Post by Zeus on Jan 3, 2007 22:34:20 GMT 1
[glow=blue,4,0]Bevezető, avagy a Phoenix szárnyalása[/glow]
CTE 2: Picon, Kolóniai Haditengerészeti Támaszpont
A Phoenix csatacsillag, az elhúzódó javítási munkálatokat követően végre elhagyta a „szárazdokkot” és Nagala admirális korábban kiadott parancsának megfelelően útnak indult a kolóniai űr határa felé, hogy esetleges Cylon aktivitás után kutató-, járőrműveletet hajtson végre. A két évesre tervezett, kolóniáktól távoli járőrút, mely a Cylon Hábárút megjárt veterán csatacsillag számára feltehetőleg az utolsó küldetésnek ígérkezett, kezdetét vette. Bright parancsnok irányítása alatt, a hadihajó, a korábbi utasításoknak megfelelően FTL ugrás végrehajtása nélkül, mindvégig teljes rádiócsendben készült végrehajtani a parancsot.
Hosszú és eseménytelen hónapok következtek, míg a Phoenix elérte a Kolóniai Űr határát, s ott megkezdte a járőrtevékenységet. Naponta végrehajtott Raptor indítások, hosszú felderítő utak, melyeket kolóniai harci gépek pilótái talán minden eddiginél távolabb hajtottak végre hazájuktól. A parancsnok, és az első tiszt által megkövetelt állandó készültség, amelynek minden egyes napja hosszúnak és unalmasnak tűnt. A legénység elfoglaltságáról a parancsnok hosszabb, rövidebb időközönként elrendelt harci riadói gondoskodtak. Ezek és az ugyancsak az átlagosnál gyakrabban megrendezett tűzoltó és kárelhárító gyakorlatok megóvták a legénységi állományt a teljes eltunyulásról. A pilóták képességeinek szinten tartásáról a CAG, Mark „Ares” Anthon őrnagy és az osztagparancsnokok kezeskedtek. Annak ellenére, hogy a legénység szinte kivétel nélkül rühellte az egész küldetést, mindannyian rettegték a lehetőséget, hogy az értelmetlennek tűnő út során, amennyiben a Cylonok egyszer csak megjelennek, akkor a Phoenix néha-néha morgó, és egyre gyakrabban unatkozó legénysége egyszerre piszkosul elfoglalt lesz.
CTE 1: Valahol a kolóniai űr határaként meghatározott zónában
Az aggodalmak azonban az indulás egyéves évfordulóját követően fokozatosan alábbhagytak, s a közel 3000 főnyi legénység zöme ekkor már csak „Cylon-árnyék kergetésnek” vagy „Cylon árnyék vadászatnak” nevezte a küldetést. Túl a félidőn, egyesek azon fiatalok közül, akik csupán történelemkönyvekből és régi brosúrákból ismerték a Cylonokat, már-már kezdték megkérdőjelezni azt, hogy mindig léteznek. Mások azt hangoztatták, hogy talán elhagyták a Galaxist és azon túl telepedtek le, s még hosszasan folytak a találgatások. Piramisjáték és egyéb Kolóniai Hírek hiányában ugyanis a kantinokban szinte ez volt a legkedveltebb beszédtéma.
Aztán végre elérkezett a nap, amikor a járőrözési szakasz véget ért. A Phoenix ismét a Kolóniák, egészen pontosan a Picon felé fordult. A legénység felvidult, a Cylon témát a „Mit csinálsz először, ha hazaérsz?” kérdések és a hosszas felsorolásban megnyilvánuló válaszok váltották fel a kantinban, a folyosókon és a pihenőkben. Immár Bright parancsnok és Brian Thomson ezredes is engedékenyebbnek mutatkozott, így a fegyelem egy kicsit lazult. A gyakorlatok csupán néhány a CAG jóvoltából felderítő feladatra kiküldött Raptor, valamint az állandó járőrrepüléseket és gyakorló repüléseket végző Vipera pilótákra korlátozódtak. Ezzel munkát adva Martin Theron fedélzetmester irányítása alatt dolgozó karbantartó személyzetnek.
Már csupán egy hét választotta el a legénységet attól, hogy Piconra érkezvén megkezdhessék megérdemelt eltávozásaikat, s átölelhessék rég nem látott szeretteiket, s viszontlássák otthoni barátaikat. Ám ezen a várva várt hazatérést megelőző visszaszámlálás indító napon, amikor a parancsnok és az első tiszt is jelen voltak, felcsendült a kommunikációs tiszt szájából a rég nem hallott mondat:
„DRADIS kapcsolat, két ismeretlen hajó ugrott mögénk… jelen sebesség mellett… öt percen belül lőtávolba érnek… nem veszek kolóniai azonosítót.”