Kolóniai Ûr

[BS80 - Phoenix]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
Végtelen ûr - Kolóniai ûr, egy hét távolságra (FTL nélkül) a Picon kolóniától
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A Kolóniai Haditengerészet hajlott korú hadihajója keményen harcolt a túléléséért. Főágyúiból kilőtt lövedékei keményen „verték” az előtte lévő Cylon hadihajó törzsét. A kiküldött második és harmadik Vipera raj megkísérelte feltartóztatni az ellenséges gépek áradatát, de számbeli hátrányuk olyannyira komoly volt, hogy esélyük sem volt hatékony védelmet képezni a hajó számára.

A kolóniai hadihajók tervezésekor természetesen gondoltak arra, hogy a Csatacsillagoknak rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy megvédjék önmagukat az ellenséges vadászoktól. A hajótest menetirány szerinti jobb oldalán elhelyezett védelmi ágyúk fergeteges pergőtüzet zúdítottak a Phoenix létét veszélyeztető rakétákra valamint az azoktól kissé lemaradva közeledő Raiderekre és Nehéz Raiderekre.

A hajótest felső részén, ahol a forgatható védőágyúk kaptak helyet, a lövegek egy része előrefelé, az onnan érkező ellenségre, míg a többi, jobb felé fordulva kezdte el ontani magából a halált hozó „áldást”.

A Báziscsillag lövedékei közül, a Phoenix formai kialakításának köszönhetően, mely szerint orral előrefelé jóval kisebb célpontot nyújtott ellenfelének, mint az neki, jóval kevesebb csapódott a hajótörzsbe. Az orrészbe csapódók egyenlőre mindössze gyengítették a burkolatot, de nem törtek át rajta. Egynéhány lövedék a hajótest felső részét érte, de a burkolat ott is kitartott, ki tudja még meddig.

Bár kívülről nézve a hajó állta a sarat, belül, nem csak az egyre erőteljesebb rázkódások, hanem az itt-ott a falakba épített vezetékekből kicsapó szikrák, felgyúló tüzek, kicsapó lángok is nehezítették a legénység dolgát, s kemény perceket szereztek a kárelhárítóknak. Több könnyebb súlyosabb sérült orvosért kiáltó, vagy éppen elfúló hangja töltötte be a hajótest elülső részében található helyiségeket, folyosókat.

[Kraal "Sorrow" Mornan]

A Roncs vadul pörgött a fehéren izzó lövedékek és egymásra tüzelő vadászgépek sűrűjében, tejszín kondenzcsíkként vontatva maga után a makacs torpedót. Sorrow időnként hirtelen fordulókkal tarkította amúgy is ökörvizelésre hasonlatos röppályáját - ilyenkor hátratekintve ellenőrizte, lemaradt-e kéretlen útitársa.

Közben azonban a tudta, hogy nem elég a védekezésre koncentrálnia. Gyors, rövid sorozatokat eresztett meg a tűzívébe került ellenséges egységek felé, pár másodpercre követve azok útirányát - majd pillangóként lebbent tovább, remélve, hogy a rakéta előbb-utóbb lemarad.

[Mark "Ares" Anthon]

Egyre kilátástalanabbnak tûnt a helyzet. A cylon erõk létszámfölénye fojtó teherként nehezedett a kolóniai pilótákra. Bár viszonylag pontatlanul tüzeltek a Viperekre, és manõvereik sem voltak tapasztalt pilótára valló, de lehengerlõ létszámfölényük eldönteni látszott a csatát. Ares pilótafülkéje magányából, kitérõ manõverekkel tüzdelve figyelte a körülötte zajló reménytelen csatát. A Phoenix felöl lassan érkezett az erõsítés, de az ellenséges gépek szinte azonnal megakasztották elõrenyomulásukat. A készenléti század teljesen el lett vágva az anyahajótól.

- CAG, itt a Vörös Vezér![/b] - hallatszott a rádióból Guard hangja. - Egyenlõre tartjuk magunkat, de ez nem mehet így sokáig. Olyan sok támadó van, hogy nem látjuk egymást szinte! Mi a fenék ezek?! Vétel! [/b]
- Guard! Ezek cylonok. - mondta elfúló hangon a CAG - Ismétlem, ezek cylonok.

Háború. Ez a szó negyven éve ismeretlen volt a kolóniák számára. Negyven év béke után ismét eljött a háború kora...Ares nagy levegõt vett, majd tekintete pillanatra felesége képére vetõdött.
~ "Az Istenek legyenek velünk..." - sóhajtott fel magában, majd megragadta a botkormányt és éles ívben felhúzta gépét egy felé száguldó sorozat elöl, mely valahonnan a csata sûrûjébõl érkezett.

- CAG, itt Kék Vezér… Még élek! - jött Shaverre jellemzõ rövid helyzetjelentés, majd Ares mellett egy villanás kíséretében vált ûrtölmelékké egyik kísérõje, Hornet.
- 'Szameg! - kiálltott fel Ares - Shaver és Guard! Rendezõdjenek védelmi alakzatba, mert egyenként szednek le bennünket!
Ares tekintete összeszûkült, amikor még két nagyerejû robbanás után újabb két kék pont tünt el a Vipere DRAIDS-ének képernyõjérõl.
- Phoenix, itt a CAG! Már nem tudunk sokáig kitartani!...
[/color]

[Cylon Raider]

A kolóniai pilóták bármerre tekintettek, arra csak ellenséges gépet láttak. A cylonok szétszórták egymástól a Vipereket, és az alakzatok felbomlottak a túlerõ nyomására. A csata egyértelmûen vesztésre állt, köszönhetõen az ellenség elsöprõ létszámának...

Sorrow
A manõvereknek köszönhetõen a rakéta elvesztette a Vipert, és egy ideig céltalanul repült, majd beépített önmagsemmisítõ mechanizmusának köszönhetõen nem messze a Roncstól felrobbant...

Shaver
A fiatal százados egyszer csak teljesen egyedül találta magát vagy fél tucatnyi cylon raider-ek gyûrûjében, szinte biztos halálra ítélve, ha nem érkezik hamarosan segítsége...

Raven
Egy pillanatra egy magányos Viper villant fel a látóterében a csata sürûjén túl, akit több elleneséges vadász vett üldözõbe. Az azonosítója szerint Shaver, a Kék raj parancsnoka vezette a gépet...

[John McNeal]

- Cylo... most szórakozik CAG? - illetõdik meg Guard, de aztán: - Értettem, Cylonok.
Sávot vált, majd:
- Vörös egység, itt Guard, üzenetet kaptam a CAG-tól. A támadóink Cylonok, ismétlem, Cylonok! Mindenki rendezõdjön védelmi háromszögbe, azonnal!

A hír, hogy Cylonok csaptak le rájuk, futótûzként terjedt szét a Vörös raj pilótái között. John nyelt egy nagyot.
,,Cylonok. Ares rúgjon azokba az szemetesláda gép fejükbe! Eddig rájuk vadászunk a vadûrben, semmi jel, erre visszajövünk nagy nehezen, és egybõl itt kopogtatnak rajtuk. 'Szákmeg jó erõsen!" - háborgott magában az Alhadnagy.
- Blade, hol az ördögbe vagy? - szolt bele John a rádióba.
- A DRADIS szerint nem messze alattad Raven - jött a válasz az egyik közelben levõ Viperából.
- Szállj be hozzánk harmadiknak! Guard parancsára a védekezõ alakzatban kell maradnunk!
- Érkezem.
Néhány másodperc múlva Blade vadászgépe feltûnt Raven és Dringer vadászgépe mellett, majd a három gép együtt folytatta harcát.

Közben a csata egyre inkább eldurvult. A Cylon vadászgépeket nem sikerült a 2. és 3. rajnak visszatartania a Phoenix-tõl, pillanatok alatt áthatoltak rajtuk. Csak néhány Raider állt le lövöldözni a Viperekkel, a többi a Phoenix felé tartott. A Vipera pilóták hiába voltak a kolóniák legjobb pilótái, csodákat õk sem tehettek.

Közben John észrevett valamit: egy magányos Viper vadászgépet, aki úgy ötven méternyire igyekezett meglógni majd egy tucatnyi Raidertrõl, sikertelenül. John a kijelzõre pillantva látta, hogy Shaver, a kék osztag vezetõje az. Raven itt kicsit összehúzta a szemöldökét. Halvány lila gõze sem volt róla, hogy került ilyen közel a százados a másik frontvonalhoz. John látásból ismerte a Shaver-t, és tudta, hogy nagyon jó pilótának számít. Viszont ennyi gép ellen még õ se tehet semmit. John döntésre szánta el magát.
- Dringer, Blade, kövessetek, segítõjobbot nyújtunk.
- Vettem Raven! - jelzett vissza Dringer.
- Vettem Alhadnagy! - szolt Blade.
A három vipera útnak indult Shaver és üldözõi felé.
- Shaver, itt Raven - szolt a Kék osztag vezetõjéhez. - Látom több farkad nõtt. Közeledek feléd két társammal, megpróbáljuk levakarni rólad õket, de addig tartsd õket vissza egy kicsit. Vége.
Ravenék készen álltak rá, hogy a megfelelõ pillanatban ledarálják Shaver üldözõit.

[Darien „Shaver” La’Fitte]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A kék kötelék vezetője a nyakát erőltetve tekingetett kifelé a pilótafülkéből, balra-jobbra. Sikerült megpillantania az egyik Cylon Báziscsillagot és a Phoenixet. E két hajó helyzetéhez viszonyítva állapította meg saját önnön pozícióját. Úgy tűnt a Kék Raj parancsnoka a harc közepette folyamatosan távolodott a báziscsillagtól, s ezzel egyidejűleg közeledett a csatacsillaghoz. Ugyanakkor még mindig nyomasztó volt az ellenség fölénye.

„Shaver és Guard! Rendeződjenek védelmi alakzatba, mert egyenként szednek le bennünket!” - Hallatszott a CAG utasítása a rádió hangszóróiból.

- Figyelem, itt Shaver! Minden kék madárnak! Hallottátok a CAG-et! Szerveződjetek laza, kétsoros gyémánt alakzatba Ares körül! Forduljatok egy teljes kört folyamatos tűzzel, ideje levakarnunk magunkról ezeket! - Adta ki az utasítást raja megmaradt gépeinek. Tudta jól, hogy ő maga eléggé eltávolodott a társaitól ahhoz, hogy elég gyorsan visszatérhessen az alakzathoz. Az ő késlekedése rontaná a művelet kivitelezésének gyorsaságát és hatásosságát. Ez, pedig további bajtársainak életébe került. - Én túl messze vagyok, nélkülem csináljátok meg! - Tette hozzá gyorsan az imént leadott forgalmazásához. Szeretett volna mást is mondani, de más elfoglaltsága akadt. Kinetikus lövedéksorozatok száguldottak el a gépe orra előtt alig néhány méterrel és keresztezték egymás irányát bal és jobb felől egyaránt. Shaver a másodperc tört része alatt rádöbbent, hogy két támadó kereszttüze szorongatja. A manőverező fúvókák segítségével korábbi irányához képest kilenc fokkal felfelé irányította a gépét, s ezzel egy időben körülpillantott. Három Cylon Raidert tudott megszámolni maga mögött, mielőtt újabb manőverbe kezdett. Manőverező fúvókái segítségével cikázott, miközben legalább két, vagy talán még több pár kinetikus energiájú ágyú szórványos tüze elől keresett menedéket folyamatos irányváltásokkal. Miközben maximálisan kihasználta a megviselt Vipera manőverezési képességeit, a fogát szívta. ~ Legalább két rohadék ragadt be mögém, vagy több. ~ Balra - jobbra kacsázott, miközben megpróbált hátra pillantani. Három Raidert tudott megszámolni maga mögött. S ezeken kívül több is lehetett még, amelyek nem voltak az adott pillanatban a látószögében. ~ Ez nem jó. ~ jegyezte meg magában. A helyzetet tovább rontotta, hogy szemből két további Cylon vadászt látott nagy sebességgel közeledni. Úgy tűnt a csapda kezd bezárulni körülötte.

Shaver, itt Raven … Látom több farkad nõtt. Közeledek feléd két társammal, megpróbáljuk levakarni rólad őket, de addig tartsd őket vissza egy kicsit. Vége. – csendült fel La’Fitte százados rádiójából egy pilóta hangja. Darien egy másodpercig eltöprengett. A hang gazdája nem tartozott a Kék kötelékhez. Miközben egy gyors függőleges hurkot írt le, ezzel a szemből érkező támadóit is maga mögé utasítva, eszébe jutott a pilóta neve: Raven. Egy fiatal alhadnagy a második rajból.

- Raven, maradj a kötelékednél! – Válaszolta kis késlekedéssel a százados. Forgalmazása minden bizonnyal mindenkit meglephetett, beleértve őt magát is. - A Vörös raj feladata a Phoenix védelme! Azzal foglalkozz! Én ezt megoldom! – Hadarta, miközben ismét sikerült kitérnie egy hosszabb sorozat elől. Szerencséje volt. A rá pályázó Cylonok közül nem mindegyik tüzelt egyidejűleg. Ha így tettek volna, akkor már régen végezhettek volna vele. Újabb sorozat. Shaver ez úttal meredeken, hosszanti tengelyéhez képest negatív kilencven fokos irányváltoztatást tett. S miközben korábbi irányához képest merőlegesen lefelé száguldott, két másodpercre aktiválta az utánégetőt, majd megfordította a gépét a hosszanti tengelye körül. Magával szemben kis távolságban több mint fél tucat Cylon gépet számolt meg. ~ „Ne remélj kegyelmet”[/i] ~ Suhant át az agyán a Phoenix Repülőosztályát alkotó Lángoló Szárnyak repülőszázad jelmondata. A távolság egyre csökkent. A Cylonok ágyúi tüzet nyitottak. Darien La’Fitte százados összeszorította fogait, majd ismét meghúzta a Vipera kinetikus ágyúit működtető elsütőbillentyűt…

[Mark "Ares" Anthon]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
Végtelen ûr - Kolóniai ûr, egy hét távolságra (FTL nélkül) a Picon kolóniától
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A kialakult helyzet egyre sötétebb jövõt festett a pilóták számára. A rájuk nehezedõ túlerõ adta roppantó nyomás hatására újabb két Viper vált az ellenséges tûz martalékává.

- Itt Windhole. - jött a rádióadás kék század Raptorjának pilótájától - Újabb ellenséges vadászok jeleit vesszük...Több tucat 'Szameg!...

Anthon õrnagy azonnal a taktikai radar, a DRAIDS képernyõjére szegezte tekintetét, de a káoszban nem látta rajta Windhole jelezte vadászok érkezését. Valószínûleg kívül estek a Viper radarjának hatótávolságán, viszont a Raptor nagyhatótávolságú radarja már jelezte számukra. Az újabb Raiderek érkezése immáron nyilvánvalóvá tette a teljes repülõszázad pusztulását, ha továbbra is ilyen módon veszik fel a harcot az ellenséggel. A CAG tekintete egy pillanatra elsötétült, amint végig nézett az egyre reménytelenebb csata elõtte felvillanó képein. A Phoenix felöl kilõtt kinetikus ágyúlövedékek egymás után csapódtak be a hozzá közelebbi báziscsillag burkolatába. Mark Anton õrnagy, a Phoenix Repülõosztályának, a Lángoló Szárnyak parancsnokának egy ötlet fogalmazód meg gondolataiban.

Közben félrerántotta egy felé kilõtt sorozat elõl a gépét, majd a megjelenõ Cylon Raider páros, amely szembõl érkezett a CAG gépe felé, egy villanásban vált ûrroncsá az õrnagy választüze nyomán.

- Vettem Windhole!... Hallottátok fiúk! - kezdte Ares - Alakzatba rendezõdj! Visszavonulunk a Phoenixhez! Ismétlem, visszavonulás!

Felrántotta gépét, majd a segédfúvókák segítségével 180 fokos fordulatot vett, és teljes sebességgel elindult a Phoenix felé.

- Phoenix, itt Ares! Visszavonulunk, nem bírjuk tartani magunkat!

A század gépei egymás után csatlakoztak a visszavonuló CAG gépéhez, a nyomukba szegõdött, felbolydult méhkasként érkezõ Raiderekkel együtt. Az ellenség bekapta a horgot. Pontosan úgy alakult a helyzet, ahogy Ares remélte.

- Figyelem Kék Század! Bevisszük õket a Phoenix elhárító ütegei elé. Amint elérjük a Phoenixet, négy irányba szétválva utat adunk az elhárító ütegek tüzének. Készüljetek...!

- Vörös Század! Fedezzék a visszavonulásunkat! Amint elértük a Phoenixet, tûnjenek el az ütegek elõl...!

- Phoenix, itt Ares...Készüljenek!

[Kraal "Sorrow" Mornan]

A Roncs hirtelen meglódul a rakéta közeli detonációjától, és eggy rövid ideig csak össze-vissza hánykolódik.

- 'szameg, az a 'szott Cylon anya'szogató! - káromkodott egy cifrát, és meglehetősen hangosat Sorrow, miközben rendületlenül rángatta a botkormányt a kinetikus lövegek kereszttüzében - mit kereszttűz... valóságos fénypókháló gfeszült már az űr végtelen sötétjében.


- Alakzatba rendezõdj! Visszavonulunk a Phoenixhez! Ismétlem, visszavonulás! - hallatszott végre a szinte szó szoros értlemében életet (vagy legalább annak reményét) ígérő parancs - Kraal pedig nem habozott. Gépágyúja vadulk kerepelve hasította le egy ellenséges gép-vadász vezérsíkját, miközben utat tört az időközben felálló alakzat hátsó tájéka felé...

[John McNeal]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

John végighallgatja Shaver tiltakozását. Elõször nem értette, miért tiltakozik a százados, de aztán elmosolyodott. Közben reagál.
- Az lehet százados, de átkeveredtél a mi frontunkra, ergo itt azokat a Cylonokat lõjük le, amelyeket csak akarjuk. Megjegyzem, hogy a feladatunkat nem tudtuk teljesíteni, a Cylonok áttörtek rajtunk!
Az alhadnagy állítása pedig igaz volt, hiába vonult fel a 2. és 3. osztag, a Cylonok, mint forró kés a vajon, úgy hatoltak át a védelmi vonalukon, és ha a Phoenixnek nem lennének az erõs elhárító ágyúi, már rég a csatacsillagot ostromolnák. Közben Raven, Dringer és Blade beérte Shavert és az üldözõit, majd a három Viper ütegei tüzet nyitottak, megritkítva egy kicsit Shaver ,,banditáit". Ám nem várt esemény történt. A Phoenix felõl robbanás, majd vakító fényjeneség tünt fel. Ravennek szerencséje volt, éppen háttal volt az anyahajónak, így nem vakította el a fény... ám voltak olyanok, akiknek nem volt ilyen szerencséje.
- 'Szameg, nem látok! - hallatszott Blade hangja.
Raven gyorsan megkereste szemeivel a csoport harmadik tagját. A Viper gép össze-vissza repkedett nem messze tõle... és mögötte feltûnt egy Cylon.
- Blade, vigy...! - kiáltott Raven, de már késõ volt.
Blade gépét leradírozta az égboltról a Cylon. McNeal alhadnagyon döbbenet lett urrá. Elõször látott felrobbani egy embert az osztagából... elõszõr... és az elmúlt évek alatt elszokott tõle, hogy társakat lásson meghalni. A Cylon már ment is volna tovább, de a találatnak nem örülhetett sokáig: Dringer hidegvérrel atomjaira robbantotta a Viper fegyverzetével.
- Minden rendben Dringer? - szolt szárnyemberéhez Raven.
- Szerencsém volt John, csak egy kicsit kaptam belõle - válaszolt a lány, majd elhallgatott egy kicsit, utána: - Kapcsolatba léptem Manticore-al! Állítása szerint ez egy atomrakéta volt!
Raven azt hitte, rosszúl hall. ATOM? Nem elmélkedhetett sokáig, jött a következõ hívás
- Vörösök, itt Guard, parancs jött a CAG-tól! Fedeznünk kell a Kékeket a Phoenixhez vezetõ útjuk alatt! Tartogatnak egy kis meglepetést a Cylonoknak.
- Remek - mosolygott magában John. - Shaver, indulj el, fedezünk!
Közben Raven radarja szerint újabb Cylonok közeledtek feléjük, és a Vörös osztag többi tagja is úton volt már.

[Darien „Shaver” La’Fitte]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A Viperák és Raptorok egymás közötti rádióforgalmazásából kitűnt a CAG hangja:

„Vettem Windhole!... Hallottátok fiúk! …. Alakzatba rendezõdj! Visszavonulunk a Phoenixhez! Ismétlem, visszavonulás! ... Phoenix, itt Ares! Visszavonulunk, nem bírjuk tartani magunkat! … Figyelem Kék Század! Bevisszük õket a Phoenix elhárító ütegei elé. Amint elérjük a Phoenixet, négy irányba szétválva utat adunk az elhárító ütegek tüzének. Készüljetek...!.. Vörös Század! Fedezzék a visszavonulásunkat! Amint elértük a Phoenixet, tûnjenek el az ütegek elõl...!- Phoenix, itt Ares...Készüljenek!”

La’Fitte százados, magára maradt az őt szemből levadászni készülő ellenséggel. Elméletben semmiféle kifogása sem volt Ares tervével szemben, gyakorlatilag azonban elég messze volt a kötelékétől. A Mark VII-esének mindhárom kinetikus ágyúja ontotta magából a lövedékeket, melyek aztán szinte kivétel nélkül az egyik, feléje szemből közeledő Cylon Raider törzsében kötöttek ki. A csupaszárny gépezet iránya megváltozott. Jobbra felfelé tört ki. Új útiránya keresztezte az egyik kísérőjének pályáját. A két Cylon egy nagy robbanásban vált csillagközi törmelékké. A detonáció során nagy sebességgel szétrepülő darabok egy másik közeli ellenséges vadászt is megsemmisítetek.

„Az lehet százados, de átkeveredtél a mi frontunkra, ergo itt azokat a Cylonokat lõjük le, amelyeket csak akarjuk. Megjegyzem, hogy a feladatunkat nem tudtuk teljesíteni, a Cylonok áttörtek rajtunk!”

Shavernek ismét volt fontosabb dolga, annál, hogy válaszoljon a rádióüzenetre. Egy kecses orsóval bukott le, s haladt el azok alatt a Raiderek alatt, amelyek az őt támadó kötelékből megmaradtak. Gyanította, hogy rövidesen megfordulnak és üldözőbe veszik, ám ez végül is ez nem következett be, hisz Raven és társai végeztek velük.

Darien egy pillanatra fellélegezhetett, ám ekkor a gépének kis hatótávolságú DRADIS-án egy hatalmas robbanás keltette impulzus jeleit vélte látni. Közvetlenül ott, ahol az imént még a Phoenix volt. ~ Az Istenekre, csak nem semmisült meg a hajó?! ~ Suhant át a szörnyű feltételezés a százados elméjén. Azonnal megfordította a Viperáját. Nagy kő gördült le a szívéről, amikor megpillantotta a Csatacsillagot, amelyen így távolról nézve nem lehetett megállapítani a becsapódás okozta sérülés mértékét. A többi pilóta forgalmazása alapján hamar helyére kerültek a kérdéses kép részletei, s fény derült a válaszra. A Cylonok nukleáris csapást mértek a Phoenixre.

„ .... Shaver, indulj el, fedezünk!” - Hallotta a rádióból az alhadnagy hozzá intézett szavait.

La’Fitte ismét rápillantott a DRADIS-ára. Újabb, ellenséges gépek közeledtek feléje. A pilótafülkéből kitekintve gyorsan meghatározta a helyzetét, s szemügyre vette a szabad szemmel is jól látható ellenséges harci gépeket. Ezen néhány pillanat alatt egy igen vad ötlet öltött alakot az elméjében.

- Revan először is innen nézve te és a társaid kerültetek túl messze a Phoenixtől. Én kinőttem abból a korból, hogy pesztonkára legyen szükségem. Azonnal induljatok vissza a Phoenix felé! Ez parancs! Minden áron meg kell védenünk a Csatacsillagot. - Közölte ellentmondást nem tűrő hangon a rádión, majd hozzátette. – Ezeknek én tartogatok egy kis meglepetést. -

Ezzel ismét begyújtotta gépének után égetőjét és egyenesen a közeledő Raiderek felé vette az irányt. Először is fel akarta kelteni a figyelműket, hogy a Kék, vagy a Vörös kötelék tagjai helyett őt vegyék célba. Tervének ez volt a vakmerő szakasza. Az eszemet kategóriába a következő része tartozott. Be akarta csalni a Cylonok vadászgéket az egymással tűzpárbajt vívó hadihajók, azaz az egyik Báziscsillag és a Csatacsillag fő lövegeinek tűzvonalába…

[Mark "Ares" Anthon]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
Végtelen ûr - Kolóniai ûr, egy hét távolságra (FTL nélkül) a Picon kolóniától
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A kék század a vörösök intenzív fedezete mellett teljes sebességel haladt a Phoenix felé. Ares tekintetét a DRAIDS képernyõjére szegezte és elégedsetten vette tudomásul, hogy az ellenség bekapta a horgot. Mint felbolydúlt méhkas, úgy vetették magukat a nyomukba a Cylon támadók.

Öröme rövid életû volt. Oldalt tõlük, valahonnan egy hosszú, fehér csíkot húzó rakéta indult meg egyenesen a csatacsillag felé. A DRAIDS azonnal befogta a rakétát, és képernyõjén veszettül villogni kezdett a vörös felirat: NUKLEÁRIS TÖLTET
- Atomtámadás! - kiálltott fel Anthon õrnagy - Alakzatbontás...!
A CAG gépe egy pillanat alatt kitért jobbra a Phoenix irányából. Hála a sokak által oly nagyon nem kedvelt gyakorlatoknak, mely mindennapjait képezte a csatacsillag pilótáinak, a raj agyként vált szét a várható becsapódások irányából. A következõ pillanatban a hideg sötét ûrt egy hatalmas fényvillanás változtatta világossá, mely elvakította a hajó irányába nézõ pilótákat, akik automatikusan lehunyták szemüket.

Ares Viperjét oldalról érte a villanás, majd az azt követõ lõkéshullám, mely megtáncoltatta gépét. Az elektronika egy tized másodpercre sem állt le, hála a kolóniai tervezõmérnökök remek munkájának, és az elektromágneses impulzus védelemnek.
A DRAIDS és a vizuális megfigyelés szerint több nukleáris rakéta egyelõre nem érkezett a csatacsillag felé.
A Raiderek, akik a kék század nyomába eredtek, egy része szintén megtorpant a becsapódást megelõzõen, ám az elöl haladók egyenesen belerepültek a nukleáris veszedelem keltette tüzes õrvénybe, melybõl sosem bukkantak elõ.

- Ares a kék századnak! Vissza alakzatba! - adta ki a parancsot a CAG, majd folytatta - Phoenix, itt a CAG. Helyzetjelentést kérek.
Ugyan abból a szögbõl nem látszódott a csatacsillagot ért károk méréke, de a hátsó részbõl kifelé tóduló levegõ táplálta, tûz keltette füst egyértelmûvé tette a találatot.

A Viperek közben alakzatba rendezõdve követték a vezérgépet, mögöttük ismét az ellenség vadászgépeievel, akik a nukleáris veszély elmúltával azonnal a század nyomába eredtek ismét.

A teljes sebességgel haladó Viperek elérték a kritikus pontot a Phoenix közelében, melynek oldalán ütött lékbõl immáron nem túdult a füst az elszökött oxigén hiányában megszûnõ tûz miatt, és halálos fegyverarzenálját ismét az ellenség felé zúdította.
- Figyelem...! - kezdte a CAG, majd pár szapora szívdobbanás múlva: - MOST!

A Viperek követve a Anthon õrnagy parancsát a jól begyakorolt módszer szerint négy irányba szétszéledve adtak teret a csatacsillag elhárító ütegeinek...

Mindeközben ismét egy villanás töltötte be az ûr hideg végtelenjét. A báziscsillag, mely a elég közelségbe került a Phoenixhez, a közepénél - ahol a két csillag alakú idom találkozott, kettévált, majd egy hatalmas robbanásban elemésztõdött...

[Cylon Flotta]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
Végtelen ûr - Kolóniai ûr, egy hét távolságra (FTL nélkül) a Picon kolóniától
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A Kolóniai Csatacsillagra egy feldühödött darázsraj elszántságával csaptak le a Cylon Raiderek. A Viperapilóták képtelenek voltak feltartóztatni őket. A hadihajó elhárító lövegei irtózatos pusztítást okoztak a soraikban, de ennek ellenére az általuk hordozott és kilőtt rakéták közül több is becsapódott a Phoenix törzsébe. Köztük egy nukleáris töltetű is. Ez utóbbi tetemes károkat okozott…

Az egyes Báziscsillag eközben fő lövegeivel és rakétáival szakadatlanul mérte a frontális csapásokat a Csatacsillagra. A tüzérségi tűzpárbaj hosszú percekig zajlott, ám végül az esélytelenebb, több mint negyven éves veterán kolóniai hadihajó győzelmével végződött. A Cylon hadihajó a sorozatos találatok közepette meghasadt, s egy hatalmas, fényes villanás kíséretében megsemmisülve egyé vált a világűrt alkotóelemeivel.

A Cylon vadászok közül számos árnyékként követte a Phoenix megfutamodást színlelő Viperáit, melyek egyenesen a Csatacsillag elhárító lövegeinek „halálzónájába” vezették őket. A hadicsel kiválóan bevált, ám a Raiderek, óriási veszteségeik ellenére még mindig létszámfölényben voltak. Az a kis kötelék, mely a kolóniai hadihajó utolsó repülő rajából és pár Raptorból állt, mégis zavartalanul tarthatott a második, még sértetlen Báziscsillag felé. A Cylon vadászok a másik három rajjal és a Csatacsillaggal voltak elfoglalva. Újabb egységeket, melyek feltartóztathatták volna őket, pedig még nem indítottak.

[BS80 - Phoenix]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
Végtelen ûr - Kolóniai ûr, egy hét távolságra (FTL nélkül) a Picon kolóniától
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A Kolóniai Haditengerészez 80as számú Csatacsillaga szívósan védekezett a rá zúduló ellenséggel szemben. A Cylon vadászok hullámai meg-megtörtek az elhárító lövegek által létrehozott védőtűzön. Nagy áldozatok árán tudtak csak rakétáik által találatot elérni. Az egyik ezek közül egy mintegy 50 megatonnás, termonukleáris robbanótöltet volt, mely komoly károkat okozott a hajótesten s az egyik főhajtóművet, valamint több fontosabb rendszert is működésképtelenné tett.

Ugyanakkor a szemből támadó Báziscsillaggal a Phoenix továbbra is félelmetes látványt nyújtó tüzérségi tűzpárbajt vívott. Gigászi küzdelem volt ez. Egy korosodó hadihajó, mely a nálánál jóval fejlettebb technológiával rendelkező ellenséggel szemben küzdött a túléléséért. Negyven év után ismét összecsapott egymással a gép és ember. Ironikus módon mindkét harcoló fél maga is gépeket, használt a harchoz. A Cylon vadászok maguk voltak a gépek. Önálló tudattal és akarattal. A kolóniai Viperákat ezzel szemben bátor férfiak és nők irányították.

A Csatacsillag Kék jelzésű vadászrajának megtizedelt maradványai megfutamodást színlelve becsalták üldözőiket a Phoenix elhárító lövegeinek hatósugarába, ahol aztán azok megsemmisültek. A rakétákkal felfegyverzett Raptorok valamint a Zöld raj ugyancsak rakétákkal felszerelt Viperái, melyek eddig tartalékként várakoztak, most elindultak, hogy csapást mérjenek az ellenség még sértetlen Báziscsillagára. Meglehet, hogy Kobol Istenei védelmezték őket, hisz veszteség nélkül találtak utat a harcolók között…

A Phoenix és a vele szemtől szembeni harcot felvállaló Báziscsillag párharca időközben ez utóbbi vereségével és teljes megsemmisülésével ért véget. A kolóniaiak kilátásai és esélyei, annak ellenére, hogy a Csatacsillag számos találatot szenvedett el, javultak.

[John McNeal]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
Végtelen ûr - Kolóniai ûr, egy hét távolságra (FTL nélkül) a Picon kolóniától
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

John enyhén meglepett arcot vágott a százados reagálásáért. Valahogy nem értette, mire fel használta Shaver a pesztonka kifejezést. Nem azért akarta fedezni a Kék osztag vezetõjét, mert bébiszitterkedni akart. Parancsot kapott az osztagparancsnokától, hogy fedezze a kék osztag tagjait. Vagy Shavernek szállt el a rádiója, vagy egyszerûen nem figyelt a CAG utasítására. Az pedig már végképp összezavarta egy pillanatra Ravent, hogy Shaver egyenesen a közeledõ Cylon vadászgépek felé kezdett száguldani.
- Most mi legyen? - hallotta szárnyembere kérdését.
John nem felelt azonnal, de aztán megeredt a nyelve.
- Ha hõst akar játszani, csinálja egyedül. Van jobb dolgunk is - válaszolt a lánynak.
Ám Raven nem azért döntött így, mert Shaver ráparancsolt. Nem neki tartozott számadással, hanem Guardnak, hiába volt Shaver százados.

A Cylonok egyre csak közeledtek, így Dringer és Raven irányt változtatott és a visszavonuló Kék osztag felé iramodtak. Besoroltak az egyik vadászgép mögé, miután lelõtték róla két üldözõjét. A Vörös osztag többi tagja hasonlóan cselekedett: intenzíven fedezték a Kék osztag pilótáit, nem hagyták, hogy a Cylonok csak megcélozhassák bajtársaikat. Így viszont õk kerültek tûzvonalba. Két Vipert kilõttek, mások megúszták találatokkal. Dringer és Raven se kerülte el a találatokat: Dringer bal szárnyát, míg Raven felsõ szárnyát érte találat. Ravennek így is szerencséje volt: a találat után a gépe akkorát rándult, hogy kis híján lefejelte a mûszerfalat. Szerencsére ezt még kibírta a Vipera... még.

Ám egy idõ után elfogyott a távolság a két vadászraj és a Phoenix között. A kékek szétszéledtek a csatacsillag körül, míg a vörösök élesen felrántották a vadászgépeik orrát. Idõközben a Phoenix elhárító ütegei rázendítettek, és alaposan megtépázták a támadók sorait. Guard kihasználta, hogy egy ideig nincs körülöttük ellenség.
- Vörös osztag, helyzetjelentést!
A pilóták sorjába adták le a kárjelentéseket. A húsz pilótából nyolc nem jelentkezett.
- Itt Raven, három találatot kaptam, az egyik stabilizátor nem mûködik rendesen. Amúgy minden rendben - jelentett John.
- Rendben emberek, készüljetek, hamarosan újra nekik...
- NÉZZÉTEK AZT A CYLON CSILLAGOT! - ordított bele az egyik pilóta a sisakmikrofonjába.
A Vörös osztag tagjai felkapták fejüket és arra a csillag alakú hadihajóra pillantottak, ami már rég tûzpárbajt folytatott a Phoenix-szel. A báziscsillag most egy hatalmas robbanás kíséretében kettévált, majd újabb robbanások után atomjaira hullott szét. A Vörös osztag tagjai örömkiáltásban törtek ki néhány másodperc erejéig, majd helyreállt a rend.
- Jól van emberek, csapjunk bele. Szedjük le a Csatacsillag körül cirkáló rohadékokat!
A Vörös osztag tagjai szétválltak, majd újra hármas csoportokban folytatták a harcot. Ezúttal egy Eagle nevû pilóta sorolt be Dringerhez és Ravenhez. A vörösök újonnan támadt harcikedvvel csaptak le a Cylonokra. Habár még mindig hatalmas létszámú ellenséggel néztek szembe, a báziscsillag pusztulása felébresztette bennük a reményt, hogy talán még nem veszett meccs ez az ütközet.

[Darien „Shaver” La’Fitte]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
Végtelen ûr - Kolóniai ûr, egy hét távolságra (FTL nélkül) a Picon kolóniától
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

La’Fitte százados, a gépének DRADIS-ára pillantva, megnyugodva állapította meg, hogy Raven és társai irányt változtattak és elindultak vissza a Phoenix felé. A Kék osztag parancsnokának figyelme immár egyenesen a felé közeledő mindegy nyolc Cylon vadászgépre korlátozódott. A laza alakzatban közeledő Raiderek közül néhány tüzet nyitott az arcátlan Viperára. Shaver összeszorította fogait, Mutatóujja megfeszült az elsütő billentyűn, miközben minden erejével azon volt, hogy kiszámíthatatlan és gyors mozgásban tartsa vadászát, mely meg-megrázkódott a szárnyaiba fúródó ért egy-két lövedéktől.

A fényes sorozatok között cikázó Mark VII-es három kinetikus energiával működő ágyúja viszonozta a tüzet. A százados kilőtte az egyik Cylont majd egy hírtelen irányváltással kilencven fokban felfelé emelte a gépét. Egyenesen a Csatacsillag és a Báziscsillag közé irányította a gépét. Alig telt el két, legfeljebb három másodperc a manőver óta, máris ismét fényes sorozatok haladtak el Shaver Viperája mellett.

~ Gyerünk… ~ Próbálta nagyobb sebességre ösztönözni gépét annál, mint ami fizikailag lehetséges, miközben egy pillanatra sem hagyta abba a cikázást. Hátrahajtotta fejét, amennyire csak tudta. A látvány megakasztotta a lélegzetét. Hatalmas fényes lövedékeket és rakétákat látott közeledni egyenesen a Báziscsillag felől. Egyenest a tűzvonalban volt. Reflexszerűen hívta segítségül az utánégetőt. A két másodperces gázfröccs elegendő volt ahhoz, hogy elég távol kerüljön. Nem tudta, hogy üldözői közül hányat sikerült a saját fegyvereik által megsemmisítenie. Alig egyharmad másodperc alatt megfordította gépét a hosszanti. tengelye körül. Ekkor egy pillanatra elvakította az éles villanás, amely a Báziscsillag megsemmisülésével járt. Shaver pislogott néhányat, majd amint ismét látott azonnal kitérő manőverbe is kezdett. Négy Cylon vadász volt olyan szerencsés, hogy kikerülte a nekik szánt csapdát. Azon öröme, amelyet a Cylon hadihajó pusztulása okán érzett, azonnal háttérbe szorult.

Darien felmérve a helyzetet, habozás nélkül tüzet nyitott és sikerült is eltalálnia az egyik ellenséges gépet, ám megsemmisítenie nem. A Vipera átrepült a két Cylon Raider között, majd a Phoenix felé fordult és teljes sebességgel a hajó felső, forgatható elhárító lövegeinek hatósugara felé vette az irányt. Remélte, hogy a kenyérpirítók lesznek olyan ostobák és ismét követik.