C.I.C. - Parancsnoki híd

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kommunikációs tiszt - Kevin Fuhler százados

Fuhler árgus szemekkel figyelte a DRADIS-t, az „ismeretlen” jelöléssel felvértezett vörös pöttyök egyre távolodtak egymástól, azonban fenyegetően közeledtek a Csatacsillag felé. A tiszt eközben hallgatta az XO és a parancsnok okfejtéseit a kalózokról, és a taktikáról.
~ Kalózok? Ennyire nem lehetnek őrültek! ~
Gondolta magában, és hosszas pillanatokon keresztül azon töprengett, vajon tényleg kalózok lehetnek-e a támadok. Ezt a gyanút a kintlévő két Vipera pilóta hamar romba döntötte a jelentésével, miszerint számukra ismeretlen űrhajókat látnak közeledni.

A százados ekkor a harcállására vetette a tekintetét. Elengedte a szája előtt pár centiméterre húzódó mikrofont, majd mindkét kezével bogarászni kezdett az előtte lévő kommunikációs egységen. Végighallgatta az összes csatornát, hátha érkezik adás az ismeretlen hajókról, ez azonban veszett ügy volt.
„- Hívja újra az idegen hajókat. Azonosítsák magukat!”
Harsant fel az XO, mire a százados csak bólintott. Beállította a kommunikációs egységet, majd adni kezdett, hátha a furcsa hajók veszik az adást, és válaszolnak is.
- Ismeretlen hajók! Itt a Kolóniai Haditengerészet BS-80 jelölésű Phoenix nevű Csatacsillaga! Azonosítsák magukat, eddig nem vettünk jezést önöktől! Amennyiben veszik az adást, kérem azonosítsák magukat!
A tiszt próbálkozása ellenére nem érkezett válasz. Percek múltán Fuhler felemelte a fejét, majd Exodusra tekintett. Nemlegesen bólogatott, ezzel tudatva, hogy nem sikerült kapcsolatot teremteni.

---

Hamilton az előző parancs végrehajtása után visszasietett a harcálláspontja mögé, majd a koordinátákkal teleírt papírfecniket a zsebébe csúsztatta. Újakat vett elő, melyek hófehér színben pompáztak a rájuk vetülő fénynek köszönhetően. Letette őket a taktikai asztalra, miközben felső zsebére tűzte a kabalatollát, mellyel az egyes ötleteit szokta papírra vetni. Ezután némaságba burkolózva vetette a tekintetét a DRADIS felé, és kérdően méregette a jelenlegi helyzetet.

„- Steven, alakítson ki egy biztonsági zónát, nagyjából 5 kilométerre a hajótól. A kettes riadó egység repüljön ki, és tartsa fenn a biztonsági zónát!”
Harsant fel a kommtiszthez intézett parancs után ismételten az XO. - A férfi Stevennek szólította a századost, nem hiába, már két éve ismerték egymást, és ez idő alatt nagyon jó barátság szövődött közöttük. Sokszor látogatták meg a kantint egy jó beszélgetés erejéig. - Hamilton az elsőtisztre vetette a tekintetét, majd bólintott felé, hogy azonnal nekilát a parancs megvalósításának.

A százados taktikai asztalra pillantott, majd maga elé húzta az imént letett üres papírokat. Röpke pillanatok kellettek csak, míg átszámolta a távolságot, és leírta az arányszámot. Ezután már könnyű volt megállapítani a koordinátákat is. Ezeket feljegyezte, majd a papírt megemelve ismét kilépett a harcálláspontja mögül, és elindult a kommtiszt felé. Odaérve Fuhler százados mellé letette a lapkát.
- Fuhler százados, kérem értesítse a Kettes Riadó egységet, hogy repüljenek ki ezekre a koordinátákra, és tarsák a helyzetüket!
A kommunikációs tiszt bólintott, majd eleget tett a kérésnek, révén, hogy ez valójában Exodus parancsa volt...

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

Bright parancsnok szótlanul figyelte, ahogy a harcászati, majd a kommunikációs tiszt végrehajtja az első tiszttől kapott utasításokat. A második raj kiküldése és a biztonsági zóna kijelölése, melyre Thomson ezredes parancsot adott, jó és szükségszeren megteendő volt. A Phoenix parancsnokának figyelme a DRADIS felé irányult. A két ismeretlen hajó, továbbra is helyzeti előnyben volt, a feléjük fordított csatacsillaghoz képest. Richard azonnal átlátta a helyzetet. A jobb oldali célpont felé való kitérés során az egyik támadó keresztező, míg a másik oldalról érkező elfogó pályára mozdult. Az ellenség számbeli fölénye a tűzerejének ismerete hiányában fokozott veszélyt jelent.

Az ismeretlen hajók még mindig nem válaszoltak a 80as számú csatacsillag azonosításra felszólító hívására, amelyet a kommunikációs tiszt folyamatosan ismételgetett. A helyzetben talán legrosszabb a várakozás volt. A DRADIS-on további zöld színű pontok jelentek meg, a járőrök után indított erősítés. A parancsnok arra gondolt, hogy a következő pillanatban az ismeretlen hajók további vadászokat fognak indítani, de erre végül is nem került sor. Még nem…

„Phoenix itt Thin Man. A képek megvannak, fordulunk. Az ismeretlen vadászok egyre közelebb vannak.” Recsegett a hangszórókból az egyik pilóta feszült hangja.

„Icey a Phoenixnek. Az ellenséges vadászok valamiféle jeleket sugároznak felénk… Nem tapasztalok semmiféle hatást.”

- Változtassunk irányt. Egyenesen a bal oldali, azaz az egyes számú ismeretlen hajó felé. A fő lövegek számára tűzkészültség. - Közölte hűvös nyugalommal a tervét az első tisztel a parancsnok. - Talán sikerül rájuk ijeszteni. - tette hozzá, majd a kommunikációs tiszt felé fordult. - Zászlós, küldjön üzenetet a Piconi Haditengerészeti támaszpontra. Jelentse benne a helyzetünket, valamint azt, hogy két azonosítatlan hajóval találkoztunk.

[Brian "Exodus" Thomson]

- Értettem uram, teljes tűzkészültség a fő lövegek számára - ismételte Brian a parancsnok utasítását, majd tárcsázta a tűzvezérlést és közölte velük is a parancsnok utasítását:
- Készültség, a fő lövegek számára!
- Értettem uram, készültségben vagyunk.
- Ez nem gyakorlat százados, igazolja vissza, ha mindenki készen áll!
- Értettem uram - mondta a tűzvezérlés parancsnoka és hallható volt, hogy a háttérben parancsokat osztogat ki, majd újra a füléhez emeli a telefont - uram, a tűzvezérlés készen áll. Teljes a tűzkészültség!
- Köszönöm százados! - nyugtázta a parancs visszaigazolását Brian, majd letette a telefont és a parancsnokhoz fordult:
- Uram, készen állunk a támadásra. Mi a terve? Az éles harci fordulóból arra gyanakszom, hogy mi támadunk először... vagy csak rájuk ilyesztünk?

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kommunikációs tiszt - Kevin Fuhler

A hídon továbbra is a tanácstalanság volt az úr a két hajót, és azok szándékait illetően. Minden katona tette a dolgát a saját harcálláspontján, azonban a feszültség érezhetően fokozódott, amint a Vipera pilóták által csillag alakúnak leírt hajók egyre közeledtek a Csatacsillag felé. További aggodalomra adott okot az is, hogy a vadászaik elszántan követték „Icey”-t és „Tin Man”-t.
Fuhler csendesen figyelte az eseményeket, hallgatta a pilóták rádiózását. Eközben Bright parancsnok utasítására meghatározott időközönként próbált kapcsolatot teremteni az „idegenekkel”, mindhiába. Egyszer sem érkezett válasz, vagy jelzés.

Az előző parancs kiosztása után ismételten Bright hangja harsant fel. A parancsnok maga volt a nyugalom mintaszobra, legalábbis ez sugárzott a tekintetéből, és a hangjából is.
„- Zászlós, küldjön üzenetet a Piconi Haditengerészeti támaszpontra. Jelentse benne a helyzetünket, valamint azt, hogy két azonosítatlan hajóval találkoztunk.”
Fuhler a tisztre vetette a tekintetét, majd bólintott.
- Értettem uram!
Nyomatékosította szavakkal is a mozdulatsort, majd lázas munkába kezdett, hogy a kért üzenetet célba juttathassa. Úgy gondolta, hangüzenet formájában fogja elküldeni a helyzetjelentést, ezért rögzítette mondatait.
- Piconi Haditengerészeti támaszpont! Itt a BS-80 Phoenix jelű Csatacsillag! A parancsnok utasítására helyzetjelentést teszek! A helyzetünk koordinátáit a hangüzenet mellé szöveges üzenet formájában csatoltam! Két azonosítatlan hajó ugrott mögénk, és nem válaszolnak a hívásokra! Nem vettünk kolóniai jelzést sem! A szándékaik egyenlőre tisztázatlanok!
Rögzítette az üzenetet Fuhler, majd a hajó jelenlegi koordinátáit az üzenethez csatolta. Ezután a „csomagot” többszörösen kódolta, hogy amennyiben azt a két ismeretlen hajó veszi, ne tudja egykönnyen megfejteni. A kódolási eljárás befejeztével az üzenet továbbítva lett a Piconi Haditengerészeti Támaszpontra. A fiatal katona feltekintett a felettesére, majd egy bólintással jelezte, hogy a parancs teljesítve.

---

Hamilton százados a hosszas percek alatt visszasétált a saját harcálláspontja mögé, és onnan szemlélte tovább az eseményeket. Hol a DRADIS-t méregette, hol pedig a C.I.C.-n lévő katonák reakcióit az egyes helyzetekre. Folyamatosan járt az agya, hátha elő tud rukkolni valami nyerő taktikával, amelyet megoszthat a parancsnokkal...

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A CIC fényei megcsillantak a parancsnok homlokán és kopasz fején. Szemei a DRADIS-ról az első tisztre vándoroltak. A kérdés, melyet az ezredes feltett jogos volt, és válaszra várt. „Uram, készen állunk a támadásra. Mi a terve? Az éles harci fordulóból arra gyanakszom, hogy mi támadunk először... vagy csak rájuk ijesztünk?” A Phoenix két legmagasabb rangú tisztjének szempillantása találkozott. Ismeretségük, mely a szakmai kapcsolaton túl barátságnak is jellemezhető, hosszú évekre vezethető vissza. Bright szerényen elmosolyodott, majd válaszolt.

- Meglátjuk mennyire bizonytalanítja el őket az, ha egy Csatacsillag fő lövegeivel kell farkasszemet nézniük. Talán átértékelnek önmagukban bizonyos dolgokat. - Mondta, bár a lelke mélyén tudta, hogy ez a két ismeretlen hajó, a manőverezésükből levonható viselkedés alapján nem fog megijedni a Phoenix fő fegyvereitől. - Amíg nem lőnek ránk vagy a viperáinkra, addig nem tehetünk mást, minthogy az „ököllel fenyegetés” elvét követjük. - Fűzte a halk magyarázatot az imént mondottakhoz. - Jó lenne tudni, milyen fegyverzetük, és mennyi harci gépük van. Más nem hírszerzési információknak jól jönnének. Amennyiben kalózok, akkor mégis miért használnak ilyen ismeretlen azonosítókat. Ha pedig mégsem azok, akkor mégis kik lehetnek. Netán egy új, ismeretlen faj felderítő hajóival van dolgunk? – Vetette fel a kérdést Thomson ezredesnek a parancsnok, ám mielőtt az válaszolhatott volna, a Phoenix parancsnoka a kommunikációs tiszt felé fordult. - Zászlós, mondja meg Aresnek, hogy ne lőjenek, amíg az ismeretlen hajók nem tüzelnek, és próbálja meg megfejteni azt, amit ezek sugároznak. Talán kommunikálni próbálnak velünk.

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

- Meglátjuk uram, az biztos - mondta Thomson, majd ő is a DRADIS-ra pillantott. Aresék már közeledtek a két ismeretlen hajó felé, Icey és Tinman pedig talán sikeresen tud meglépni üldözőik elől.
- A két hajó konfigurációja egyetlen ismert típusra sem emlékeztet... - kezdte ismét Brian - ha pedig nem féltek mögénk ugrani, akkor nem hiszem, hogy egyszerűen a támadó hadmozdulattól megijednének, bár azt mondom, úgy legyen. Rövidesen kiderül - mutatott a DRADIS-ra, ahol a pontok kezdtek gyorsan közeledni egymáshoz - kommunikáció, folyamatosan hallani szeretném Ares kommunikációját. Hangosítsa ki a hídon - mondta, majd mikor a komm. tiszt intett, hogy megtörtént hangosan mondta Aresnak - Ares, minden szavát halljuk. Közvetítsen folyamatosan. Most maguk lesznek a szemeink. Jó vadászatot - mondta Exodus, majd elhallgatott és csendben várta a fejleményeket.

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kommunikációs tiszt - Kevin Fuhler százados

A fiatal tiszt egyenlőre ütemesen és kellő szakértelemmel teljesítette a számára kiszabott parancsokat. A kezdeti sietség és megilletődés helyét a magabiztosság és céltudatosság vette át. Tekintete is elkomorodott, szimbolizálva a nyugalmát.
~ Ez egy Csatacsillag! Nincs az az őrült, aki meg merne támadni, egy a Kolóniai kötelékhez tartozó ilyen típusú hajót! ~
Tűnődött el a pillanatra Fuhler, szájára pedig az okfejtésének következtében egy mosoly húzódott. A rövidnek mondható elmélkedés után a tiszt a DRADIS-re pillantott, melyen a látottak azonban nem az ő okfejtésének helyességét tükrözték. A temérdek „ismeretlen” cimkével megjelölt apró pont egyre közeledett a Viperák felé, míg a két nagyobb pontocska a BS80-Phoenixet vette célba.

Éppen Bright parancsnokra tekintett, amikor a tar férfi is a kommunikációs harcálláspont felé meredt.
„- Zászlós, mondja meg Aresnek, hogy ne lőjenek, amíg az ismeretlen hajók nem tüzelnek, és próbálja meg megfejteni azt, amit ezek sugároznak. Talán kommunikálni próbálnak velünk.”
Adott ki újabb parancsot a zászlós számára a parancsok. A fiatal katona bólintott, majd szavakkal is nyomatékosította a parancs megértését.
- Értettem uram! Azonnal intézkedem!
Ezután a mondat után tekintetét a kommunikációs egységre vetette, majd matatni kezdett rajta.

Alig pár másodperccel később az egyik keze már a mikrofont markolta, hogy közelebb húzza azt az ajkaihoz.
- Ares! Itt a Phoenix! A parancsnok utasítása értelmében addig nem lőhetnek, amíg az ismeretlen hajók nem nyitottak tüzet! Ismétlem, nincs szabad fegyverhasználat, csakis akkor, ha az ismeretlen hajók tüzet nyitottak!
Alig közvetíttette Bright utasítását a CAG felé, amikor az XO, Thomson is kiadott egy parancsot. Fuhler a harcálláspontjára tekintett, majd egyetlen gomb kattintása után bólintott az ezredes felé, hogy készen áll.

Ezután megpróbálta bemérni a csillag formájú hajók jeleit, hogy a parancs értelmében megpróbálja őket megfejteni...

---

Hamilton a saját harcálláspontján alldogállva, összeszűkített szemekkel méregette a DRADIS-et, szinte le sem emelte arról a tekintetét. Természetesen hallgatta a parancsnok és az XO beszélgetését, de elméjét az esetleges megoldások, taktikák utáni kutatás kötötte le. A fiatal százados nem szeretett semmit a véletlenre bízni, szeretett minden apró részletet figyelembe venni, meglátott olyan helyzeteket is, amelyek esetleg mások számára nem voltak egyértelműek. A Csatacsillagok valóban erős hajók voltak, ha nem a legerősebbek. Azonban az idegen, „ismeretlen” cimkével megjelölt gépekről semmit sem lehetett tudni.
- Bright parancsnok!
Húzta ki magát a tiszt, majd várta, hogy a felettese szót adjon neki. A Phoenix első embere bólintott.
- Uram! Úgy vélem fel kell készülni minden eshetőségre! Ahogyan ön is említette, nem tudunk semmit a hajókról! Javaslom az FTL hajtóművek feltöltését a legrosszab esetre!
Fejtette ki a véleményét, majd továbbra is feszes, katonás állásban várta a parancsnok reakcióját.

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A Phoenix parancsnokának figyelme ismét a DRADIS felé fordult. Látta a két Vipera köteléket, a Raptort és az azt kísérő két vadászt, valamint az ellenséges vadászcsoportot és a két ismeretlen hadihajót. Az egyik rövidesen lőtávolban lesz. Bright csendben tűnődött, hogy milyen utasításokat kell majd adnia, milyen döntéseket kell meghoznia, ha az ismeretlen hajók tényleg harcot kezdeményeznek.

„Bright parancsnok! … Uram! Úgy vélem fel kell készülni minden eshetőségre! Ahogyan ön is említette, nem tudunk semmit a hajókról! Javaslom az FTL hajtóművek feltöltését a legrosszabb esetre!”

A Csatacsillag parancsnoka a hadtiszt felé fordult. Ő maga is tudta, hogy van némi igazság abban, amit a százados mond, de mielőtt Bright válaszolhatott volna, a pilóták kihangosított rádióadása töltötte be a parancsnoki hidat.

„Phoenix, itt Bones, rakétákkal lőnek ránk! … Ismétlem tűz alatt állunk. Áááá…”

A Parancsnok ismét feltekintett a DRADIS-ra. Négy Viperája tűnt el a következő „képfrissítés” alkalmával. Az ellenséges hajók körül újabb vadászok jelentek meg, méghozzá tömegesen. A kérdés eldőlt. Az idegenek tüzet nyitottak, s ez azonnal négy kolóniai tiszt életébe került.

- Első tiszt, a főlövegek nyissanak tüzet a közelebbi hajóra, Az elhárító ágyúk nyissanak tüzet, amit az ellenséges vadászok lőtávolba érnek. Amint lehet, küldjék ki a második és a harmadik vadászrajt is, a negyedik maradjon tartalékban. - Mondta Thomson ezredes felé fordulva, majd ismét Fuhler századost szólította. - Kommunikációs tiszt, tájékoztassa a Picont, hogy az ismeretlen hajók megtámadtak minket, valamint közölje azt is, hogy harcba bocsátkozunk.

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

- Értettem uram - mondta Brian a parancsnok utasítására, majd azonnal a telefonhoz lépett. A tűzparancs kiadását sosem bízta másra, nem kellett hozzá közvetítő. A tűzvezérlést hívta és mikor a túloldalon felvették a kagylót, mindenféle bemutatkozás nélkül kiadta a parancsot:
- Teljes tűz a főlövegekből, készítsék a vadászelhárító lövegeket is! Ha az ellenséges vadászok lőtávolságba érnek, azonnal nyissanak tüzet!
- Értettem uram, teljes tűz - ismételte a tűzvezérlés parancsnoka, mire Exodus letette a telefont, majd újra felemelte és ezúttal a hangárfedélzetet hívta, ahol szintén nem volt fontos, hogy bemutatkozzon:
- Indítsák a második és harmadik köteléket azonnal. Ez nem gyakorlat, megtámadtak minket. A rajparancsnokok jelentkezzenek be a központi csatornán a hídon, hogy eligazítást tarthassak nekik. I. fokú riadó, mindenki azonnal gépre!
- Értettem uram, de van egy kis probléma - kezdte a hangárparancsnok...
- Mondja, mi lehet probléma?
- A hármas riadó egység két gépét javítják.
- Akkor a két gép nélkül indul el az egység - mondta Brian és bontotta a vonalat azzal, hogy erőteljesen visszahelyezte a kagylót a telefonra.
- Uram - fordult ezúttal parancsnokához - a javaslatom, hogy az egész hajón rendeljük el az I. fokú riadókészültséget - tért egyszerűen a lényegre Thomson ezredes és ezt mindenki jól tudta, mit jelent. A hídon minden szempár egy pillantra megállapodott az ezredesen, majd a parancsnok felé fordultak. Néhány elmormoltak egy imát, de tudták, hogy két kitűnő katona irányítja őket, így inkább az otthon maradottakért mondták imájukat.

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kommunikációs tiszt - Kevin Fuhler százados

A százados a kommunikációs egységet bámulva próbálta hangolni a csatornákat, hátha meg tudja fejteni a DRAIDS-en „ismeretlen” címkével megjelölt, két csillag formájú hajó által közvetített jeleket. Eközben elmerengett a gondolataiban.
~ Az események a percek múlásával egyre jobban kezdenek felpörögni...Idegen hajók ugrottak a Phoenix mögé...Nem válaszoltak a jelzésekre...Vadászokat indítottak! ~
Elmélkedett a fiatal tiszt, amikor hirtelen a kihangosított csatornán az egyik Vipera pilóta jelentkezett be.

„Phoenix, itt Bones, rakétákkal lőnek ránk! … Ismétlem tűz alatt állunk. Áááá…”

A C.I.C.-n lévő katonák mind a parancsnokra tekintettek. Nem tett másképpen Fuhler sem, szemeivel végigmérte a felettesét, majd hűvös tekintettel a DRADIS-re tekintett. Alig pár perc telt el, amikor Bright ismét szólította a tisztet.
„- Kommunikációs tiszt, tájékoztassa a Picont, hogy az ismeretlen hajók megtámadtak minket, valamint közölje azt is, hogy harcba bocsátkozunk.”
- Értettem uram! Máris intézkedem!
Fuhler kezei hirtelen pörögni kezdtek a harcálláspontján, majd pillanatokkal később ismételten felcsendült a hangja.
- Piconi Haditengerészeti Támaszpont! Itt a BS-80 Phoenix jelű Csatacsillag! A parancsnok utasítására ismételten helyzetjelentést teszek! Az ismeretlen hajók tüzet nyitottak a vadászainkra! Harcba bocsátkoztunk! Küldöm a koordinátákat is! Üzenet vége!
A férfi ezután többszörösen kódolta az üzenetet, majd elküldte azt a Piconi Haditengerészeti Támaszpontra...

---

Steven csendesen álldogált a hatalmas taktikai asztal felett, és folyamatosan mozgatta a „bábokat”, hogy mindig az aktuális helzet legyen látható. A százados teljesen nyugodt volt, mert tudta, hogy a Haditengerészet állományában szolgáló parancsnokok és XO-k közül a Phoenixet a két legjobb erősíti. A hídon azonban ennek ellenére eléggé nagy volt a feszültség, hiszen senki sem szerette volna, ha a közel két éves „Árnyékvadászat” után a hazaúton történne valami a hajóval.

„Phoenix, itt Bones, rakétákkal lőnek ránk! … Ismétlem tűz alatt állunk. Áááá…”

Steven arca a Vipera pilóta bejelentkezésére elkomorodott. A férfi a pillanatnyi meglepettség után hűvös tekintettel emelete szemeit a DRADIS-re, és a kialakult helyzetet méregette. Próbált minél hamarabb valami használható ötlettel előállni, látszott rajta, hogy valamin nagyon töri a fejét.

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A Phoenix parancsnokának tekintete továbbra is a DRADIS-ra irányult. A saját gépeket és az ellenségeseket jelző pontok közül egyaránt jó néhány újabb tűnt el. A kint dúló iszonyatos csata eredménye borítékolható volt. A kint lévő rajt az elsöprő túlerő le fogja mészárolni. A második és a harmadik raj nem fog tudni elég gyorsan a helyszínre érni, hogy mindezt megakadályozhassa. Nem is tehetik ezt, hisz a második ellenséges hajóról indított köteléket előtte fel kell számolniuk, ezek ugyanis közvetlenül a Phoenixet fenyegetik.

Füleit ezzel egy időben természetesen semmi sem kerülte el mindabból, ami a Parancsnoki Hídon történt. Egyaránt hallotta az első tiszt, a kommunikációs tiszt szavait, sőt a Pilótáktól érkező rádióforgalmazást, valamint a főtisztektől kissé távolabb a C.I.C. személyzetéhez tartozó többi jelenlévő némelyikének hangosabb szavait is.

A hajtótest enyhe rázkódásba kezdett, ahogy a fő ágyúk tüzelésbe kezdtek. A saját ágyúk tüze által keltett lökéshullámokat messze meghaladó erejűek voltak az ellenséges hadihajó fegyverzetétől eredő lövedékek becsapódásától származók. Maga Bright is elveszítette egy pillanatra az egyensúlyát és meg kellett kapaszkodnia az előtte lévő asztalban. Immár harcban álltak. Az ellenség kiléte azonban még mindig rejtély volt. A p Felemelte a telefont és kapcsolatba lépett a CAG-el. Nyílt csatornát használt, ebből kifolyólag az adást valamennyi kint lévő pilóta hallhatta.

- Ares, itt a Parancsnok. Látnak valamiféle azonosító jelzéseket, vagy különös ismertetőjeleket az ellenséges vadászokon? Bármit, ami alapján lehetséges azonosítani őket. – Mondta, majd várta a választ. Szerette volna tudni kik azok, akik ellen harcol, hogy ezen információ segítségével a legmegfelelőbb stratégiát alkalmazhassa. Nyilvánvaló volt, hogy a támadók nem valamiféle szedett vetett kalóz söpredékekből álló banda. Annál jóval szervezettebb és komolyabb erőkkel bírnak.

- Ezredes, a negyedik Vipera rajt és a még nem indított Raptorokat szereljék fel rakétákkal. Csökkentenünk kell az ellenséges vadászok túlerejét. A második és a harmadik raj tartóztassa fel a felénk közeledő vadászokat. Az elhárító ütegek alkotják majd a második védelmi vonalunkat. Sajnos kénytelenek leszünk a sorsára hagyni az első rajt, legalábbis, amíg a Phoenixet fenyegető közvetlen veszélyt el nem hárítjuk. A legénység minden tagja legyen a harcálláspontján. Ez elég kemény lesz. A kárelhárítók legyenek készültségben. Vegyék fel a légzőkészülékeiket. - Foglalta össze halkan, kizárólag az első tiszt, valamint a harcászati tiszt számara hallhatóan az utasításait és a helyzettel kapcsolatos véleményét Bright parancsnok. Jól látható volt, hogy a még lőtávolon kívül lévő ellenséges hajó közeledik a Phoenix fel. Az idő mindenképp a kolóniaiak ellen dolgozik, hisz amint az ellenséges hajók ki tudják használni a szám- és feltehetőleg tűzerőbeli fölényüket, az végzetesnek bizonyulhat.

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

- Értettem uram, máris intézkedem - mondta Exodus a parancsnok utasításaira, és újra a telefonhoz lépett, és legelõször is a hangárfedélzetet tárcsázta. Mikor odaát felvették a telefont, azonnal kiosztotta a nemrégiben kapott utasítást:
- Rakétákkal szereljék fel az indításra váró vadászokat és Raptorokat - ezután bontotta a vonalat és a kommunikációs tiszthez fordult:
- Fuhler százados, azonnal hangosítson ki az egész hajón!
Mikor a százados egy fejbiccentéssel jelezte, hogy ez megtörtént, Brian magához vette a mikrofont és a legénységhez fordult:
- Phoenix legénysége figyelem. Thomson ezredes vagyok. Hajónk harcba bocsátkozott az ellenséggel. 1. fokú riadót rendelek el a hajó egész területén. Mindenki csak a számára meghatározott helyen tartózkodhat. A kárelhárító egységek készüljenek gyorsbeavatkozásra, és vegyék fel légzõmaszkjaikat. Ez nem gyakorlat. Mindenki 1 percen belül foglalja el a készültségi helyét. Az istenek óvjanak minket - mondta Thomson és ujjának intésére Fuhler százados bontotta az adást.
- Fuhler százados, kössön össze a kettes és hármas riadóegységgel!
- Értettem uram, máris meglesz - mondta a százados és valóban meg is volt a kapcsolat pár másodpercen belül.
- Pilóták és rajparancsnokok figyelem. A Phoenix - gondolatban hozzátette, az "otthonuk" - veszélyben van. Azonnal kezdjenek tisztogató akcióba. Az összes vadászt leszedni, amelyek akár csak lõtávolba megközelítik csatahajónkat. Az 1. raj jelenleg elboldogul maguk nélkül is. Igyekszünk küldeni az erõsítést - mondta Brian, majd újra bontotta a vonalat és aztán hozzátette:
- Remélem Aresék tényleg állják a sarat...

[Ares]

A mélyûri telekommunikációs hálózaton keresztül egy üzenet futott be a Phoenix csatacsillagra. Egy mély, torokhangú férfi szólalt meg a kommunikációs tiszt melletti konzolon.
- Itt a Piconi ...itengerészeti Támaszp...t! Hen...son admi...lis beszél...Phoenix! Ismét...je meg a jele...sét!
A vétel nagyon rossz minõségben érkezett meg a Phoenix fedélzetére, több helyen statikus recsegés váltotta fel a férfi erélyes hangját, és úgy hangzott, mintha egy üvegbúra mögül beszélne. Kétségtelen, hogy valami zavarta az adást. Vagy egy napfolttevékenység okozta, vagy talán az ellenség zavarta a kommunikációs csatornákat...

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kommunikációs Tiszt - Kevin Fuhler százados

A százados tekintete a DRADIS-rõl a saját harcálláspontjára szegezõdött. Bár a szerkezeten szemmel lehetett követni az eseményeket, a fiatal tiszt dolga nem ez volt, eleget kellett tennie a kiosztott parancsoknak, akármennyire is szerette volna vizuálisan követni a kialakult a helyzetet, most csak a hallására hagyatkozhatott. Hallgatta a hídon kihangosított Vipera pilóták rádiózását, miközben minden tudását latba véve próbálta megfejteni az „idegenek” által sugárzott jeleket. Tekintete hûvös és komor volt, testében valamiféle ridegség futott végig, úgy érezte nagy baj szakadt a nyakukba...

A hosszas, jelek utáni kutakodás hozott is valamiféle sikert, de Fuhler egyenlõre nem volt biztos a dologban, ennek ellenére úgy döntött, ezt megosztja a parancsnokkal. Alig emelte meg a fejét, hogy Bright a látószögébe essen, a hatalmas hajó hirtelen megremegett. Az fõ ütegek lendültek mûködésbe, erejük oly nagy volt, hogy azt még a hajón is meg lehetett érezni. A tiszt kissé megingott, de nem vesztette el az egyensúlyát...Ekkor azonban a hajó hatalmasat rázkódott...Valószínûleg az idegen hajók egyik lövedéke talált. Fuhler elvesztette az egyensúlyát, de sikerült neki a kommunikációs egység széleiben megkapaszkodni, így talpon tudott maradni, azonban kibicsaklott az egyik csuklója.

A százados hangosan felszisszent a fájdalomtól, miközben sikerült kiegyenesednie a félig guggoló testtartásából. Alig kezdett volna bele a mondatába, amikor Exodus hangja dörrent a C.I.C.-n.
„- Fuhler százados, azonnal hangosítson ki az egész hajón!”
Fuhler azonnal teljesítette a parancsot, egyetlen gomb lenyomása után megemelte a tekintetét, majd biccentett az ezredes felé. A színes bõrû férfi 1-es riadóállapotot rendelt el a hajón, mellyel egyértelmûvé és véglegessé vált, hogy a Phoenix felveszi a harcot.
„- Fuhler százados, kössön össze a kettes és hármas riadóegységgel!”
- Értettem uram! Máris meglesz!
Vágta rá a százados Exodus parancsára reagálva a katonás választ.

Miközben az XO osztogatta a parancsokat, hirtelen felreccsent egy kódolt üzenet az egyik kommunikációs csatornán.
„- Itt a Piconi ...itengerészeti Támaszp...t! Hen...son admi...lis beszél...Phoenix! Ismét...je meg a jele...sét!”
A fiatal férfi szája mosolyra húzódott, örült neki, hogy a Haditengerészeti Támaszpont visszajelzett, remélte, hogy talán Csatacsillagokat indítanak majd útra a Phoenix megsegítésére.
- Bright parancsnok! A Piconi Haditengerészeti Támaszpont most jelzett vissza, azt kérik, ismételjük meg a helyzetjelentést! Továbbá uram! Úgy vélem az ellenséges hajók által sugárzott jelek a kommunikációnk blokkolására irányulnak!
Amint Fuhler befejezte a mondandóját, a parancsnok egy fejbiccentéssel jelezte, hogy engedélyt ad a jelentéstételre, és megértette a tiszt azon aggodalmát, melyet a kommunikáció blokkolásáról említett.

- Piconi Haditengerészeti Támaszpont, itt a BS-80 Phoenix! Megtámadtak minket! A támadó hajóktól nem fogtunk kolóniai jelzést, sem egyéb jeleket! Úgy tûnik, megpróbálják blokkolni a kommunikációnkat is! Harcba bocsátkoztunk az ismeretlen hajókkal! Az üzenet mellé csatolva küldöm a jelenlegi koordinátáinkat is!
A tiszt a jelentés után többszörösen kódolta az üzenetet, majd elküldte azt, remélve a legjobbakat...

---

Hamilton összeráncolta a homlokát a DRADIS-en látott helyzet és felállás hatására, arca pedig elkomorodott. Szemöldökei lejjebb ereszkedtek, melytõl a férfi tekintete inkább tûnt dühösnek, mint gondolkodónak, holott a százados cseppet sem volt mérges, mindinkább csalódott kissé. Ez volt a Phoenix hazaútja, mely után a legénység nagy része, beleértve Hamiltont is, a jól megérdemelt eltávját tölthette volna az évek óta nem látott szeretteivel. A fiatal tiszt némán hallgatta a C.I.C.-n kihangosított Vipera pilóták rádiózását, valamint a személyzet egy-egy hangosabb megjegyzését is, miközben egyre azon elmélkedett, hogy mi is lehetne a nyerõ taktika az ismeretlenek ellen. Már az eléggé nyugtalanítólag hatott számára, hogy egy Csatacsillag támadó jellegû hadmozdulatára sem riadtak meg a támadók, sõt, töretlenül folytatták útjukat a hatalmas hajó felé. A százados bízott a Phoenix erejében és a legénység felkészültségében, valamint szakértelmében. Tudta, hogy ez a jól összekovácsolódott csapat, valamint a már két éve az otthont jelentõ „teknõ” képes lesz megoldani ezt a helyzetet is.

Amint a tiszt törte a fejét, egy pillanatra a parancsnokra tekintett. Bright mindig is a nyugalom mintaszobraként díszelgett a hídon, mely miatt a jelenlévõk is sokkal higgadtabban kezelték a kialakult problémákat. A férfi intett a százados felé, melynek hatására Hamilton kilépett a taktikai asztal mögül, odasétált az XO, valamint a parancsnok közelébe.

„- Ezredes, a negyedik Vipera rajt és a még nem indított Raptorokat szereljék fel rakétákkal. Csökkentenünk kell az ellenséges vadászok túlerejét. A második és a harmadik raj tartóztassa fel a felénk közeledõ vadászokat. Az elhárító ütegek alkotják majd a második védelmi vonalunkat. Sajnos kénytelenek leszünk a sorsára hagyni az elsõ rajt, legalábbis, amíg a Phoenixet fenyegetõ közvetlen veszélyt el nem hárítjuk. A legénység minden tagja legyen a harcálláspontján. Ez elég kemény lesz. A kárelhárítók legyenek készültségben. Vegyék fel a légzõkészülékeiket.”
Hamilton a parancsnok hosszas helyzeti értékelése után bólintott egyet, de tekintetébõl látszott, hogy szólni kíván.
- Uram! Nem tudom, hogy a támadók mennyire ismerhetik egy Csatacsillag ütõerejét, mindenesetre megjegyezném…Eléggé nyugtalanító az a tényezõ, hogy a támadó mozdulatunkra sem riadtak vissza! Továbbra is áll a javaslatom, miszerint helyezzük készenlétbe az FTL-t! Számoltatok egy utat a Piconig. Ez afféle vésztartalék lenne, ha esetleg a dolgok rosszul sülnének el! Fel kell készülnünk mindenre!
A mondatok után a férfi elhallgatott, majd várta a felettese helyeslõ, vagy éppen elutasító szavait a már korábban is megjegyzett ötletére...

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80 - C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Bright parancsnok számára távolinak tűntek a parancsnoki hídon, körülötte történő események. A Phoenix első embere gondolataiba mélyedve, szinte már-már megigézve figyelte a DRADIS-t. A csatacsillagot megrázó becsapódások, melyekért az ellenséges, csillagra emlékeztető hajó fegyvereinek lövedékei voltak okolhatóak, egyre nagyobbak voltak. A burkolat egyenlőre kitartott. A parancsnok, kezeit mellkasán összefűzve állt az elsőtiszt mellett, mint valami megingathatatlan kőszobor. Miközben Thomson ezredes, kiadta a szükséges utasításokat, Bright figyelmét a harcban álló Viperakötelék pilótáinak forgalmazása kötötte le. Közülük is a Kék Vezér fontos szavai voltak azok amelyek igen érdekes, s fontos információkkal szolgáltak.

„Phoenix, itt Shaver! Nincs pilóta, olyan mintha a vadászok önmagukat vezérelnék. Tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de azt hiszem ezek a rohadékok Cylonok!”

„Itt Ares. Megerősítve! Nem vezeti őket pilóta! …. Cylonok? Megerősítést Shaver!”

A Phoenix parancsnokát mondhatni villámcsapásként érték a hallottak. A százados feltételezése, miszerint a támadók feltételezhetőleg Cylonok, egészen új aspektusból engedték szemlélni a helyzetet. Magyarázatul szolgált a teljes ellenséges rádiócsendre, legalábbis ami az érthető forgalmazást illeti. Ugyancsak magyarázták az agresszív fellépést.

„Ares, itt Shaver, megerősítve, ezek kenyérpirítók. Bár nagyon nem úgy néznek ki, mint a negyven évvel ezelőttiek, de tutira azok. … Phoenix, hol a francban van az erősítés?! Nem bírunk el velük egyedül!”

Ezzel a kétségbeesett, hangszóróból hallatszó mondattal majdhogynem egyidejűleg szólalt meg az elsőtiszt. „Remélem Aresék tényleg állják a sarat...”

Richard Bright, a Kolóniai Haditengerészet tisztje, aki oly sok ismeretanyaggal rendelkezett a Cylon Háborút, és annak legfontosabb ütközeteit illetően, amely már-már vetekedett a harcmezőket megjárt veteránokéval, csak ingatta a fejét. A Kék Kötelék és a CAG helyzete kilátástalan volt, ahogy magáé a Phoenixé is. Két, vélhetőleg új Báziscsillag, állt szembe, egy olyan hadihajóval, amely megjárta az Első Cylon háborút, s bár több modernizáláson is átesett, az újabb, Hermész Osztályú Csatacsillagokhoz képest mégiscsak egy kicsorbult fogú kivénhedt, vadászeb volt.

Uram! Nem tudom, hogy a támadók mennyire ismerhetik egy Csatacsillag ütőerejét, mindenesetre megjegyezném… Eléggé nyugtalanító az a tényező, hogy a támadó mozdulatunkra sem riadtak vissza! Továbbra is áll a javaslatom, miszerint helyezzük készenlétbe az FTL-t! Számoltatok egy utat a Piconig. Ez afféle vésztartalék lenne, ha esetleg a dolgok rosszul sülnének el! Fel kell készülnünk mindenre! - Vetette fel, a teljességgel logikus, és ész érvekkel alátámasztott javaslatát Hamilton százados, a taktikai tiszt.

„Itt a CAG! Phoenix! Nem tudjuk sokáig tartani magunkat, rohadt nagy a túlerő! ... Erősítést kérünk! Azonnal!” - Hangzott Ares nem túl bizalomgerjesztő jelentése.

- A kék kötelék végveszélyben van… az Istenek kegyére bíztuk őket az ellenséggel szemben, de amíg egyikük is harcban áll, s ez által cseppnyi esélye van a visszatérésre, addig maradunk! Várjunk még az FTL-el. - Válaszolta határozottan a parancsnok a hadtisztnek. Szavai nem lehettek meglepők azoknak, akik tudták róla, hogy miként érez a pilóták, pontosabban saját pilótái iránt. - Százados, - fordult Hamilton felé. - nem hagyunk magunk mögött ellenséget, ilyen közel a Kolóniákhoz. Számítson ki egy olyan pályát, amellyel egyszerre tudjuk támadni a hozzánk közelebb eső ellenséges hajót, valamelyest támogatni tudjuk a Kék rajt, de távol tudunk maradni a második ellenséges hajótól. Egy az egy ellen jók az esélyeink. - Mondta, majd a mögötte álló kommunikációs tiszthez intézte a következő mondatát. - Fuhler százados, jelentse a Piconnak, hogy a korábban ismeretlenként megjelölt ellenséges erőket a pilóták Cylon hadihajókként azonosították. Közölje, hogy, amint lehet, küldjenek erősítést. – Midőn e szavakat kimondta, eltűnődött azon, hogy az admiralitás, vajon miként reagál majd erre az üzenetre. Jó esetben kérdés nélkül indítanak néhány Hermész Osztályú Csatacsillagot, amelyek kisegítik a Phoenixet szorult helyzetéből, avagy hosszas szócsata után kételkedő rádióüzeneteket fognak küldeni, vagy legfeljebb egy felderítő Raptort. Ezen időhúzás alatt, pedig akár további ellenséges hajók érkezhetnek, amelyek végleg megpecsételnék a veterán csatacsillag sorsát.

- A főütegeink maximális tűzgyorsasággal lőjék az előttünk lévő Cylon hajót. Mielőbb meg kell semmisítenünk, vagy legalább elnémítanunk a fegyvereit, mielőtt a másik is ránk száll. Thomson ezredes, mit gondol? Mi a fenét akarnak a Cylonok? A négy évtizedes rejtőzködés után, a modoruk nem sokat változott. - Jegyezte meg gúnyosan még mindig palástolt aggodalommal a hangjában a parancsnok.