelő. Hely elkezdeni a pályafutásom. A katona elintézi nekem, hogy ott legyen a kiképzésem.

Tekintve, hogy máshol nincs tengerészgyalogos kiképzés, nem tudom, mit kell elintézni ezen.

7) „Mint a legeredményesebb újonc megkapom az őrvezetői rendfokozatot”

Felül és a képaláírásban egyaránt közlegény van feltüntetve, mint rendfokozat.

8) „Másnap az osztag parancsnoka magához hivat minket. Hallott az esti kis afférunkról. Javasolja Jenna áthelyezését egy másik szakaszba, nehogy az eset ismét megtörténjen. Közli velünk, hogy ezt tartja a legjobb megoldásnak, mivel nem akarja ,hogy a Parancsnok fülébe jusson a hír.”

A Phoenix egy hajó, ebből kifolyólag a mérete fix. Két ember, aki egyazon hajón szolgál, egy megközelítőleg 4000 fős legénység tagjaként, megtalálja a módját, hogy találkozzon. Az áthelyezés nem igazán megoldás. Attól még hogy áthelyezik valamelyiküket, még mindkettő a fedélzeten marad.


Kérlek, javítsd ki a logikai hibákat, és módosítsd azokat a részeket, amelyeknél ez szükséges. A helyesírási hibákat is kijavíthatnád. Egyik másik kifejezetten irritáló.

Zeus, Kobol Elsõ Ura, az Igazság és a Kegyelemesség Istene

[Paul Baxter]

Készen van a teljesen új, remélem ez megfelelő

[Apollon]

Jómagam is köszöntelek a fórumon!

Úgy látom, szakavatott kollégáim többszöri figyelmeztetése ellenére sem vetted figyelembe egy előtörténet formai követelményrendszerét! Ez nagyon fontos, nem véletlenül találtuk ki. Az erre vonatkozó szabályokat ezen link alatt olvashatod el!

Találtam pár módosításra szoruló modult is a történetben, felsorolom neked őket :

1.,

”- Sehogy. Tegnap este mikor leszólítottam a kantinban rendesen leteremtett. Elmagyarázta nekem, hogy egy ilyen kulturálisan kifogásolható személyel mint én nem adja magát össze. Nem értettem mi a baja velem. Aztán egy fickó el magyarázta ,hogy a flotta nem vegyül a tengerészgyalogsággal.”

Az odáig rendben van, hogy a pilóta hölgyemény leteremtett egy férfit. Ez valószínűleg azért következett be, mert a próbálkozó valóban kultúrálatlan módon igyekezett elnyerni a kegyeit. Azonban a kiemelt rész második felét teljességgel cáfolnom kell, miszerint a pilóták nem vegyülnek a tengerészgyalogosokkal. Legjobb ismereteim szerint mind Helo, mind Lee, mind pedig Starbuck megfelelő kiképzést kapott, tehát nem csak pilóták voltak, hanem bevethetőek, mint tengerészgyalogosok. Továbbá sem a sorozatban, sem pedig a filmben nincsenek arra utaló nyomok, hogy a két különítmény ennyire orrolna egymásra.

2.,

” Miután elvégeztem Nem lettem rendőr. Sokan kérdezgették miért nem lettem az, ha már ilyen iskolát végeztem. Nem tudom. Talán mert sosem vágytam erre.”

A történetedben pár sorral fentebb az áll, hogy a karakter Rendészeti iskolába megy! Személy szerint én ebből arra következtetek, hogy ő választotta magának ezt a jövőt. Ezek után pedig leírod a kiemelt részt, miszerint Paul soha nem vágyott erre az életre. Akkor most hogyan is van ez? Hihetetlennek találom, hogy egy tizenéves fiatal, aki mindig is fegyveres testületnél szeretett volna szolgálni már gyermekkora óta, az iskola elvégzése után hirtelen megváltoztatja a véleményét. Kissé logikátlan a történet ezen pár sora.

3.,

” Munka után általában edzettem és katonai vonatkozású könyveket olvasgattam. Esténként kikapcsolódtam a helyi klubbokban a barátaimmal.”

Ismételten pár sorral a kiemelt rész felett azt írtad, hogy a karakter napi 12 órát dolgozott. Tételezzük fel, hogy az időtartam 6:00-tól egészen 18:00-ig //a mi időnkkel demonstrálom a gondolatomat// tartott. Ezután Paul képes volt edzeni, mely a legjobb esetben is minimum 1,5-2 óra. Tapasztalat….Ezután hazaér, majd tusol, és felkészül az éjszakai életre. Körülbelül 21:00 lehet, mire mindennel megvan, majd megindul a társaival szórakozni….Hajnalok hajnalán tér haza…holott másnap munka van. Egy biztonsági szolgálatnál elengedhetetlen a kipihentség, különben felesleges is őrködni. Egy fáradt biztonsági mellett úgy lehet lopni, csalni, hazudni, ahogyan szeretnéd.

Azt meg sem említem, hogy ilyen terhelés mellett egy ember szervezete hónapok leforgása alatt kikészülne.

4.,

” Azt nem mondták el, hogy mi volt az a baleset. Azt felelték, hogy nem tudják. „

Amennyiben a karakter édesapja valóban balesetben hunyt el, úgy annak okát általában elárulják. Persze ez akkor nem áll, ha az édesapa valamely titkos létesítményben, esetleg titkos szervezetnél dolgozott. Ez itt nem állt fenn, tekintve, hogy katona volt, és egy Csatacsillagon szolgált. Amennyiben pedig mégis titkosítva vannak a halál körülményei, úgy nemes egyszerűséggel csak egy levél érkezik, melyben a következő áll körvonalakban : Szolgálatteljesítés közben elhunyt.

5.,

” Ezek a könnyek másmilyenek voltak mint az előbb. Ezek örömkönnyek voltak „

Véleményem szerint az anyuka igen hamar kiheverte párjának elvesztését. Nem is értem, hogyan hullathatott örömkönnyeket. Egy értelmes szülő a fia ilyesfajta kijelentésére az adott körülmények között egyértelműen ellenezné a dolgokat. Nem tudom, én látom-e így egyedül, de szerintem nem!

A nő most vesztette el a férjét…Hadd menjen a gyerek is utána?

6.,

” Balszerencsémre hamar kiderült, hogy az apám is tengerészgyalogos volt és hogy ő is itt végzett. Azért a kiképzőm számomra, hogy is mondta? Á, megvan! "Különleges bánásmódot" talált ki. Ez abból állt, hogy állandóan szívatott.”

Általában nincs ilyen megkülönböztetés a katonaság berkein belül, mindenkivel egyformán bánnak. Keményen.

Amennyiben édesapád ott végzett, ahol a te kiképzésed folyik, inkább előnyt kellene jelentsen, mint hátrányt. Az ellenkező eset csak akkor áll fenn, ha édesapád rosszban volt a jelenlegi kiképzővel, mely a történetből egyáltalán nem szűrhető ki…

7.,

” Ekkor a bajtársak szemében hatalmasat nőttem. Egyre többen keresték a barátságomat. Felnéztek rám. „

Elég nagy baj az, ha a társaid csak azért keresik a barátságodat, mert kemény vagy, és szívós. Te tudod, de az ilyen ismeretségeket nem barátságnak nevezik. Ők a „haverok”, sőt talán még azok sem. A haverok sem csak azért vannak, mert valaki szívós. A barát szó egy kissé elmélyültebb dologról szól, bár ez szintén csak saját vélemény!

Összefoglalva az eddigieket, sajnos azt kell mondanom, hogy a történetben több helyen is vannak még logikai hibák, bukfencek. Továbbá mint azt fentebb is írtam, a formai követelményeknek továbbra sem felel meg. Szeretnélek megkérni arra is, hogy írj kissé részletesebben, bővebben. Fejts ki bizonyos részeket, melyekkel még színesebbé varázsolhatod a művedet.

Amint javítottál, ismételten megtekinti valaki Kobol Urai közül!

Tisztelettel :
Apollon

[Paul Baxter]

Figyelembe vettem mindent és javítva

[Zeus]

Üdv!

1)„Kinyíllik a lift ajtó. A társammal kilépünk belőle és az őrhelyünkre állunk. Én a híd bejáratának bal, ő pedig a jobb oldalra. A készültség végéig mindenkit igazoltatunk és ellenőrzünk aki be akar lépni a hídra.”

Ezt nem értem. Egy hadihajón, két tengerészgyalogos ki a fészkes fenét igazoltathatna. Két közlegény megszólítaná a Hídra igyekvő ezredesi rendjelet viselő első tisztet, hogy igazolja magát, s egyúttal legyen szíves tűrni a ruházat átvizsgálást? Talán a kommunikációért felelős századost, a jelentéstételre igyekvő CAG-et, netán magát a Parancsnokot is ilyen bánásmódban részesítenéd? Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom egy ilyen kísérlet után a két közlegény baromi gyorsan megkapnák az új beosztásukat, mint a legénységi budik új takarítói…

2)„Egy monitorokkal teli szobában űltem napi 6-8 órán keresztül és az épületen belüli mozgolódásokat figyeltem. Elég monoton és unalmas állás volt.”

Megjegyezném, hogy a „mezei” biztonsági őrök általában a hátsó felük helyett a lábukat koptatják a mozgolódást figyelve.

3)„Hétvégenként infrás-lövészetre jártunk.”

Ki kell, hogy ábrándítsalak. Az első Cylon háború után a kolóniaiak elég sokáig idegenkedtek mindenfajta komolyabb műszaki technológiai újítástól. Ezt alapul véve nekem kétségeim vannak az infrás lövészet lehetőségével kapcsolatban.

4)„Az iskolámnak köszönhetően úgy gondolták, hogy a terhelést bírni fogom, így a legkeményebb helyre osztottak be. Menetgyakorlatok, fekvőtámaszok, fal- és sziklamászások végtelen sora állt előttem”

Általában a fegyveres testületeknél az alapkiképzés mértéke nem változik a jelölt fizikai adottságai alapján. Nincs alap és „szuperalap” kiképzés. Egyféle kiképzési séma van, maximum a kiképző hozzáállása lehet más…

5)„Balszerencsémre hamar kiderült, hogy az apám is tengerészgyalogos volt és hogy ő is itt végzett. Ugyanaz volt a kiképzőnk is. Jól ismerte a kiképzőm az apámat és képességeit.”

Figyelembe véve, hogy Fort Aspringben 12 Kolónia azaz 12 bolygó fiai és lányait képezik ki eléggé nehezen tudom elképzelni, hogy a kiképző minimum húsz év távlatából emlékszik egy névre.

6)„Azonnal a Phoenixre kerültem, amely akkor indult egy felderítő akcióra. Több kopasz is érkezett velem, kb 40-50 fő.”

Egy több mint 40 éves hadihajóra miért küldenének egyszerre 40-50 főnyi újonc tengerészgyalogost? Egy vadonatúj hajóra talán küldenének egyszerre ekkora sőt ennél jóval nagyobb létszámú csoportot, ám egy kiszuperáláshoz közeledőre nem igazán. Legfeljebb a leszerelők, áthelyezettek pótlására néhány ember. Maximum egy teljes, 25 főt számláló egység, de semmiképp sem egyszerre 40-50 fő.

7) „Képzeldd tegnap este hatalmas pókerpartyt rendeztünk. Kár, hogy nem voltál ott.”

A Kolóniákon nincs francia kártya, így a pókert nem tartom kivitelezhetőnek.

8) Nem egyszer szóltunk már, hogy kövesd azon formai követelményeket, amelyek jól láthatóak a többi kolóniai karakternél. Mikor leszel végre hajlandó megszívlelni ezt a kérést?!

Ha jól számolom, ez a nyolcadik alkalom, hogy az előtörténet kísérleted nem ment át a rostán. Egyre inkább kételkedem abban, hogy egyáltalán rendelkezel a minimális ismeretekkel a Battlestar Galactica világát illetően. Az is megfordult a fejemben, hogy pusztán Kobol Urainak bosszantására írod ezeket a sületlenségeket. Nem tudom melyik a rosszabb. Kezdek belefáradni, hogy az általam és társaim által moderálásként írottak terjedelemben vetekednek, sőt néha túl is szárnyalják az általad produkált előtörténet kísérleteket. Tekintve, hogy előtted jó néhányan terjedelmes és élvezetes olvasmányt nyújtó előtörténettel álltak elő, nem hiszem, hogy lehetetlen lenne megfelelni az elvárásainknak.

Zeus, Kobol Elsõ Ura, az Igazság és a Kegyelemesség Istene