C.I.C. - Parancsnoki híd

[Richard Bright]

A Parancsnoki Híd. Itt található a taktikai és harcászati, a kommunikációs, a navigációs valamint sok más tiszt és tiszthelyettes „munkaállomása”. A Parancsnok távollétében az első tiszt, az ő távolléte esetén a taktikai és harcászati tiszt, utasításai az irányadók.

//Részletes leírás rövidesen//

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

„DRADIS kapcsolat, két ismeretlen hajó ugrott mögénk… jelen sebesség mellett… öt percen belül lőtávolba érnek… nem veszek kolóniai azonosítót.” - Töltötte be parancsnoki hidat a kommunikációs tiszt hangja. Richard Bright parancsnok felpillantott a feje felett található központi képernyőre, melyet most a DRADIS-ról érkező kép töltött be. A középponttól, mely maga a Phoenix volt, most balra fent két egymáshoz nagyon közel elhelyezkedő, nagyméretű, vörös „ismeretlen” jelzéssel ellátott, valamint a középpont közvetlen közelében két kisebb „BS-80 Vipera” feliratú pont villódzott.

- Elsőt tiszt egyes állapotba a hajót. - Mondta a parancsnok, határozott, nyugodt hangon, anélkül, hogy levette volna a szemét a képernyőről. - Kormányos, forduljunk feléjük. - Adta ki a következő utasítást, majd ismét a kommunikációs tiszt felé fordult. - Riassza a két kint lévő Viperát és irányítsa őket a két hajó felé. Aztán szóljon Aresnek, hogy a készültségi raj várjon az indítási parancsra. - Adata kis sorra az utasításokat a csatacsillag parancsnoka, majd tekintetét az első tisztre emelte. - Mit gondol ezredes?

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

- Értettem uram, harckészültséget elrendelni az egész hajón - visszhangozta Brian hangja a hídon a parancsnok utasítását, majd ő maga is a központi képernyőre nézett, és ráncolni kezdte homlokát. Magában emésztgette a korábban elhangzottakat, majd a parancsnok kérdésére reagált:
- Uram, szerintem készültségbe helyezhetjük a teljes vadászállományt, biztos, ami biztos. Aztán a viperák jelentése alapján tudni fogjuk mivel állunk szemben, akkor pedig a jól bevált stratégiák egyikét kell alkalmaznunk, de az is előfordulhat, hogy rögtönöznünk kell. Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni uram.

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Ez a nap is, mint minden nap lassan két éve, csendesnek és unalmasnak indult. Hamilton százados reggel az ébredés után tisztálkodott, hiszen azért nem lehet akármilyen állpotban felvenni a szolgálatot. Miután végzett, magára öltötte az egyenruháját, és időben megérkezve a C.I.C.-re elfoglalta a harcálláspontját.

A „Cylon árnyék vadászat”, ahogyan mindenki becézgette ezt a teljesen értelmetlennek tartott utat, már a végéhez közeledett. Természetesen az őrjárat eseménytelenül telt el, amiért sokan hálát adtak Kobol Urainak, viszont voltak olyanok is, akiknek nem tetszett a tétlenség. Bright parancsnok persze gondoskodott arról, hogy a legénység azért ne kanászodjon el a hosszú idő alatt, gyakorlatok tömkelegével árasztotta el a mindennapokat. A Phoenix két év után egyenesen Picon felé "szágoldott", hogy végre kiköthessen. Lélekben már mindenki otthon érezte magát, a kolóniák valamelyikén, élvezve a kimenőt. Nem volt ez másképpen a századossal sem. Hamilton csendesen elmélkedett, mit is tesz majd, mikor betoppan a háza ajtaján. Két éve nem látta már a feleségét, és gyermekét sem, aki időközben megkedte a tanulmányait. Jóleső érzés fogta el, hogy végre a karjaiba zárhatja a szeretteit.

Azonban ekkor egy hangos, és ütemes pittyegésre lett figyelmes. Pillanatokkal később a kommtiszt hangja harsant fel.

„DRADIS kapcsolat, két ismeretlen hajó ugrott mögénk… jelen sebesség mellett… öt percen belül lőtávolba érnek… nem veszek kolóniai azonosítót.”

Hamilton azonnal a korlát mellé lépett, kezeit a hideg fémre tette, majd arra támaszkodva kissé előre dőlt. Feltekintett a hatalmas képernyőre, melyen két "ismeretlen" címszóval ellátott pont éktelenkedett a Csatacsillag, és a két járőröző Vipera közelében. Azonnal elhesegette előző gondolatait, és azon kezdett töprengeni, vajon a két nagyobb pont milyen hajókat takarhat.

---

A kommtiszt Bright parancsnok utasítására bólintott, majd azonnal intézkedett. Felvette a kapcsolatot a két járőröző Viperával.
- "Icey", "Tin Man", itt a Phoenix! Két azonosítatlan jelet észleltünk! Küldöm a koordinátákat, azonnal ellenőrizzék le! Nem vettünk kolóniai azonosítót, legyenek óvatosak!

Ezután csatornát váltva azonnal riasztotta Arest.

- Mark Anthon őrnagy! A parancsnok utasítására a készültségben lévő Vipera raj álljon kilövésre készen! Ismeretlen hajók ugrottak mögénk! Teljes készültség!

Miután teljesítette a kiszabott parancsokat, kérdően , és némi rémülettel az arcán tekintett Bright-ra...

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

A parancsnok, azt követően, hogy az első tiszt válaszát meghallgatta, ismét a DRADIS felé emelte tekintetét. Jól látszott, ahogy a két Vipera távolodni kezdett a középponttól, s egyenesen a két vörös színű pont felé haladtak. - Kommunikációs tiszt, adja ki, a hajó összes hangszórójára, hogy minden Viper pilóta jelentkezzen a hangárfedélzeten. A kint lévő kettőt pedig hangosítsa ki a hídon. - Közölte a fiatal és kissé riadt tekintetű tisztel, majd ismét az ezredest szólította. Az elhárító-, és a főagyúk kezelőszemélyzete legyen tűzkészültségben. Az a gyanúm, hogy nem a postát hozták utánunk. - Próbálta egy gyenge tréfás megjegyzéssel oldani a helyzeti feszültséget. - Harcászati tiszt a fordulót követően tervezzen meg egy elfogó pályát, lehetőleg anélkül, hogy az oldalunkat kelljen mutatni nekik.

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

- Jó ötlet uram, magam is gondoltam rá - kezdte Brian, majd kiadta a parancsot - Minden tüzelõállást készenlétbe! Értesítsék Ares-t, hogy rögtönzött eligazítást kell tartania, amint bejönnek a Viperák jelentései!
Brian várt, míg meg nem csörrent a telefon, hogy készen állnak az ágyúk. A telefon nem váratott magára sokat, a tûzvezérlés parancsnoka jelentette, hogy készen állnak. A sok gyakorlás megtette hatását, és pillanatok alatt elkészültek mindennel a katonák.
- Uram, a tüzelõállásokat elfoglaltuk, fegyverek készenlétben - jelentette a tiszt.
- Remek - mondta Brian, lerakta a kagylót és a parancsnokhoz fordult - Uram, a tüzvezérlés felkészült. Készen állunk - mondta határozottan és azon töprengett, hogy vajon mit gondolhatnak a katonák. Azt is gondolhatják, hogy ez egy újabb gyakorlat, de Brian attól tartott, hogy hamarosan komolyra, nagyon komolyra fordul a dolog...

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kommunikációs tiszt - Kevin Fuhler zászlós

A férfi arcáról lassan lefagyott a kezdeti döbbentség, és rémület. Körbetekintve látta, hogy mindenki a saját harcállásánál serénykedik, így kis időre félretéve az aggodalmát megemberelte magát.

" - Kommunikációs tiszt, adja ki, a hajó összes hangszórójára, hogy minden Vipera pilóta jelentkezzen a hangárfedélzeten. A kint lévő kettőt pedig hangosítsa ki a hídon."

A tiszt elkomolyodva bólintott, majd az előtte lévő számítógépre, és kommunikációs egységre tekintett. Pár gomb lenyomása után bal kezével megragadta az arca mellett, a füle mellől előreívelő kicsiny mikrofont, majd közelebb húzta a szájához.
- Figyelem, figyelem! Minden Vipera pilóta azonnal jelentkezzen a hangárfedélzeten! Ismétlem, minden Vipera pilóta haladéktalanul jelentkezzen a hangárfedélzeten, ez NEM gyakorlat!
Hangja immáron kimért és hűvös volt, nem szerette volna, ha egy apró félelemfoszlány is kiérződne belőle. Mondatában a "nem" szócskát direkt módon megnyomta, hogy ezzel is nyomatékosítsa a helyzet valódi komolyságát. Remélte, szavai egyértelművé teszik a személyzet számára, ez most nem a parancsnok által eszközölt ártalmatlan gyakorlatok egyike, hanem valóban éles helyzet.

Miközben kiadta a Richard Bright által megszabott utasítást, szabadon maradt jobb kezével azon volt, hogy az "Icey" és "Tin Man" hívójelű Vipera pilóták beszélgetését kihangosítsa a C.I.C. mennyezete alatt csüngő hangszórókra.

Ekkor harsant fel az XO is. A fiatal tiszt felkapta a fejét a hozzá intézett mondatok hallatán, és kérdően hallgatta végig a színesbőrű ezredes parancsát.
"- Értesítsék Ares-t, hogy rögtönzött eligazítást kell tartania, amint bejönnek a Viperák jelentései!"
- Értettem uram, máris intézkedem!
Bólintott ismételten, hogy megértette a parancsot. Sokak számára ezek a nevek nem jelentettek semmit, de ez a legénység olyannyira összekovácsolódott az évek során, hogy mindenki tudta, ki-kire gondol. Kevin kissé belezavarodott a rászabaduló parancsok kavalkádjába, nem tudta, vajon Ares még a pilóták pihenőszobájában lehet-e, így hagyta a teljes kihangosítást, hogy a C.A.G. bárhol is tartózkodik a fedélzeten, hallhassa őt.
- Mark Anthon őrnagy! Átkldtük a hangárfedélzetre az eddig általunk ismert adatokat, és rövid helyzetértékelést! Rögtönzött eligazítást kell tartania a pilótái számára!

---

Hamilton százados továbbra is a C.I.C. mennyezetére rögzített képernyők egyikét bámulta. Homlokát összeráncolva méregette a két ismeretlen hajó mozgását, agytekervényei azonnal kombinálni kezdtek, és próbálta összerakni a látottakat.
~Nem vettünk kolóniai jelzést, pedig már hosszas percek teltek el! Meg sem kísérelték a kapcsolatfelvételt! A semmiből ugrottak ide!...Mi a fene...ezek...ezek elfogó pályára állnak?~
Tette fel a kérdést magának, mintha nem hinne el, amit lát. Összeszűkítette a szemeit, és arra fókuszált, ő vajon ő hogyan lepné meg a Phoenixet. Rövid elmélkedés, és a másodperc töredéke kellett csak, hogy belássa a képernyőkön már tényként látható helyzetet. A kijelzőn villogó piros kis pontocskák valóban a Csatacsillag elleni elfogó pályára álltak. Hamilton szemei elkerekedtek, és egyre inkább úgy érezte, hogy valami nagyon komoly dolog lehet készülőben. Hirtelen egy hang repítette őt vissza a valóságba.

"- Harcászati tiszt a fordulót követően tervezzen meg egy elfogó pályát, lehetőleg anélkül, hogy az oldalunkat kelljen mutatni nekik."

Erős, karakán hang volt a parancsnoké, mely mindenkor magára vonta a figyelmet, ha felharsant. A százados Brightra tekintett, tiszteletteljesen majd bólintott.
- Igenis uram!
Vágta rá katonásan a parancsra, majd mondata után még egyszer feltekintett a képernyőre, mintha azt várná, hogy ott nem fog látni semmit, és eddig csak képzelődött. Remélte felébred ebből az igen rosszra sikeredett álomból. Ez az utolsó napok egyike, és éppen most kell közbeszólnia az újabb feketelevesnek. Hamilton azért még bízott abban, hogy a két ismeretlen hajó a kolóniai kötelékhez tartozik, bár erre a tények alapján egyre kevesebb volt az esély.

A tiszt a harcálláspontja mögé sietett, és gyors számításokat eszközölt mind a számítógép által, mind pedig fejben. Próbálta felmérni a két ismeretlen hajó Csatacsillag felé irányuló mozgsát, és erre válaszlépésként elkezdte megtervezni a felettese által kért elfogó pályát...

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

Bright parancsnok immár kissé feszült arckifejezéssel figyelte, ahogy a két ismeretlen hajó távolodni kezdett egymástól. Aztán, amikor egyszer csak a DRADIS-on a két nagyobb hajót jelentő pontok mellett egyaránt négy-négy kisebb pont jelent ment, érezte, hogy végigfut a hátán a hideg. A tenyere izzadni kezdett. A feszültség a parancsnoki hídon, érezhetően fokozódott, a két Vipera pilótája immár az ismeretlen hajókon kívül négyszeres túlerővel is kénytelen számolni. A csatacsillag parancsnoka legszívesebben visszahívta volna a vadászait, ám tekintve, hogy mindenképp információra volt szükségük, ezt nem tehette meg. - Kezd elmérgesedni a helyzet. - Dörmögte végül az orra alá, majd a kommunikációs tiszt felé fordult. - Hívja a két kint lévő Viperát, és közölje velük, hogy további társaság kaptak. A hajók feltehetőleg vadászokat indítottak. Amint sikerült azonosítani a célpontokat, azonnal forduljanak vissza. - Mondta, majd hozzátette. - Próbálja hívni a két ismeretlen hajót. - aztán tekintete az első tisztre vándorolt. - Ezredes, mit javasol?

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

- Uram, szerintem azonnal induljon el az egyes riadó egység, hogy megtámogassa a visszafelé érkezõ viperákat. Azon kívül magam sem úgy gondolom, hogy beszélgetni akarnának, és készüljünk fel a harcra. A harcálláspontokat már elfoglalták, mi készen állunk. Remélem nem azzal állunk szemben, amire gondolok, uram - fejezte be rövid, ámde tartalmas hozzászólását Exodus, majd a telefonhoz lépett, és a fõhangárt hívta:
- Thomson vagyok, készen állnak az indulásra?
- Természetesen uram, azonnal indíthatjuk a gépeket, amint kiadták a parancsot.
- Köszönöm, álljanak készen bármire... - adta ki a parancsot Exodus, majd újra a parancsnokhoz fordult:
- Uram, a fõhangár és az irányítás készen áll a gépek kibocsátására.

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kommunikációs tiszt - Kevin Fuhler zászlós

Fuhler zászlós a bajok tetéződésével fordítottan arányos módon egyre nyugodtabb lett. Arcán egyfajta nyugalom, és kimértség egyvelege terült szét, miközben egyik kezével a mikrofont tartotta közelebb az arcához, másik kezével pedig vadul tevékenykedett a harcálláspontján. A mikrofon bal kézzel való tartása talán berögzött szokás lehetett nála, hiszen enélkül is kivállóan funkcionált volna a szerkezet. Az őrjárat alatt tartott, Bright parancsnoknak köszönhető rengeteg gyakorlat megtette a hatását. A tiszt igen hamar végrehajtotta a kiadott parancsokat.

Miután végzett, elcsendesedve hallgatta, hogy a kintlévő két Vipera pilóta mikor jelez a híd felé. Felváltva hol a DRAIDS-re, hol pedig Bright parancsnokra tekintett, várva az esetleges újabb utasításokat. A helyzet egyre feszültebb lett a hídon, érezhető volt, hogy ez a dolog mindenkit váratlanul, és kellemetlenül érintett. Az őrjárat utolsó napja volt ez, valószínűleg a vázszemélyzeten kívül mindenki kimenőt kapott volna...Ehelyett két, eddig azonosítatlan hajó felborította a napirendet.

„- Hívja a két kint lévő Viperát, és közölje velük, hogy további társaságot kaptak. A hajók feltehetőleg vadászokat indítottak. Amint sikerült azonosítani a célpontokat, azonnal forduljanak vissza. Próbálja hívni a két ismeretlen hajót.”

Töltötte be hirtelen a C.I.C.-t a parancsnok hangja. Fuhler a felettesére tekintet, majd bólintott egyet.
- Intézkedem uram!
Amint kimondta, az előtte elhelyezkedő kommunikációs egységrete tekintett. Jobb kezével állígatott valamit, majd jelzett a két kintlévő pilótának.
- „Icey”, „Tin Man”! A két ismeretlen hajó távolodni kezdett egymástól. Azok körül négy újabb jel vált láthatóvá! Valószinüsíthetően vadászokat küldtek ki a fogadásukra! Kellő óvatosággal folytassák a feladatukat! Továbbá, amint sikerül azonosítani az eddig ismeretlen hajókat, azonnal forduljanak vissza! Ez parancs!
Miután teljesítette a felettes által kiadott utasítás első részét, szélessávú csatornát nyitott. Remélte, hogy a jelzés nélküli hajók venni fogják az adást.
- Azonosítatlan hajók! Itt a Kolóniai kötelék alatt szolgáló BS-80 Phoenix Csatacsillag! Kérem azonosítsák magukat! Nem áll szándékunkban támadólag fellépni önök ellen...Ismétlem! Kérem azonosítsák magukat, nem áll szándékunkban ellenségesen fellépni maguk ellen!
A kommunikációs tiszt feltekintett a parancsnokra, majd nemlegesen bólintott, jelezvén, hogy csak interferencia a válasz a próbálkozásaira...

---

Hamilton a harcálláspontja felett görnyedve töprengett, elmerült a számok, fokok, és útvonalak sűrű erdejében. Próbálta kizárni a külvilágot, hogy minél jobban koncentrálhasson a feladatára, azonban ez ebben a feszült helyzetben igen nehéznek bizonyult. Akarva-akaratlanul fülelte a körülötte zajló eseményeket, és olykor kósza pillantást vetett a hídon tartózkodó azon tisztek egyikére, aki felszólalt.

A százados a jobb kezével egy, a taktikai asztal lapján ékeskedő papírfecnire vetette az eddig kiszámolt koordinátákat, és gondolatait. Volt egy jól bevált módszere, egy rendszer, amelyet ő megértett, amellyel megkönnyítette a saját munkáját. Egy külső szemlélő számára valószínűleg csak értelmetlen számok, vonalak és szavak együttese lett volna kivehető a leírtakból. Bal kezével könyökölt, tenyerét pedig a homlokára helyezte, és úgy támasztotta a fejét. Arcáról gondterheltség volt leolvasható. A tiszt erősen koncentrált, sok múlott azon, milyen elfogó pályát tud megtervezni. Nem szeretett volna rossz útvonalat kiadni a kezéből, mely esetleg az egész hajó megsemmisülésével is járhatott volna. Tudta jól, hogy odakint lehet úgy ellenség, ahogyan barát is. Az ő feladata ezeket figyelmen kívül hagyva az volt, hogy ez a hajó a lehető legbiztonságosabb és legoptimálisabb módon közelítse meg a DRAIDS-en „ismeretlen”ként megjelölt hajókat.

A százados fejében csak úgy cikáztak a számok, tervek és gondolatok sorozatai. Alig telhetett el pár perc a parancsnok által kiadott utasítás óta, amikor Hamilton kiegyenesedett, majd elmosolyodva bólintott, hogy megvan az útvonal. Megemelte a papírlapot, majd kilépett a harcálláspontja mögül, és kezében a fecnivel elindult a kormányos felé, hogy bediktálhassa a koordinátákat...

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

„Uram, szerintem azonnal induljon el az egyes riadó egység, hogy megtámogassa a visszafelé érkező viperákat. Azon kívül magam sem úgy gondolom, hogy beszélgetni akarnának, és készüljünk fel a harcra. A harcálláspontokat már elfoglalták, mi készen állunk. Remélem nem azzal állunk szemben, amire gondolok, uram.”

- Mire gondol ezredes? – kérdezett vissza a Phoenix parancsnoka, aki szemeivel a DRADISt, füleivel az első tisztet figyelte. Az ismeretlen hajók által indított, négy-négy feltételezett vadász gyorsan közeledett a Vipera páros felé. Richard egyetértett Thomson ezredessel. Úgy tűnt el fogják állni az útjukat, ám addigra már megfelelő látótávolságban lesznek ahhoz, hogy azonosíthassák a két hajó egyikét. Az azonosítást követően viszont nyolc üldözővel a sarkukban kellene vissza jutniuk a csatacsillag oltalmazó közelségébe. Bright tapasztalt pilótaként tudta, hogy ilyen számbeli hátrányban pilótái esélytelenek lennének egy manőverező légi harcban, ahogy elmenekülni se lesz majd esélyük. A sorsuk megpecsételődni látszott.

- Induljon a teljes készültségi raj! - mondta az első tisztnek, majd ismét a kommunikációs tisztet szólította. - Zászlós, szóljon Icey-nak, Tin Man-nek, hogy az erősítés úton van. Azt is közölje velük, hogy semmi szín alatt ne kezdeményezzenek harcot, de ha megtámadják őket, akkor nyugodtan lőjenek vissza, és ne merészeljenek meghalni.

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

- Uram, minden bizonnyal egy támadó kalóz hajóraj ugrott mögénk. Másra nem tudok gondolni. A vadászokat máris indítjuk, uram! - mondta a parancsnoknak, szigorú egyhangúsággal. Tárcsázta a főhangárt, és teljesen mindegy volt, ki veszi fel a telefont:
- Thomson vagyok. Indítsák a vadászokat!
- Értettem uram, máris indítjuk őket.
Brian letette a telefont és a parancsnokhoz fordult.
- A vadászok azonnal indulnak uram. Mi pedig forduljunk feléjük. Ha csökkentjük a távolságot, a vadászok is hamarabb visszaérhetnek és a két hajó is veheti támadó hadmozdulatnak. Ez elég egyértelmű lépés lenne, hogy nem riadtunk meg tőlük, és készen állunk bármire...

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kommunikációs tiszt - Kevin Fuhler zászlós

A fiatal tiszt még mindíg a felettesét bámulta, bár olykor akarva akaratlanul a DRAIDS-re vetette a tekintetét, hogy ő is szemmel követhesse a hajó közvetlen közelében zajló eseményeket. A két villogó ismeretlen jelzéssel megcímzett pontok egyre távolodtak egymástól, és ez közel sem volt jó jel. Ezt alátámasztandó újabb négy, apróbb villogó jel tűnt fel.

Fuhler ezután lassan körbetekintett a hídon, próbálta kifürkészni, mit rejtenek az arcok, a tekintetek. Eközben mély levegőket vett, és próbálta nyugtatni magát, mert a látszat ellenére közel sem volt az. Egyre jobban beigazolódott mindenki gyanúja, miszerint a két ismeretlen hajó támadni készül. Hirtelen egy mély, érces hang dörrent a hídon, mely a kommtiszt felé volt címezve. Richard Bright újabb parancsot adott ki.

„- Zászlós, szóljon Icey-nak, Tin Man-nek, hogy az erősítés úton van. Azt is közölje velük, hogy semmi szín alatt ne kezdeményezzenek harcot, de ha megtámadják őket, akkor nyugodtan lőjenek vissza, és ne merészeljenek meghalni.”

Az utolsó mondat akaratlanul is mosolyt csalt a fiú szájára, de a parancs hallatán azonnal kapcsolatot próbált teremteni a kint lévő két Viperával. Ez rövid idő alatt sikerült is.
- „Icey”, „Tin Man”! Az erősítés már úton van! Amint megvan a felderítés eredménye, forduljanak vissza! A parancsnok utasítása, ne kezdeményezzenek semmi szín alatt tűzharcot! Amennyiben az ismeretlen hajók lőnek először, viszonozhatják a tüzet! Egy személyes megjegyzést is csatolt a parancshoz, ne merjenek meghalni!
A rádióban még egy mosoly is hallattszott, hogy oldja a pilóták hangulatát. Fuhler ezután csendesen tevékenykedett tovább, és várta az esetleges újabb parancsokat.

---

Eközben Hamilton százados már sikeresen bediktálta a navigációs tiszt számára a percekkel ezelőtt, Bright parancsnok által kért elfogó pálya koordinátáit. Még egy utolsó ellenőrzést tartottak, mely után a tiszt gyors léptekkel a harcálláspontjára sietett. Odaérve a taktikai asztalra támaszkodott mindkét kezével. Egy pillanatra a földre szegezte a tekintetét, majd megrázva a fejét mélyet sóhajtott. Ezzel szimbolizálta a hirtelen eseményről alkotott véleményét. Ezután lassan megemelte a fejét, és körbetekintett a hídon. Próbálta kifürkészni az emberek szeméből, és tekintetéből azok érzéseit. Jól tudta ő is, ahogyan mások is az ismeretlen hajók nem hagytak sok lehetőséget a Csatacsillag számára, cselekdeni kellett.

A tiszt a híd szemléje után szemeit a DRAIDS-re vetette, szerette volna követni az eseményeket, hogy esetlegesen ő is közbeszólhasson majd, ha szükséges. Folyamatosan jártak az agytekervényei, és miden pillanatban a lehetséges taktikán, és ellencsapáson járt az esze. Egyenlőre azonban nem szólalt meg, csendben hallgatta a parancsokat, és fejleményeket.

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

- Az elmúlt két évben igen elszemtelenedhettek a kalózok, ha képesnek érzik magukat arra, hogy megtámadjanak egy Csatacsillagot. - Jegyezte meg Bright, majd halkabban, hogy a C.I.C.-n lévők közül csak az XO hallhassa, hozzátette. - Valami itt nem stimmel ezredes. - Mondta, majd megkerülte az első tisztet és felemelte a telefont. - Kapcsolja nekem Iceyt és Tin Mant. - Utasította a kommunikációs tisztet. Amint a kapcsolat létrejött, így szólt a pilótáihoz.

- Itt a Parancsnok! Jelentést kérek! - A hídon elhelyezett hangszóróknak hála a pilóták rádióforgalmazása hallgatóvá vált.

„Phoenix, itt Tin Man, az ellenséges hajók ebből a távolságból csillag formájúnak tűnnek. Még sose láttam ilyeneket, nem tudom azonosítani. A vadászok ugyancsak ismeretlenek, amennyire ebből a távolságból meg tudom állapítani, sötét szín, nyújtott alak, és… nem tudom kivenni a pilótafülkét.”

„Itt Icey, megerősítem Tin Man véleményét. Bármik is ezek, fix, hogy nem Kolóniai gépek.”

Richard Bright parancsnok feszült figyelemmel hallgatta pilótái beszámolóját. A DRADIS-ra pillantva láthatta, hogy a Viperákat és az ellenséges vadászokat jelképező pontok, már hajszál híján összeértek. Jelen helyzetben nem akarta további veszélynek kitenni, a pilótáit, de most hogy a vendégeket nem lehetet azonosítani, további információk voltak szükségesek.

- Itt a Parancsnok! A jelenlegi pozíciójukból készítsenek fényképeket a hajókról és a vadászokról, aztán forduljanak vissza! - Hallatszott a hídon és a Viperák pilótafülkéjében a csatacsillag parancsnokának hangja.

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

- Az elmúlt két évben igen elszemtelenedhettek a kalózok, ha képesnek érzik magukat arra, hogy megtámadjanak egy Csatacsillagot. - Jegyezte meg Bright, majd halkabban, hogy a C.I.C.-n lévők közül csak az XO hallhassa, hozzátette. - Valami itt nem stimmel ezredes.
- Mire gondol uram? - kérdezte Brian, de csakhamar Icey és Tinman jelentéséből megértette, mire gondol felettese. Az ismeretlen konfigurációjú hajók nem töltötték el nyugalommal, bár jelenleg nem is a hajók idegesítették leginkább, inkább a két pilótáért aggódott. Felvette a telefont majd az irányítást tárcsázta.
- Itt Thomson, sürgessék meg az erősítést, nem akarok gépet veszteni.
- Igen uram.
- Ne helyeseljen, hanem cselekedjen, aztán készüljön fel a következő riadó egység - mondta, majd lecsapta a telefont és a komm. tiszthez fordult:
- Hívja újra az idegen hajókat. Azonosítsák magukat - adta ki a parancsot, majd a taktikai tiszthez fordult:
- Steven, alakítson ki egy biztonsági zónát, nagyjából 5 kilométerre a hajótól. A kettes riadó egység repüljön ki, és tartsa fenn a biztonsági zónát!