A pilóták pihenőszobája

[Richard Bright]

Itt pihennek azok a kevesek, akik a harc esetén azért felelnek, hogy a hajó fedélzetén lévő többség túlélje az ütközetet. A pihenõszoba egyszerûen berendezett nagyobb kabin a hadihajón, amely a felszállófedélzett melletti blokkban kapott helyet. A helyiség közepén levõ asztal székekkel és az oldalt elhelyezkedõ emeletes ágyak melletti szekrények alkottják a berendezést, amelyek viszonylagos kényelemmel látják el a készenlétes pilótákat.

[Mark "Ares" Anthon]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - Készenléti körletek
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

Csendes volt az út hazafelé. Már feszülten várta mindenki, hogy végre hazatérjenek. A készenléti pilóták a középen elhelyezkedõ asztalt ülték körbe és arról beszélgettek, hogy ki mit fog tenni, amikor végre hazatérnek. A két évnyi távollét után a legénység kitörõ örömmel vette tudomásul, hogy már csak órákra vannak céljuktól, a Piconi Haditengerészeti bázistól. Az egyre növekvõ feszültség közepén ott ült Anthon õrnagy, a Phoenix CAG-je, aki csendben figyelte pilótái beszélgetéseit. Tekintete olykor elkalandozott a távolba, amikor régen látott feleségére és eddig sosem látott kislányára gondolt. Mikor útra kellt, Cristine éppen akkor hordta szíve alatt közös gyermeküket. Tudta, hogy visszatérésük után végre együtt tölthetnek oly sok kimaradt hónapot, amely kiesett közös életükbõl. Elmosolyodott, és a kezében tartott fényképere tekintett, amely nem sokkal esküvõjük után készült. A lány még a képen is úgy sugárzott, mint a valóságban.

- ...és akkor jót mulatunk!Nem így gondolja uram? - jutott el a hang hozzá. Lassan feltekintett a képbõl, és az õt megszólító fiatal nyurga tengerész pilóta, Tigger felé fordult. Halványan elmosolyodott, és szóra nyitotta száját, ám mielõtt megszólalhatott volna, a hangosbemondó recsegõ hangja töltötte be a készenléti szobát.


"- Mark Anthon õrnagy! A parancsnok utasítására a készültségben lévõ Vipera raj álljon kilövésre készen! Ismeretlen hajók ugrottak mögénk! Teljes készültség!"


- Mi a fene? - tört ki az egyik csinos nõi Raptor pilóta, Windhole torkából. Egy pillanatra megfagyott a levegõ a helyiségben. A pilóták értetlenül tekintettek egymásra, majd parancsnokukra.
Anthon arca felhõbe borult egy pillanatra, majd ismét teljes nyugalom ült ki hideg tekintetén.
- Hallották a parancsot! Teljes készültség. - pattant fel az asztal mellöl további szavak nélkül, elsõként az õrnagy. A többiek azonnal követték a CAG-et, és lázas készülõdés kezdõdött a körletben. Senki sem értette, hogy mi történhetett pár órára a Picontól. Mindenki remélte, hogy az "öreg" csak még utoljára fel akarja rázni a legénységet a kikötés elõtt...

[Steven Hamilton]

A pilóták és az őrnagy alig kezdték meg a készülődést, amikor a pihenőszoba mennyezete alatt elhelyezett hangszóró ismét felharsant.

"- Figyelem, figyelem! Minden Vipera pilóta azonnal jelentkezzen a hangárfedélzeten! Ismétlem, minden Vipera pilóta haladéktalanul jelentkezzen a hangárfedélzeten, ez NEM gyakorlat!"

A hang nem másé volt, mint a kommunikációs tiszté. A mondatok után ismét csend lett úrrá a szobán, csupán a lázas készülődés hallatszott ki a folyosóra. A viszonylagos csend nem tartott sokáig, újra felharsant a hangszóró.

"- Mark Anthon őrnagy! Átkldtük a hangárfedélzetre az eddig általunk ismert adatokat, és rövid helyzetértékelést! Rögtönzött eligazítást kell tartania a pilótái számára!"

Ez a két felhívás kezdte ráébreszteni a Vipera virtuózokat, hogy valószínűleg valami nagyon komoly dolog van odakint készülőben...

[Mark "Ares" Anthon]

Gyorsan és némán készülõdtek a pilóták. Rutinosan rántották magukra a pilótaoverált, alig egy perc alatt készen álltak az indulásra a hangárfedélzet felé. Közben a hangszórókból egy elõzetes búgó hang után folyamatosan érkeztek a parancsok a hajó fedélzetén lévõ személyzet felé.


"- Figyelem, figyelem! Minden Vipera pilóta azonnal jelentkezzen a hangárfedélzeten! Ismétlem, minden Vipera pilóta haladéktalanul jelentkezzen a hangárfedélzeten, ez NEM gyakorlat!"

~ „Vajon mi történhetett?” – kérdezte magában mindenki, de szemükben ott csillogott a kérdés, amikor némán egymásra néztek a Lángoló Szárnyak század készenlétes pilótái.


"- Mark Anthon õrnagy! Átkldtük a hangárfedélzetre az eddig általunk ismert adatokat, és rövid helyzetértékelést! Rögtönzött eligazítást kell tartania a pilótái számára!" – reccsent ismét a hangszóró. Nem a kommunikációs tiszt hangja töltötte be a pihenõszoba levegõjét, hanem Hamilton százados, a taktikai riszt szólalt meg a belsõ kommunikációs hálózaton, majd a hangszóró egy lezáró búgó hanggal elhallgatott. Anthon még végigtekintett pilótáin. Mindenki bólintott felé, jelezve, hogy készen áll. A CAG a csapat élre állt, és elindultak Theron fedélzetmester és csapata által felkészített Viperek és Raptorok felé a hangárfedélzetre.

Kifelé menet mindegyik pilóta, a szokásnak és babonának megfelelõen megérintette az ajtó melletti falon elhelyezett századjelvényt, melyen egy felirtat díszelgett, a Lángoló Szárnyak század jelmondata: „Ne remélj kegyelmet” …

[Darien „Shaver” La’Fitte]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - Készenléti körletek
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

La’Fitte százados, mint a szolgálaton kívüli óráiban egyre gyakrabban, a pilóták pihenőszobájában, az egyik asztalnál ült és egy levelet írt. Már több tucat ilyen félbehajtott papírlap volt a szekrényében, mindegyik hasonló tartalommal, ugyanannak az egy személynek címezve: a százados két éve nem látott mennyasszonyának, Ericanak. A papír egyik oldala már csaknem teljes egészével megtelt a körülötte zajló beszélgetésekről tudomást sem vevő Darien kézírásával, amikor felharsant a hangszóróból a kommunikációs tiszt hangja.

„ Mark Anthon õrnagy! A parancsnok utasítására a készültségben lévõ Vipera raj álljon kilövésre készen! Ismeretlen hajók ugrottak mögénk! Teljes készültség!”

A kék raj vezetője felnézett a hangüzenet címzettjére, a 80as Vadászszázad repülésvezetőjére, Mark „Ares” Anthon őrnagyra, aki sietős készülődésbe kezdett. ~ Újabb gyakorlat? ~ suhant át a feltételezés az elméjén. Vele együtt több másik pilóta is azon nyomban magukra kapták a pilótaoveráljukat. La’Fitte, aki nem a készültséget adó rajba tartozott, egy mondattal lezárta a készülő, levelet, melyet valószínűleg a többivel együtt, személyes fog átadni, amint egy hét múlva megérkeznek a Piconra.

„Figyelem, figyelem! Minden Vipera pilóta azonnal jelentkezzen a hangárfedélzeten! Ismétlem, minden Vipera pilóta haladéktalanul jelentkezzen a hangárfedélzeten, ez NEM gyakorlat!”

Darien kezéből kiesett a toll. ~ Mi a franc? ~ Tekintetét végigjáratta az öltözködőkön. Ismét megszólaltak a hangszórók, ám ez alkalommal a taktikai tiszt, Hamilton százados hangja hallatszott.

„Mark Anthon õrnagy! Átküldtük a hangárfedélzetre az eddig általunk ismert adatokat, és rövid helyzetértékelést! Rögtönzött eligazítást kell tartania a pilótái számára!”

A százados sietős mozdulatokkal összehajtotta a levelet, majd rátette a szekrényének egyik polcán sorakozó többi papírlap tetejére, majd villámgyorsan belebújt a hajózóruhájába. Midőn végzett az öltözködéssel, szekrényéből kivette az M10esének pisztolytáskáját tartó övet és felcsatolta, követve a többieket, utolsóként indult kifelé a helyiségből. Az ajtónál megállt, s az immár hagyománnyá vált szokásnak eleget téve ujjbegyeivel megérintette, a falon díszelgő századjelvényt. Mutatóujját végigfuttatta a jelvény piros körívén, majd végül a Lángoló Szárnyak mottóján.

„Ne remélj kegyelmet”

E kis szertartást követően La’Fitte százados immár futólépésben indult a hangárfedélzet irányába