Folyosók

[Richard Bright]

Labirintusként kígyózva húzódnak keresztül-kasul a fedélzeten. Alapos helyismeret nélkül könnyű eltévedni.
//képek és bővebb leírás később//

[Brian "Exodus" Thomson]

Thomson ezredes a hídról előbb a fogdába ment. Mielőtt Frostyt visszaengedte volna aktív szolgálatba, még volt hozzá egy-két keresetlen szava. A hajó folyosóin az égõ hajó miatt meglehetõsen fejvesztettség uralkodott el. Néhányat a személyzetbõl megragadott és maga igazította el, a szükséges tevékenységekrõl. Mielõtt eljutott volna a liftig, ami a fogdához vitte volna, egy csapat kétségbe esett tengerészbe botlott, akik nem hogy nem végezték a dolgukat, és nem tartózkodtak a harcálláspontjukon, de még azt az alapvetõ szabályt is elmulasztották, hogy üdvözöljék felettesüket.
- Maguk mit csinálnak itt?
- Ezredes úr... uram - kezdte a rangidõs tengerész tizedes, de Thomson nem hagyta, hogy befejezze.
- Azonnal menjenek a harcálláspontjukra! A harckészültséget nem véletlenül tartja fent a parancsnok! Lehetõség szerint pedig ne akadályozzák a karbantartó személyzet munkáját! - mondta szinte kiabálva, majd kiszúrta az egyik tengerészt, akinek egészen biztosan nem itt volt a helye, hiszen a tûzoltókhoz volt vezényelve - Hopkins õrvezetõ... maga mit keres itt? Jelentkezzen azonnal a fedélzetmesternél, ha nem akarja, hogy kihajítsam az ûrbe!
- Igen uram - mondta Hopkins és futva távozott. A többiek nagy szemeket meresztettek, de meg voltak dermedve.
- Maguk mit állnak itt? Távozzanak azonnal a harcálláspontjukra, mielõtt kidobálom az összeset az ûrbe a kenyérpirítóknak! - szólította fel ellentmondást nem tûrõen a tengerészeket Thomson, és mivel a tengerészek futva távoztak, sóhajtott egyet, majd beszállt a liftbe. A többi folyosón, mivel még fenntartották a harckészültséget, ezért senki sem tisztelgett, amerre megjelent, de mindenhol elismerő pillantásokkal és az "ezredes..." szócska előrebocsátásával köszöntötték. Lassan ért el a fogdáig, hiszen több helyen is kerülőt kellett tennie, de lassan odaért...

[Brian "Exodus" Thomson]

- Hogy ki támadott meg minket? - tartott kis hatásszünetet Exodus - Cylonok voltak. Két báziscsillag támadt ránk. Bekaptunk egy atomot, több ponton megsérült a hajó, de Bright parancsnok tökéletes taktikájának köszönhetően túléltük a támadást. MI túléltük - hangsúlyozta alaposan a "mi" szócskát - ahogy érezhette FTL ugrást is végrehajtottunk, igaz csak a rendszeren belül. Hamilton százados is kitett magáért. Én meg gyakolatilag csak telefonálgattam és moziztam - mondta az ezredes és el is mosolyodott egy kicsit.

Frosty még nem is láthatta az ezredest mosolyogni, hiszen ő általában Ares-szel, Graham századossal, Hamilton századossal és magával Bright parancsnokkal szokott együtt "lógni" - ha szabadidőben vannak. Igaz a négyes sosem volt egyszerre szabad státuszban. Egyiküknek mindig a hajóért kellett felelnie, míg a többiek pihennek.

Ahogy közeledtek a repülés-irányítás felé, egy szakadt egyenruhában lévő katonával találkoztak. Thomson megállította a tengerészt:
- Mi történt magával fiam?
- A felső fedélzeten voltam... tűzoltás közben sérült meg az egyenruhám. A kárelhárító osztag megjelenésekor kértem lelépést az orvosi részlegbe.
- Helyes, keresse meg a hajóorvost, azonnal! Bizonyára a gyenguszon van - mondta az ezredes, majd tovább indult. A következő pillanatban elétárult a repülésirányítás színtere, és a parancsnok, Graham százados, amint kiabálva osztogat parancsokat. Thomsonnak ismét mosoly ült ki az arcára. Szeretett Dave-vel dolgozni, tökéletesen megértették egymást. Amint Dave meglátta a közeledő Frostyt és Exodust, vigyázzba állt és tisztelgett feljebbvalója és elöljárója előtt.
- Uram, dolgozunk a javításon. Már értesítettem Theron főnököt, hogy tegyenek meg mindent, hogy a fiúk leszállhassanak...
- Milyen erők maradtak meg?
Graham megvakarta a fejét, majd visszakérdezett:
- Erők, uram?
- Hány vadászunk maradt meg Graham százados, amely még le tudott szállni?
- Van még egy Raptor javítás alatt és 4 sérült vipera tudott visszatérni mielőtt még a leszállóöblök megsérültek volna.
- Frosty segít önnek a javításokban Graham százados. Kísérjenek el a leszállóöblökhöz. Személyesen tájékozódom a helyzetről! - mondta és el is indult...

[Victorya „Frosty” Morrison]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, Folyosók
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Frosty kérdése után - miszerint kik támadták meg a hajót – hosszas percekig feszült csend borult a két félre. Thomson mellett sétálva felettese arcát kémlelve várta a választ…Vonásai kissé feszültté váltak…valamiért motoszkált benne a tudat, hogy meg fog lepõdni a kapott válaszon.
- Hogy ki támadott meg minket? Cylonok voltak. Két báziscsillag támadt ránk. Bekaptunk egy atomot, több ponton megsérült a hajó, de Bright parancsnok tökéletes taktikájának köszönhetõen túléltük a támadást. MI túléltük! Ahogy érezhette FTL ugrást is végrehajtottunk, igaz csak a rendszeren belül. Hamilton százados is kitett magáért. Én meg gyakorlatilag csak telefonálgattam és moziztam!
Az XO szájára szélére egy kis mosoly húzódott…A századosnak elkerekedett a szeme. Érezte már a válaszadás elõtt, hogy furcsa dolgokról fog hallani, de erre álmában sem gondolt volna.
- Rohadjanak meg azok a bádogok!
Vágta rá akarva-akaratlanul…miután kimondta, eszmélt csak fel, hogy mellette egy ezredesi rangban szolgáló ember sétál, és talán a jelenlétében nem kellene efféle szófordulatokat használnia. Tekintetét a folyosószakasz végére szegezve sétált tovább, persze egy pillantással a szeme sarkából azért felmérte, mit is szól a felettese a kirohanásához. Mivel az szigorú arccal meredt elõre, úgy döntött, megtöri az újfent kialakult, mégis feszültséggel fûszerezett csendet.
- Mennyi Viperát vesztettünk? És kiket?
Kérdezte feleszmélve…odakint voltak a barátai, és kíváncsi volt, kikkel nem fog ezt követõen személyesen találkozni. Csak remélni tudta, hogy a halottak száma minimális, és inkább csak sérültek vannak.

Mielõtt az XO válaszolhatott volna, egy szakadt ruházatú katonába robbant ki a folyosó fordulójából. Megpillantva a két tisztet, azonnal megtorpant, és vigyázzba vágta magát. Az alak láthatólag nem volt éppen toppon, bevallása szerint tüzet oltott, és ott sérült meg a ruházata, valamint jómaga is. Thomson útjára eresztette, így a páros tovább haladt. Már nem voltak messze a Repülés-Irányítástól. Odaérve Frosty csendesen hallgatta Dave, valamint Thomson beszélgetését, azonban amint a Viperákról esett szó, aktívan kezdett figyelni.
- Milyen erõk maradtak meg?
- Erõk, uram?
- Hány vadászunk maradt meg Graham százados, amely még le tudott szállni?
- Van még egy Raptor javítás alatt és 4 sérült vipera tudott visszatérni mielõtt még a leszállóöblök megsérültek volna.
- Frosty segít önnek a javításokban Graham százados. Kísérjenek el a leszállóöblökhöz. Személyesen tájékozódom a helyzetrõl!
Válaszolta Thomosn….Frosty remélte, hogy a korábban feltett kérdésére még azért választ kap az út alatt. Kíváncsi volt, hogy név szerint kik haltak meg a minden bizonnyal durva küzdelem alatt…

[Brian "Exodus" Thomson]

- Morrison százados, a pontos információt nem tudom megmondani. Bizonyára megérti, hogy most mindannyiunk túlélése és a Phoenix biztonsága a tét. Amint elhárítottuk a vészhelyzetet minden bizonnyal választ kap a kérdéseire - mondta Thomson miközben már a leszállófedélzet felé tartottak.

Az öreglány összes folyosóján nagy volt a nyüzsgés-forgás, sokan nem is vették észre az ezredes közeledését, csak mikor már melléjük ért. A tengerészek és egy-két helyen a tengerészgyalogosok is igen elképedve nézték az ezredest, akiről bár köztudott volt, hogy szeret tevékenyen részt venni a legénység feladataiban mégsem gondolták volna, hogy most fel fog bukkanni a hídon kívül máshol. Pont ezért nézett fel rá azonban Graham százados. Ő állandóan egekig magasztalta az ezredest és igyekezett mindenhol bizonyítani, hogy mennyi mindenhez ért. Persze Thomson igyekezett mindig rendet tenni a fejekben, mert Graham néha túlzásba vitte a dícséreteket.
- Frosty, azonnal lásson munkához, amint odaértünk. Az Ön gépészeti ismeretei minden bizonnyal hasznunkra lesznek a probléma megoldásában. Graham százados és én pedig tájékozódunk a karbantartó személyzettől, hogy hogyan áll a javítás. Jó lenne előkeríteni Theron főnököt is, bár ha jól tudom elment tüzet oltani... - mondta Thomson, miközben megérkeztek a leszállófedélzetre.

[Victorya „Frosty” Morrison]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, Folyosók - Hangárfedélzet, és az indítóállások
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Frosty reakcióideje tökéletes volt, gyorsan vágott az agya, de jelen helyzetben mérhetetlen érzelemroham tört rá…Már évek óta nem érezte ezt a gombóc a torokban effektust.. Meglepő volt újra átélni a rég elfeledett érzést. A századoson kíváncsisággal vegyes félelem uralkodott el…nem az a tipikus „félelem”, például a haláltól, vagy valaki konkrét személytől…csupán barátai miatt aggódott. Érezte, mi több, tudta, hogy a feltett kérdésre nem érkezhet pontos válasz…mégis…fel kellett tennie…belülről fakadt …akrva-akaratlanul…Az XO valószínűleg hamarabb távozott a C.I.C.-ről, mintsem ezt az adatot hallhatta volna…Bár valószínűleg a kavalkád miatt még ott sem tudják a pontos számokat, és neveket…Túl gyorsan történt minden. A válasz után csendesen bólintott, és hallgatagon, gondterhelt tekintettel sétált az élettel megtelt folyosókon. Kiáltások harsantak fel, majd haltak el…helyükbe pedig újabb és újabbak érkeztek…füst gomolygott mindenfelé, a találatok közeli szektorokban…tűz…kérdéssel és félelemmel teli szempárok. Ennek ellenére mindenki tette a dolgát…

A páros lassan tudott haladni, mert cikázni kellett a munkálkodó emberáradaton keresztül…de aztán csak felbukkant a távolban a hangárfedélzetet rejtő ajtó. Az újabb, kettejük közé szegődött csendet ismételten az ezredes törte meg..
- Frosty, azonnal lásson munkához, amint odaértünk. Az Ön gépészeti ismeretei minden bizonnyal hasznunkra lesznek a probléma megoldásában. Graham százados és én pedig tájékozódunk a karbantartó személyzettől, hogy hogyan áll a javítás. Jó lenne előkeríteni Theron főnököt is, bár ha jól tudom elment tüzet oltani...
A százados oldalra tekintett, végigmérte az XO barázdákkal rótt arcát. Nem szólalt meg, nem kérdezett többet, csak bólintott, hogy a parancs minden egyes részét megértette. Szemeiből leolvasható volt a szokásos feladat iránti eltökéltsége…egyértelműnek lehetett venni, hogy ha rajta múlik, a Viperák le tudnak-e szállni, akkor akár egymaga is kettéfeszítené a Phoenix hangárjának vaskos fémajtaját. Leválva Thomson mellől gyorsabbra fogta a tempót, hogy minél hamarabb odaérhessen. Miközben haladt, és kerülgette a szolgálatot teljesítőket, gondolatok, és jövőképek szöktek az elméjébe.
~ Megtámadtak minket…akkor a kolóniák sincsenek biztonságban! Talán…Mindenesetre az Öreglány nem mozdulhat, amíg a pilóták a fedélzeten nincsenek! Amennyiben a cylonok valóban nekimennek a kolóniáknak, úgy erre a Csatacsillagra is szükség lesz…Persze lehet az is, hogy csak egy előőrsöt kaptunk el, viszont! Akkor azért kell sietni, mert jelezni kell a közelgő veszedelmet…De mit agyalok ezeken? Egy a lényeg….NINCS IDŐ! A feladatra koncentrál! ~
Bíztatta magát…egy váll rántotta vissza a valóságba…Jobban mondva Frosty nekiütközött egy nála egy fejjel magasabb katona vállának. Kissé megtántorodott, de nem esett el. Egy komor pillantással nyugtázta a dolgot…sietnie kellett, most nem volt idő arra, hogy kiossza az alakot. Bár ő nem figyelt oda…mégis. A tengerészgyalogos látta, hogy a rangidős nő siet, ezért csak bólintott, majd félrelépett az útból…A hangárfedélzet ajtajának feltépése után Frosty ismét elmerült a gondolataiban. Séta közben végiggondolta, hol, és mi lehet a hiba…arra a következtetésre jutott, hogy a karbantartó személyzet, valamint a technikusok már biztos megnézték a hangárajtót működtető protokollokat, és gépeket…úgy döntött, egyenesen a hatalmas fémlaphoz sétál, és megvizsgálja, mi okozhatja a problémát…Ha ott nem talál semmi kézzelfoghatót, még mindig meg lehet nézni az öblök ajtóinak hidraulikus-, és pneumatikus rendszereit , valamint a mechanikával teletűzdelt szívét is…

[Brian "Exodus" Thomson]

-=A repülésirányító harcálláspontja és a leszállóöblök között található hangárfedélzetek egyikén=-

Exodus és Graham megérkeztek a hangárfedélzetre. Nyilván a harc okozta, a fedélzeten szanaszét hevertek az alkatrészek, vadászok fő darabjai. Néhányan sebesülésüknek köszönhetően nem tudtak magukról, néhányan pedig alig. Páran voltak csak talpon, többek között a hajó tengerész gyalogosainak parancsnoka: Stan Gargoyle százados. Amint a százados meglátta Exodust odalépett hozzá, vigyázzba állt és tisztelgett:
- Uram... már szalajtottam szanitécért, de még nem érkezett meg. Kritikus a helyzet, jöjjön kérem - mondta Exodusnak és elindult, hogy végigkísérje a fedélzeten.
- Miben segíthetek?
- Uram, ha jól tudom, Ön képzett az elsősegélynyújtásban...
- Abban igen, de nem vagyok orvos...
- Kötszerünk van uram, és a könnyebb sérülteket el kell látni, ebben tudna segíteni, amíg a szanitéc megérkezik.
- Jól van, lássunk hozzá - mondta Exodus, levette zubbonyát és odaadta a tanácstalanul álló Grahamnek. Jól láthatóvá vált Exodus kidolgozott izomzata és a tarkóján lévő tetoválás, amit a harcművész múltja miatt viselt magán. Társaitól kapta a 'Repülő tigris' elnevezést, így ezt a tetoválást viselte magán. Sorra vette a könnyebb sérülteket, akik 'csak' elsősegélyre szorultak. Hol nyomó, hol szorító kötést alkalmazott, néhány helyen sebet tisztított. Graham próbált segíteni, de esetlenségének Brian nem nagyon vette hasznát.
- Dave, inkább foglalkozz a hajó sérülésével! Ahhoz jobban értesz. Nézz utána mit lehetne tenni, aztán gyere vissza és jelents!
- Igen uram - mondta Graham és kezében az ezredes zubbonyával elsietett.
Brian magára maradt Stannel.
- Épp itt voltam uram, amikor a támadás kezdődött. Engem is csak a bevetési 'páncél' mentett meg sokszor. Ilyen fejetlenség még sosem volt itt.
- Igen százados, még sosem.
- Kik támadtak meg minket uram?
- Cylonok voltak, százados.
- Ha mi élünk, akkor...
- Ők már nem működnek... - mondta Brian, majd befejezett egy újabb sebkötözést, mikor megérkezett a szanitéc. A szanitéc is előbb jelentkezett feljebbvalójánál, minthogy elkezdte volna a munkát.
- Uram, jöttem, amint tudtam, de rengeteg a sérült.
- Lásson hozzá szanitéc!
- Igen uram - mondta a szanitéc, majd hozzálátott előbb a betegek osztályozásának. Szemügyre vette a sebkötözéseket, melyeket Exodus és Stan végzett.
- Szép munka uram... aranykeze van.
- Én mindig mondtam - mondta Graham, aki időközben visszatért - egyelőre nem tudjuk miért nem nyílik a hangárgondola ajtaja.
- Jól van - mondta, miközben újra felöltözött - folytassátok a munkát, én visszamegyek a CICre.
- Értettem uram - mondta Graham, vigyázzba állt és fővetéssel köszönt, majd elsietett.
- Stan, jöjjön velem a CICre!
- Rendben uram, köszönöm a segítséget.
- Igazán nincs mit! Ugye rendelkeznek rövid távú kommunikációs berendezéssel?
- Igen uram, van rádiónk, ha erre céloz.
- Remek, ugye minden szolgálatos emberénél van?
- Igen uram. Jelenleg mindenki szolgálatban van, és mindenkinél van.
- Remek. Amíg haladunk, elmondom, mire lenne szükségem. Értesítse az embereit ennek megfelelõen, és adjon nekem egy rádiót!
- Értettem uram, intézkedem.
- Tehát minél elõbb meg kell állapítani milyen sérülések vannak a hajón, tehát kérdezze körbe az embereit, hogy ki hol van és mit csinál? Aki esetleg látja Theron fedélzetmestert, beszéljen vele és jelezzen vissza nekem, hogy milyen sérülésekkel számolhatunk. Igazság szerint az lenne a legjobb, ha õ maga jelentene nekem telefonon, vagy rádión. A CIC-n szolgálatot teljesítõk ott maradnak, valamint szeretnék azonnal két embert a parancsnok kabinja elé, mostantól visszavonásig! Azok feladata, akik nem a kárelhárításban vesznek részt, marad ami volt. A rend fenntartása a hajón. Ez most különösen fontos lesz, százados. Minden valószínûség szerint a hajón pánik fog kitörni, amint megtudják, hogy ez egy nagyobb támadás-sorozat része volt.
- Az volt uram?
- Úgy véljük, hogy az lehetett. Így aztán különösen számítok Önökre, százados!
- Igen uram - mondta Stan, majd elkezdett forgalmazni a rádióján.
Közben Brian és Stan beértek a hajó folyosóira, ahonnan újra a CIC felé tartottak...

[Richard Bright]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, Folyosók (Felső fedélzet)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A Cylon hadihajókkal és harcigépekkel folytatott csata nyomán keletkezett sérülések és tüzek a hajónak talán ezen a részén okozták a legnagyobb károkat. A legénység, a műszaki személyzet, és a tengerészgyalogosok egy emberként dolgoztak a falakon lévő oltófecskendők és a kézi oltókészülékek segítségével, hogy megfékezzék a lángokat, majd amint végül hosszas küzdelem számos sérülés és rengeteg oltóanyag árán az utolsó tűzfészkeket is felszámolták, a karbantartók hozzáfoghattak a lezáródott és sérült folyosórészek megközelítésének, s az itt-ott a becsapódások nyomán a burkolatban támadt lyukak befoltozásának…

[Pythia]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, Folyosók (Felső fedélzet)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A kárelhárító személyzet emberfeletti munka árán végre sikeresen megfékezte a lángokat a felső és az oldalsó fedélzeteken. Számos folyosó és fedélzeti löveg, melyek a tűzzel érintett szekciókon helyezkedtek el, megközelíthetetlenné és használhatatlanná váltak. Ott, ahol a tűz leghevesebben tombolt, az oltásban résztvevő bátor haditengerészek közül nem egy szerzett kisebb, vagy nagyobb fokú égési sérüléseket. A tűz által nem sújtott, de a becsapódások nyomán megrongálódott folyosók törmeléke által megsebesített, vagy épp eltemetet matrózok kiemelése és ellátása, valamint a folyosók használhatóvá tétele még sok munkát kívánt, de ami a legfontosabb volt, a Phoenix megmenekült a pusztulástól.

A sebesültek egy részének állapotát a helyszínen kellett stabilizálni a szanitéceknek, mielőtt mozdíthatóvá váltak. A szerencsésebbek a saját lábukon egymástól, vagy a tengerészgyalogosoktól támogatva juthattak el a hajó gyengélkedőjére, ahol már jó kezekben voltak.

A felső szekció azon részéről, ahol még működtek a telefonok, a karbantartócsapat vezetője személyesen jelentette Bright parancsnoknak az aktuális helyzetet. A tüzek eloltását és a burkolati károk elhárítását követően a soron következő feladat a hajó legfontosabb részei közötti összeköttetés mind telefonos úton, mind átjárhatóság szintjén való megteremtése volt…