C.I.C. - Parancsnoki híd

[Richard Bright]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

Richard Bright parancsnok a homlokát ráncolva tekintett a DRADIS-ra. Valósággal szuggerálta a báziscsillagot szimbolizáló pontot, hogy az mielőbb hunyjon ki. Ahogy megérezte a talpai alatt a pulzálást, mely a Phoenix fő kinetikus lövegeinek működésbe lépését kísérte, biztos volt benne, hogy az ellenségnek már csak másodpercei, vagy legfeljebb percei vannak hátra. Ugyanakkor, befészkelte magát a parancsnok elméjébe az aggodalom, hogy ha a feléjük forduló cylon hadihajó ismételten rakétákat tud indítani, akkor könnyen előfordulhat, hogy egyik hatalmas hadihajó sem éli túl az összecsapást.

„Uram, sikerült megkerülni a meghibásodott részeket! Valószínűleg szaggatottabb lesz a kommunikáció, de véleményem szerint működnie kell! Az ön engedélyével azonnal aktiválom, és teszek egy próbát!” - Mondta a kommunikációs tiszt.

- Az engedélyt megkapta zászlós! Hívja a Picon-i Parancsnokságot és jelentse a helyzetünket. - Utasította, a csatacsillag parancsnoka Fuhler zászlóst, anélkül, hogy felé fordult volna.

Egy pillanatra elvette tekintetét a báziscsillagot szimbolizáló pontról, és a két hadihajótól távolabb, egymással hadakozó Raiderek és Viperák felé fordította a tekinteté. Most, hogy a Zöld kötelék, a csapásmérést követően csatlakozott a Kék, a Vörös és a Sárga kötelékhez, valamelyest csökkent az ellenség fölénye, de még mindig túlerőben voltak. Mindkét fél szenvedett veszteségeket, de úgy tűnt, a Raidereket jelképező pontok sokkal nagyobb arányban fogytak, mint a Viperáké.

„Uram, a fogdaszolgálatos tengerészgyalogos tizedes kérdezi, hogy mit tegyen Morrison századossal, aki kéri a helyzetre való tekintettel a büntetése felfüggesztését.” - Harsogta egy altiszt, a parancsnok felé fordulva, egyik kezében a telefont tartva. Alig fejezte be mondandóját, máris egy másik altiszt, az egyik DRADIS kezelő hangja töltötte be a CIC-t.

„Parancsnok, a cylon hadihajó rakétákat…” - kezdte volna mondani, de a becsapódások szó szerint a szavába vágtak. A CIC-n szolgáló kezelőszemélyzet több tagja lefordult a székéről a heves becsapódások közepette, több helyütt szikrák csaptak fel a biztosíték szekrényekből és az elektromos aljzatokból.

A detonációkba belerázkódott az egész hajó. Bright parancsnok már első, váratlanul bekövetkezett becsapódások közepette elveszítette egyensúlyát és csak nagy nehezen tudott megkapaszkodni az előtte lévő stratégiai pult szélében. Alig tett kísérletet arra, hogy ismét felegyenesedjen, a következő becsapódások oly mértékben meglökték, hogy mellkasát beverte a pult oldalába. A tüdejében bennszorult levegő, így néhány pillanatig nem tudott ismét levegőt venni. Közben egyik pillanatról a másikra, a Parancsnoki híd teljes sötétségbe borult.

Amint a tartalék energiaellátás működésbe lépett és a vészvilágítás kigyúlt, a műszerek ismét életre keltek.

„Parancsnok! A felső fedélzeteken, több helyütt megsérült a burkolat, szökik az oxigén és számos fedélzetszekcióból tüzeket jelentettek. Félő, hogy átterjednek a felső elhárító lövegek lőszerkészleteihez. A leszállófedélzetek is megsérültek. Nem lehet kinyitni az öblök biztosítóajtóit, a gépeink nem fognak tudni leszállni.” - Hadarta egy fiatal hang Bright háta mögül, valahonnan a munkaállomások közül.

„Parancsnok! A Cylon Báziscsillag megsemmisült!- A Cylon Raiderek FTL ugrásokat hajtanak végre, mindegyik eltűnt a DRADIS-ról!” – Jelentette a DRADIS kezelő, hangjában felszabadultság,és megkönnyebbülés érződött, mintha görnyesztő, mázsás súlytól szabadult volna meg. Szavait visszafogott, de általános üdvrivalgás követte a kezelőszemélyzet tagjai közül.

- Igen! – Engedett meg magának egy visszafogott, mégis örömteli felujjongást a parancsnok, aki időközben végre ismét levegőhöz jutott. Ám a Phoenix még messze nem volt túl a nehezén. - Ki kell ürítenünk az érintett folyosókat és helyiségeket. Amint mindenkit biztonságba helyeztünk, le kell zárnunk az ajtókat és meg kell szüntetnünk az oxigénellátást, hogy a tüzek kialudjanak. Mit gondol Ezredes? - Mondta az Első tisztnek, majd folytatta. - Egyenlőre a tüzek megfékezése az elsődleges, majd utána foglalkozunk a leszállódokkok problémájával. - Ezt követően eszébe jutott, az iménti telefonhívás a fogda szintről. Az egyik pilótája, pontosabban az egyik osztagparancsnoka, Morrison százados személyében épp a fogdán ült, egy kisebb verekedés miatt. A századossal nem ez volt az első probléma, mondhatni gyakori vendége volt a fogdának, most mégis szükség volt rá, így Bright úgy döntött, felfüggeszti a büntetést.

- Őrmester, hívja a fogdát. Mondja meg a fogdaszolgálatos tengerészgyalogosnak, hogy azonnal engedje ki Morrison századost. A százados azonnal jelentkezzen az indítóállásoknál, ahol meg fogja kapni a további parancsot. - Mondta a Parancsnok, majd amint a tiszthelyettes bólintott és elismételte a telefonban a kapott parancsot.

- Hamilton százados! Önre bízom a felső fedélzeteken működő kárelhárító egység vezetését. Fékezzék meg a lángokat, és tegyenek meg mindent azért, hogy a Phoenix ismét teljesen harcképes legyen. Amint odafent végeztek, felügyelje a leszállóöblök ajtóinak javítását. - Hadarta Bright Parancsnok, majd ismét az XO felé fordult. - Thomson ezredes, hívja fel a repülésirányító tisztet és közölje vele, hogy a Viperák vegyenek fel védelmi alakzatot a Phoenix körül. Lehet, hogy a kenyérpirítók még visszajönnek. A kint lévő, felénk közeledő Raptorok, akik az imént még a csapásmérő egységben voltak, most lassan repüljék körül a hajót és nézzék meg a károkat kívülről. - Mondta a csatacsillag első embere, majd a kommunikációs tisztjét kereste a szemével.

- Fuhler zászlós, sikerült már kapcsolatba lépnie a Piconnal? - Kérdezte tőle, amint megpillantotta.

[Brian "Exodus" Thomson]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A helyzet kezdett egyre fokozódni. A hajón végigfutó pulzálások egyértelmű jelét adták annak, hogy a főlövegek elindították pusztító sugaraikat, és megkezdték beteljesíteni az Exodust, amit maga Brian "Exodus" Thomson ezredes adott parancsba.

A Báziscsillagot vezérlő kenyérpirítókat sem kellett félteni. A Báziscsillag fordulni kezdett, és mielőtt még a Phoenix beteljesíthette volna a feladatát, rakétákat indított. Hatalmas robbanások kísérték a rakéták becsapódását. Hála Kobol urainak, egy sem tartalmazott ezúttal atomot. A robbanások olyan rázkódásokat indítottak a hajón, hogy alig páran tudtak valamiben megkapaszkodni és így talpon maradni. Brian egyike volt a szerencséseknek és talpon maradt, így "élő, egyenes adásban" látta a DRADIS képernyőjén a báziscsillag megsemmisülését.

Egy alig hallható mély sóhajt eresztett ki, majd körülnézett maga körül. Ekkorra már Bright parancsnok is felállt és meg is engedett magának egy "Igen" elégedett szót, mely a báziscsillag megsemmisítését követte.

„Parancsnok! A felső fedélzeteken, több helyütt megsérült a burkolat, szökik az oxigén és számos fedélzetszekcióból tüzeket jelentettek. Félő, hogy átterjednek a felső elhárító lövegek lőszerkészleteihez. A leszállófedélzetek is megsérültek. Nem lehet kinyitni az öblök biztosítóajtóit, a gépeink nem fognak tudni leszállni.” - Hadarta egy fiatal hang Bright és Thomson háta mögül, valahonnan a munkaállomások közül.

„Parancsnok! A Cylon Báziscsillag megsemmisült!- A Cylon Raiderek FTL ugrásokat hajtanak végre, mindegyik eltűnt a DRADIS-ról!” – Jelentette a DRADIS kezelő, hangjában felszabadultság, és megkönnyebbülés érződött.

" Ki kell ürítenünk az érintett folyosókat és helyiségeket. Amint mindenkit biztonságba helyeztünk, le kell zárnunk az ajtókat és meg kell szüntetnünk az oxigénellátást, hogy a tüzek kialudjanak. Mit gondol Ezredes? Egyenlőre a tüzek megfékezése az elsődleges, majd utána foglalkozunk a leszállódokkok problémájával."

- Ahogy mondja uram - válaszolt azonnal Thomson ezredes és tárcsázta a műszakiakat, majd amikor felvették a telefont, máris belekezdett az utasítások kiosztásába.
- Thomson vagyok. Kezdjék meg a sérült részek evakuálását azonnal! Az oxigénellátást szüntessék meg a sérült helyeken, hogy megakadályozzuk a tűz továbbterjedését! A tűzoltó egységek is kezdjék meg a munkát, és mindenhol oltasanak, ahol szükség van rá! A nehezén túl vagyunk urak, most Önökön a sor, hogy megmutassák, miért a Phoenix a legjobb hajó a flottában!
- Igen uram, máris intézkedem - mondta a hang a túloldalon és bontották a vonalat.

Brian tudatosan pszichológiai ráhatást alkalmazott a karbantartóknál. Tudta, hogy egy kis dícséret mellett sokkal jobban dolgoznak az emberek, és a kis dícséretet most beleszőtte a gondolatba.

"- Thomson ezredes, hívja fel a repülésirányító tisztet és közölje vele, hogy a Viperák vegyenek fel védelmi alakzatot a Phoenix körül. Lehet, hogy a kenyérpirítók még visszajönnek. A kint lévő, felénk közeledő Raptorok, akik az imént még a csapásmérő egységben voltak, most lassan repüljék körül a hajót és nézzék meg a károkat kívülről." - mondta a parancsnok, majd Brian azonnal Grahamat hívta:
- Graham - szólt Dave Graham százados.
- Thomson. Százados, szóljon mindenkinek odakint, hogy vegyenek fel védelmi alakzatot a Phoenix körül, valamint a rajparancsnokok jelentsék a veszteségeket! A Raptorok pedig repüljék körbe a Phoenixet, és jelentsék a burkolati károkat! Aztán tájékoztassa őket, hogy a műszaki hibáink elhárításáig nem tudnak visszatérni.
- Igen uram! - mondta Graham és lerakta a telefont.

- Uram, intézkedtem mindenről, de engedelmével, ha leszállni nem tudnak a pilóták, akkor Morrison sem fog tudni felszállni. Szerintem Grahamnek most nagyobb szüksége lenne egy tapasztalt tisztre, mint, hogy ott téb-láboljon a hangárban!

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

Amint a vén Öreglány felvette a megfelelő pozíciót, azonnal tüzet nyitott a még fordulóban lévő Báziscsillagra. Csak remélni lehetett, hogy a csillagforma hajónak már nem lesz esélye újabb rakétatámadást indítani. A hatalmas, hajlott korú, Phoenix felirattal díszített hajótest lágy hullámzásba kezdett a főlövegek ütemes sorozataitól, melyek oly halálos tüzfolyamot okádtak magukból, mint a pokol legsötétebb bugyraiban izzó láva. Olyan érzést keltett a Phoenix hullámzó mozgása, mint amikor egy öreg hölgy táncolni készül…

Steven tekintete a tőle megszokott nyugalomról árulkodott…pedig a százados belül kissé feszült volt. Amióta a Haditengerészetnél szolgált, soha nem nehezedett rá még ekkora nyomás. Mini FTL ugrás éles helyzetben…emberek százainak, ezreinek az életével való játszadozás…Új technológiájú, ismeretlen Cylon egységekkel való taktikai küzdelem…Mélybarna szemei a a DRADIS-ra szegeződtek, a fiatal tiszt szerette volna szemmel követni, mi is történik. Vajon a Phoenix-nek sikerül-e a kicsikart előnnyel élnie?
~ Nem menekülhetnek…Innen már nem! ~
Elmélkedett magában csendesen, miközben a taktikai asztal mellett elhelyezett, falra erősített kapaszkodóra támaszkodott. Jobb kezén a hüvelykujja lassan a gyűrűsujjon lévő aranygyűrűre kúszott…A mozdulat szinte észrevétlen volt…Steven lassan végighúzta rajta az ujját…újra és újra…talán maga sem vette észre…Elmélkedéséből, és a DRADIS-szal való szemezésből egy fiatal katona hangja ragadta vissza. Alig kezdett bele a mondandójába, az Öreglány megrázkódott. Steven elvesztette az egyensúlyát…nem figyelte a DRADIS-t, és nem készült fel rá, hogy a Báziscsillagnak még lesz esélye tüzelni. Mivel támaszkodott, az egyik keze lecsúszott a rideg fémkapaszkodóról, míg a másik a helyén maradt. A tiszt szerencsétlenségére pont előre indult meg, így a helyén maradt karja aláfordult, míg a másik a kapaszkodó mögé csúszott. Esély sem volt az arcot érő, fallal való találkozás kivédésére…A humorba illő, mégis véresen komoly ütközés után a százados megtántorodott, majd apró lépésekkel indult meg hátrafelé…nem tudott megkapaszkodni, így elvesztve egyensúlyát elterült a földön. Szerencsére a fejét ért ütés nem volt olyan erős, hogy eszméletét veszítse…ennek ellenére egy dudorral lett gazdagabb, valamint egy meghúzódott vállal.

Alig terült el a földön, az egész C.I.C. sötétségbe borult…páran mély sóhajtással konstatálták, hogy ez talán a vég…Steven egy pillanatra sem hitte, hogy most fognak meghalni…érezte, hogy még nincs itt az ideje a vén csataló pusztulásának. A tartalék generátor lassan életre kelt, és ezzel együtt a rendszerek is újraindultak. A hirtelen jött támadást követő percben ismét egy hang harsant fel. Steven nem tudta beazonosítani, ki is lehet, de a hallottak után megkönnyebbült.
- Parancsnok! A Cylon Báziscsillag megsemmisült! A Cylon Raiderek FTL ugrásokat hajtanak végre, mindegyik eltűnt a DRADIS-ról!
A mondatok hallatán sokak ujjongásban törtek ki, a hídon szolgálók ölelték egymást…kezet ráztak…Steven arcára egy erőltetett mosoly körvonalazódott…a fiatal tiszt csendesen hallgatta a körötte lévők örömét…lassan felemelte a kezét, és megcsókolta a gyűrűjét. Ekkor tudatosult benne igazán az, amit még a kezdetekkor említett meg. Saját hangja visszhangzott a fülében.
~ Mivel nem átalkodtak megtámadni a Csatacsillagot sem, valószínűleg a Kolóniákra is rámennek majd! Mi van akkor, ha ez egy…átfogó támadás kezdete! Nem mi vagyunk az elsődleges célpont, csupán rossz helyen voltunk rossz időben! ~
Remélte, hogy nincs igaza…mert ha igen, akkor szerettei most nagy bajban vannak…

A százados arcáról lehervadt az erőltetett mosoly…helyét valamiféle komor, rideg és nyugtalanító vette át. Steven barázdái megkeményedtek. A tiszt egy nyögés kíséretében ült fel, majd az egyik harcálláspont sarkában megkapaszkodva felhúzta magát. Bal válla nagyon sajgott, de nem volt semmi komoly sérülése, amivel ne tudna elbánni. Voltak páran, akik csúnyább összképet festettek, mint ő. Köztudott volt róla, hogy kemény fából faragták, és egy pár nevetséges sérülés nem fogja hátráltatni a munkájában. Ezt a parancsnok is érzékelhette, mert következő mondatait felé intézte.
- Hamilton százados! Önre bízom a felső fedélzeteken működő kárelhárító egység vezetését. Fékezzék meg a lángokat, és tegyenek meg mindent azért, hogy a Phoenix ismét teljesen harcképes legyen. Amint odafent végeztek, felügyelje a leszállóöblök ajtóinak javítását.
Steven bólintott, majd megindult a C.I.C. kijárata felé…útközben eszébe villant Bright Morrison-ra vonatkozó utasítása. Alig pár lépésre az ajtótól megtorpant, majd a felettesére tekintett.
- Bright parancsnok! Legjobb tudomásom szerint Morrison százados gépészeti és vezérléstechnikai végzettséggel is rendelkezik! Amíg a tüzek elfojtásában segédkezem, talán vethetne egy pillantást az öblök ajtajaira!
Felvetését logikusnak érezte, és úgy vélte, a felettese bele fog egyezni az általa javasolt dologba…

---

Kevin Fuhler zászlós

A fiatal katonatiszt csendesen álldogált a harcálláspontja mögött…most, hogy a szubrutin elkészült már nem volt más dolga, mint várni a felettese utasítására, mely szerint bevetheti azt. Ennek fényében fél szemmel Bright-ot, fél szemmel pedig a DRADIS-t pásztázta. Már hosszas percek óta nem törődött a külvilággal, és kíváncsi volt, hogyan is alakult a csata, amíg ő egy program megírásával foglalkozott.

Alig pár perc kellett csak, amíg az utasítás felharsant.
- Az engedélyt megkapta zászlós! Hívja a Picon-i Parancsnokságot és jelentse a helyzetünket.
Kevin alig kezdett bele az adatok feltöltésébe, amikor a hajótest megremegett…A tiszt szerencsére meglehetősen jól megvetette a lábát…valahogy érezte, hogy a Báziscsillag még megereszt egy sorozatot, mielőtt a semmi martalékává válik. Ami azután következett, arra nem számított…hirtelen elsötétedett a kijelző, pillanatokkal később pedig az egész híd.
- Nem!
Harsogta kissé felindulva, miközben kezével az adó konzoljára csapott. Éppen akkor vágott rá, amikor a fények ismét felgyúltak. Egy pillanatig tanácstalanul bámult körbe, arra gondolt, hogy ő tette…aztán a fagyott állapotból az ész érvek rángatták vissza a valóságba.
- A tartalék…persze!
Jelentette ki csendesen, inkább csak magának, mint másnak. Azonnal hozzálátott, hogy a lementett szubrutinját ismét feltöltse a távolsági kommunikációt biztosító konzol háttértáraira. Az új al-programnak közel két perc kellett az áttöltődéshez, és újabb egy perc az aktivizálódáshoz. Kevin remélte, hogy az újabb találatok nem okoztak sérülést a kiválasztott „kerülőutakban”.
- Fuhler zászlós, sikerült már kapcsolatba lépnie a Piconnal
A fiatal katonatiszt megemelte a tekintetét.
- Az áramkimaradás kicsit lassította a munkámat uram! Most aktiválom a távolságit!
Amint befejezte a jelentét, elindította a saját maga által készített al-programot. Csak remélni lehetett, hogy a kiválasztott vezetékhálózat nem sérült…

[Richard Bright]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

„Az áramkimaradás kicsit lassította a munkámat uram! Most aktiválom a távolságit!” – Válaszolta a kommunikációs tiszt, majd a konzolja felé fordult és tovább bűvölte a klaviatúrát.

A Phoenix első emberének elméjében fénysebességét megközelítő gyorsasággal száguldoztak a gondolatok. Aggasztotta a tudat, hogy az első jelentések, valamint a kommunikációs kapcsolat megszakadása miatt még egy Raptort sem indítottak a Piconról. Egyre inkább kezdett eluralkodni rajta egy baljós előérzet. Gyanította, hogy rajta kívül a legénység, legalábbis a C.I.C.-n szolgálatot teljesítők ugyanígy aggódnak, hogy vajon miért nem érkezett egyetlen hadhajó sem, azok után, hogy a Phoenix jelentette azt, hogy Cylon Báziscsillagok támadták meg. Tekintetét, a repülésirányító tisztel telefonon keresztül társalgó első tisztjére, Thomson ezredesre emelte. Miután a szálfa termetű XO letette a hallgatót, így szólt a parancsnokhoz.

„Uram, intézkedtem mindenről, de engedelmével, ha leszállni nem tudnak a pilóták, akkor Morrison sem fog tudni felszállni. Szerintem Grahamnek most nagyobb szüksége lenne egy tapasztalt tisztre, mint, hogy ott tébláboljon a hangárban!”

Richard Bright egyetértően bólintott, majd a még mindig reá tekintő és várakozó altiszt felé fordult, aki közvetlen telefonösszeköttetésben állt a fogdaszolgálatos tengerészgyalogossal. Mielőtt azonban kiadhatta volna neki az utasítást, hogy eressze ki, Morrison századost és küldje a hangárszintre, Graham századoshoz, ez úttal a harcászati tisztjének hangja ütötte meg a fülét.

„Bright parancsnok! Legjobb tudomásom szerint Morrison százados gépészeti és vezérléstechnikai végzettséggel is rendelkezik! Amíg a tüzek elfojtásában segédkezem, talán vethetne egy pillantást az öblök ajtajaira!” - Mondta a parancsnoki híd ajtajánál megtorpanó Steven Hamilton százados.

A parancsok ezt hallva kényszeredetten elmosolyodott. Többek között erről a jelen esetben figyelemreméltó tényről, azaz a százados ezen irányú képzettségéről ugyancsak megfeledkezett, miként az ütközet alatt a személyéről is. Hamilton felé fordult és egy röpke másodperc erejéig elismerő, s talán hálásnak tetszi pillantást vetett a századosra, aki emlékezetébe idézte Victorya „Frosty” Morrison jelen esetben talán remekül hasznosítható szaktudását. Bár sosem mondta ki, mindig is büszkeséggel tekintett és gondolt a Phoenix főtiszti karára.

- Őrmester, szóljon a fogdaszolgálatos tizedesnek, hogy miután kiengedte Morrison hadnagyot, küldje azonnal Graham századoshoz. – Adta ki az utasítást, majd ismét a hadtisztje felé fordult, aki ekkorra már ki is lépett a nyitott ajtón.

- Hamilton százados, Theron fedélzetmestert is vigye magával. - Kiáltotta a hadtisztje után. Mindannyian tudták, hogy Martin Theron fedélzetmester a Phoenix műszaki és karbantartó egységének vezetője az, aki talán a legjobban tisztában van a korosodó csatacsillag úgymond „lelki világával”. Épp ezért most a kárelhárítási munkálatok közepette, amikor minden, pillanatnyi késlekedés akár a hajó vesztét is okozhatná, a fedélzetmester szakértelme nélkülözhetetlen.

Amint a harcászati-taktikai tiszt távozott, a csatacsillag első embere, ismét Thomson ezredes felé fordult.
- Ezredes, mit gondol, mennyi idő telt el az óta, hogy jelentettük a Piconi Parancsnokságnak, a Cylonokkal való harcérintkezés felvételét. - Kérdezte, az első tiszttől, majd mielőtt Exodus válaszolhatott volna, hozzátette. - Nagyon hosszú ideig cirkáltunk a Kolóniai Űr határán, és egyetlen alkalommal sem láttunk ellenséges egységeket, még a nagy hatótávolságú DRADIS ernyőn sem. Erre ezek most csak úgy belénk botlottak volna. Ez az egész nekem nagyon nem tetszik. Ahogy az sem, hogy nem tudjuk elérni a Picont. Arról nem is beszélve, hogy a Picon nem küldött ide semmit sem, miután megszakadt velünk a kapcsolat. - Itt egy pillanatra ismét elhallgatott és a kommunikációs tiszt felé fordult.

- Fuhler zászlós, jelentést kérek!

[Brian "Exodus" Thomson]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

"- Ezredes, mit gondol, mennyi idő telt el az óta, hogy jelentettük a Piconi Parancsnokságnak, a Cylonokkal való harcérintkezés felvételét. Nagyon hosszú ideig cirkáltunk a Kolóniai Űr határán, és egyetlen alkalommal sem láttunk ellenséges egységeket, még a nagy hatótávolságú DRADIS ernyőn sem. Erre ezek most csak úgy belénk botlottak volna. Ez az egész nekem nagyon nem tetszik. Ahogy az sem, hogy nem tudjuk elérni a Picont. Arról nem is beszélve, hogy a Picon nem küldött ide semmit sem, miután megszakadt velünk a kapcsolat." - tette fel az igencsak ide illő kérdést a parancsnok. Maga Brian is foglalkozott a gondolattal, de mivel eddig csak a csatára koncentrált, ezért úgy döntött, a kérdést elnapolja.
- Nem tudom uram. Őszintén szólva egyre inkább úgy tűnik, hogy Hamilton százados teóriája a megfelelő. Ez egy összehangoltabb támadás lehet, vagy annak egy előörsébe ütköztünk bele. 2 éven keresztül egyetlen kenyérpirítóval sem találkoztunk, most meg egy nagy rakással, és figyelmeztetés vagy kommunikáció helyett, inkább azt választották, hogy ránk támadnak. Noha ennek meg lett az eredménye, úgy gondolom, mielőbb fel kell vennünk a kapcsolatot Piconnal, vagy bármely kint lévő hajóval, mert ebben a szétlőtt állapotban nem bírunk ki egy következő támadást.
Engedelmével uram, elmennék Frostyért a fogdába, hogy elkísérjem Graham századoshoz és magam tájékozódjak az öblök állásáról - mondta Exodus, majd a parancsnok bólintására elindult, elhagyta a hidat...

[Steven Hamilton]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Hamilton csendesen figyelte felettese arcvonásait, és várta, hogy az miként reagál az elhangzottakra. Mivel Bright bólintott, a százados úgy vette, hogy javaslata elfogadásra került.
- Hamilton százados, Theron fedélzetmestert is vigye magával.
Hamilton feszesen kihúzta magát, majd bólintott.
- Értettem uram! Máris intézkedem!
Válaszolta a tõle megszokott katonás stílusban, majd megindult a C.I.C. kijárati ajtaja felé. Az ott ügyeletet teljesítõ katona elõre lépett, majd kinyitotta azt a tiszt elõtt…

Hamilton százados eltûnt a folyosókon….

---

Kevin Fuhler

A fiatal katonatiszt aktiválta a távolsági kommunikációs harcálláspontot, és figyelte, ahogyan a rendszer felépíti az új „útvonalat”. A zöld jelzések sorra villantak ki, úgy tûnt, az utolsó támadások során a hajó azon részeit, melyen az „elterelés” kiépítésre került, nem érte károsodás. Fuhler szemében izgatottság tükrözõdött, látszott rajta, hogy szorít a kommunikáció felállásának sikeréért.
- Fuhler zászlós, jelentést kérek!
Bright parancsnok érces, jellegzetes hangja kizökkentette a kijelzõt figyelõ fiatal katonát. Fuhler megemelte a tekintetét, és már éppen válaszolt volna, amikor a kapcsolat helyre állt. A rendszer jelzései szerint a távolsági ismét mûködõképes volt.
- Uram, a távolsági ismét rendben! Megkísérlek egy adást!
Jelentette ki katonásan, hangjából mégis érezhetõ volt némi büszkeség. Örült, hogy sikerül végrehajtania a feladatot, amivel megbízták. Mély lélegzetet vett, hogy kissé megnyugodjon, majd belekezdett.
- Picon-i Parancsnokság! Itt a BS-80 jelölésû Phoenix nevû Csatacsillag, kérem válaszoljanak, ha veszik az adásunkat! Picon-i parancsnokság, kérem válaszoljanak! Az adás mellett küldöm önöknek a pozíciónkat!
Mivel nem érkezett válasz, így a hadnagy folytatta.
- Megtámadott minket két Cylon hadihajó! A támadást sikeresen visszavertük! Picon, hallanak?
Fuhler a második próbálkozás után kérdõn tekintett felettesére, mert nem érkezett semmiféle reakció…

[Richard Bright]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A harcászati tiszt távozása után a parancsnok szemei a kommunikációs tiszt felé fordultak. Kevin Fuhler zászlós megemelte tekintetét és egy tizedmásodperc erejéig a Phoenix első emberére pillantott, aztán ismét az előtte lévő kijelzőre. Bright látta a fiatal katona arcán végiggördülő izzadtságcseppeket, s az arcán megfigyelhető, szinte már-már görcsösnek tűnő igyekezetet. Tudta, hogy Fuhler mindent megtesz, ami tőle telik, s ami emberileg lehetséges, hogy a rábízott parancsot teljesítse.

- „Uram, a távolsági ismét rendben! Megkísérlek egy adást!” – Szólalt meg végül a zászlós. Hangjából büszkeség érződött. A Phoenix parancsnoka egy szótlan elismerő pillantással nyugtázta a zászlós munkáját. Fuhler ezt vett néhány mély lélegzetet, aztán megkezdte a forgalmazást. – „Picon-i Parancsnokság! Itt a BS-80 jelölésû Phoenix nevû Csatacsillag, kérem válaszoljanak, ha veszik az adásunkat! Picon-i parancsnokság, kérem válaszoljanak! Az adás mellett küldöm önöknek a pozíciónkat!” - Feszült, baljóslatú csend ereszkedett le a Parancsnoki hídra, a legénység tagjai közül többek arcára nyugtalanság és aggodalom ült ki, hisz a másodpercek egyre múltak, ám a Picon nem válaszolt. A zászlós néhány további pillanatig várt, aztán folytatta. - „Megtámadott minket két Cylon hadihajó! A támadást sikeresen visszavertük! Picon, hallanak?” -

Válasz azonban továbbra sem érkezett. Fuhler ezt követően ismét felemelte fejét és kérdőn tekintett a parancsnokra. Bright igyekezett mindennemű tanácstalanságot, és meglepettséget száműzni aráról. Tudta, hogy ha a beosztottak észreveszik a parancsnokuk bizonytalanságát, aggodalmát, sőt mi több félelmét, akkor akár pánik is kialakulhat. Mindazok ellenére, hogy az elmúlt két év során a Phoenix legénysége egy szinte megtörhetetlen egésszé kovácsolódott össze, félő volt, hogy az a nyomás, amely az ütközet kezdete óta mindannyijukra mázsás súlyként nehezedik, előbb utóbb megbosszulja magát. A csatacsillag pedig még messze nincs túl a nehezén. Itt és most a parancsnok az, akinek tartania kell az emberiben a lelket. Bármennyire is korai még a legrosszabbra gondolni, Richard úgy vélte, lehetséges, hogy a műszaki hiba, mely némaságra kárhoztatta a Phoenix nagy hatótávolságú kommunikációs rendszerét, még mindig nem állt helyre.

- Fuhler zászlós, ellenőrizze még egyszer a kommunikációs rendszert. - Utasította, a kommunikációs tisztet, majd hozzátette. - Aztán ismételje meg az adást. - Miközben ezt kimondta, szemei jelzésértékű pillantást lövelltek a zászlósnak, tudatván vele, hogy ő biztos benne, hogy a zászlós nem követett el hibát. Közben a Phoenix parancsnoki hídjának hangszóróiból a CAG bejelentkezése harsant fel.

- „Phoenix, itt Ares! … A hajót biztosítottuk, további utasítást várok!” -

A parancsnok felemelte az előtte lévő pulton lévő vezetékes telefon hallgatóját, majd a mikrofon részével felfelé tartva a szája elé emelte, aztán válaszolt a repülésvezető tisztjének. - Ares, itt a Parancsnok. - Kezdte, miközben felpillantott a DRADIS kijelzőre. A csatacsillag körül szemlátomást jóval kevesebb Vipert, és Raptort jelképező zöld pont volt látható, mint amennyinek kellett volna lennie. - A Phoenix leszállóöblei megsérültek a harcban. Graham és Morrison századosok, valamint a karbantartó személyzet egy része, akik a felső szinteken tomboló tűz oldástól elvonhatóak, már dolgoznak az öblök ajtóinak nyithatóvá tételén, de időbe telik, amíg fogadásra alkalmas állapotba hozzák őket. Egyelőre várniuk kell. - Bright ismét elhallgatott, majd hozzátette. - Mérje fel a fegyver és lőszerkészletet. Jelentést kérek a készletekről és a veszteségekről.- Mondta, aztán letette a kagylót, és ismét Fuhler zászlósra emelte a tekintetét.

[Steven Hamilton]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C – Parancsnoki híd
CTE. Az utolsó nap, az utolsó órák egyike

---

Kevin Fuhler zászlós

Fuhler kérdő, mondhatni tanácstalan tekintetére hamar érkezett a parancsnok válasza.
„- Fuhler zászlós, ellenőrizze még egyszer a kommunikációs rendszert. Aztán ismételje meg az adást.”
A fiatal tiszt bólintott, miszerint megértette a parancsot. Bright tekintetéből kifürkészni vélte, hogy felettese bízik a képességeiben. Ez önbizalmat adott a számára…újult erővel vetette bele magát a feladatba, mely még mindig nem került megoldásra. Lehorgasztva a fejét ismét az általa másodlagosan kialakított szálat kezdte böngészni. A konzolon látható képek alapján úgy festett, hogy a vezetékhálózat, amelyre a nagy hatótávolságú jeleit terelte sértetlen. Egy mély sóhajtás közepette bökött a kijelző melletti, bal felső gombra. Hatásaként a vezetékezés tervrajza eltűnt, helyét pedig a zászlós által írt szubrutin sorai kezdtek peregni.

A fiatal katonatiszt mindent bevetve koncentrált, hátha talál valamit, amit esetleg elírhatott a kapkodás alatt. Persze próbált minden tőle telhetőt megtenni, de a körülmények közel sem voltak elégségesek egy megfelelő program megírásához. A konzol egyre pergette a sorokat, amikor Kevin hirtelen felegyenesedett, majd ismét egy, a konzol alatt található billentyűzetgombra bökött. A szubrutin sorai megálltak. A zászlós csendesen méregette az irományát, majd vadul gépelni kezdett. Az újabb sorok beszúrása után végignézte az irományt, majd ismét frissítette a távolsági programját vele.

Feltekintve a harcállás mögül Brightra vetette a szemeit, majd lenyomta az adás gombot.
- Picon-i Parancsnokság! Itt a BS-80 jelölésű Phoenix Csatacsillag, kérem jelezzenek, ha veszik az adást!
A mondat után elcsendesedve várt, hátha történik valami…Az interferencia mellett azonban nem érkezett válasz. Kevin sóhajtott egyet, majd ismét lenyomta az adás gombot, és belekezdett.
- Picon-i Parancsnokság! Itt a BS-80 jelölésű Phoenix Csatacsillag! Az azonosító mellett küldöm a helyzetünket! Kérem, ha hallják az adást, válaszoljanak!
Fejezte be a kommunikációs tiszt, majd várt, hátha reagál a Parancsnokság a bejelentkezésre…

[Richard Bright]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

Míg Fuhler zászlós hozzáfogott, hogy még egyszer ellenőrizze a nagy hatótávolságú kommunikációs rendszert, Bright parancsnok, átsétált a C.I.C.-n s megállt az egyik altiszt háta mögött, aki a munkaállomásának kijelzőjén épp a Phoenix sematikus ábráját, figyelte, amin bizonyos szekciók vörös színben voltak megjelölve. A látvány eléggé elkeserítőnek tűnt. A felső fedélzeteken, több folyosón nem volt, vagy akadozott az energiaellátás, itt-ott tüzeket is jeleztek, a túlterhelődött lokális elektromos hálózat révén. A sérült burkolat, és az azok közelében lezáródott ajtók révén több helyiség, köztük néhány elhárító lövegállás is teljességgel elszigetelődött. Ráadásul az iménti ugrás, avagy az azt követően elszenvedett találatok okán az FTL hajtómű átmenetileg működésképtelenné vált, és a normál hajtóműrendszer egyik gondolája ugyancsak megsérült. Mindezekhez a problémákhoz hozzájön a két leszálló öböl ajtóinak nyitómechanizmusainak a problémája. Több szekcióval, köztük a hangárszinttel sincs kapcsolat.

A parancsok mindezt látva, bele sem mert gondolni, milyen hosszúra nyúlhat majd a végzetes hibalista, s az elvégzendő karbantartás, javítás, már ha egyáltalán sikerül stabilizálni a helyzetet.

- „Picon-i Parancsnokság! Itt a BS-80 jelölésű Phoenix Csatacsillag, kérem jelezzenek, ha veszik az adást!” – Hallatszott ismét a parancsnoki hídon a kommunikációs tiszt hangja, ahogy megkezdte a forgalmazást. „Picon-i Parancsnokság! Itt a BS-80 jelölésű Phoenix Csatacsillag! Az azonosító mellett küldöm a helyzetünket! Kérem, ha hallják az adást, válaszoljanak!” – Ismételte meg újra a zászlós.

A másodpercek kínos lassúsággal peregtek, válasz azonban ez alkalommal sem érkezett. Bright eltűnődött, tekintete találkozott a zászlóséval, akinek arcáról leolvasható volt mindaz, amit a parancsnok maga is tudott, Fuhler mindent megtett, de úgy tűnt ez nem elég. Nem tudnak kapcsolatba lépni a Piconnal. Feltehetőleg azért nem, mert a Phoenix nagy hatótávolságú kommunikációs rendszere nem képes adást kezdeményezni.

„Uram! Egy hajó lépett a DRADIS hatósugarába!” - Csendült fel a parancsnoki hídon a kék kötelék egyik Raptorpilótájának, Windholenak a kellemes hangja. - „Azonosítás folyamatban...” - Tette hozzá.

- „Nyugtázva Windhole! … Cylon?” - Hallatszott Anthon őrnagy kérdése.

- „Negatív uram! … A DRADIS szerint kolóniai azonosítóval rendelkezik. Egy Raptor az uram!” -
- „Valaki a századból?” - Tette fel a kérdést, amely egyidejűleg Brightot és valószínűleg mindenki mást is foglalkoztatott, aki hallotta a forgalmazást.

Miközben ez a beszélgetés elhangzott a hangszórókból, a parancsnok feltekintett a feje felett lévő monitorok egyikére, amin ugyanaz volt látható, mint a DRADIS kezelőjének monitorján. Az újonnan érkezett, gép első pillanatban vörös, majd miután azonosítása megkezdődött kék villódzó ponttal volt feltüntetve. A Phoenix parancsnoka, a DRADIS kezelőjére pillantott, aki azonnal megértette a neki szóló néma kérdést, s határozottan bólintott válaszul, jelezvén azt, hogy megerősíti, amit Windhole jelentett. A váratlanul felbukkant hajó, a paraméterei alapján egyértelműen kolóniai Raptor.

- „Nem uram, nem a Szárnyak azonosítóját sugározza. Nem a mi gépünk. Az azonosító katonai ugyan, de...” - A hadnagynak elállt a szava. Azok közül, akik hallgatták, s várták, hogy folytassa, abban bíztak, hogy ez lehet az a felderítő Raptor, amit a Piconról küldtek. Bright egy pillanatig sem osztotta ezt a véleményt. Kizártnak tartotta, hogy csupán egy Raptort küldjenek azon forgalmazások alapján, amit azelőtt küldtek a Főparancsnokságra, hogy a kommunikációs rendszerűket kiütötte a találat.

- „Mi az Windhole?” - Hallatszott ismét a CAG hangja.
- „Csak a rejtett azonosító működik, az elsődleges azonosító rendszert eltávolították vagy nem mûködik. Ez valószínűleg egy lopott Rapor lehet uram!” -

Ezt hallva, a parancsnok összevonta a szemöldökét, ha Thomson ezredes ebben a pillanatban itt állt volna mellette, nyilván hangot adott volna véleményének, miszerint a Cylon hadihajók felbukkanása, majd a csodával határos módon való legyőzésüket követően egy meglehetősen gyanús eredetű, magányos Raptor megjelenése, furcsa egybeesés, sőt az is lehet, hogy több annál. A legközelebbi Kolónia a Picon, de egy Raptorok FTL hajtóművének a hatótávolságát tekintve, az is legalább háromugrásnyira van.
- „Zöld 4, Zöld 7 és Zöld 10 elfogopályára. Vörös kód, ismétlem vörös kód! ... Phoenix! Megkíséreljük a Mumust elfogni!” - Jelentette Anthon őrnagy.

Bright ismét a DRADIS kijelzőjére pillantott, három Viper kivált a csatacsillag körül felvett védelmi formációból és elindultak az azonosítatlan Raptor felé. A parancsnok megragadta a telefonkagylót, amely az előtte lévő asztalhoz volt csatlakoztatva. Mielőtt azonban, felemelte volna, a DRADIS-t kezelő tiszthelyettesre pillantott.

- Meg tudjuk állapítani innen, hogy van e nukleáris fegyver azon a Raptoron? - Kérdezte. Tudta, hogy ez a kérdés, meglehetősen nagy meglepetést fog kelteni a hídon szolgálatot teljesítők körében, de azok után, amit a két Cylon Báziscsillagoktól és a Raiderektől kaptak, el tudta képzelni, hogy esetleg van egy lopott Raptor is a tarsolyukban. Amivel megpróbálhatnak a közelükbe férkőzni.

- „Nem uram, ahhoz túl messze van.” - Hangzott a válasz, ami, egyáltalán nem nyerte el Bright tetszését. A Phoenix első embere felemelte a kagylót, s azt a beszélő részével felfelé tartva, az arca elé emelte.

- Ares, itt a Parancsnok! Az idegen Raptor nem közelítheti meg a Phoenixet. Ismétlem, nem közelítheti meg a Phoenixet. Körültekintően közelítsék meg, tartóztassák fel és ellenőrizzék. Nem kizárt, hogy a kenyérpirító tartalma nagyobb az egészségesnél. - Mondta Bright, majd a kommunikációs tisztre pillantott. - Fuhler zászlós, egyelőre hagyja a hosszú távú kommunikációt, kapcsoljon össze nyilvános csatornán azzal a Raptorral. Beszélni akarok a pilótájával. - Rendelkezett. Ismét felpillantott a DRADIS-ra a kíséretül kijelölt három Viper már elérte Raptort, mi több el is haladtak mellette, s fordulóba kezdtek, hogy pozícióba helyezkedjenek mögötte.

A zászlós néhány pillanat alatt végrehajtotta, az utasítást, így a parancsnoknak lehetősége nyílt közvetlenül szólni, a Raptor pilótájához.

- Azonosítatlan Raptor pilótája, itt Richard Bright, a Phoenix kolóniai csatacsillag, parancsnoka beszél, pontosan hatvan másodperce van arra, hogy meggyőzzön, mit keres itt, ilyen távol a Kolóniáktól, és milyen körülmények között tett szert arra a Raptorra. Ha az egy perc leteltéig nem tud meggyőzni, parancsot adok a Vipereknek, hogy minősítsék kenyérpirítónak és lőjék cafatokra. Óra indul. - Mondta, Bright, majd várt a válaszra. Kíváncsi, volt, hogy a pilóta, milyen mesével fog előállni.

[Richard Bright]

I Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A másodpercek feszült várakozással teltek a parancsnoki hídon. A Phoenix első embere türelmetlenül kopogott az előtte lévő asztal lapján, melyet navigációs térképrészletek, ceruzák, vonalzók, és más, az iránymeghatározás régimódi úton történő elvégzéséhez szükséges eszközök voltak, valamint mellékesen a csatacsillag részletes alaprajza, melyen az eddig ismert sérüléseket kerültek megjelölésre. A csatacsillag vezérlésének központjául szolgáló helyiségben az állapotok javarészt normalizálódtak. A hajó különböző részeiről apránként futottak be a kár- és állapot jelentések, melyek során egyre több és több rész került vörös színnel megjelölésre az alaprajzon. Több szekcióval nem volt összeköttetés a felső szinteken, valamint az oldalsó főfolyosókon tomboló tüzek, vagy a megrongálódott főfolyosók miatt. A legénység a műszakiak vezetésével mindenütt dolgozott a lángok megfékezésén. Az első tiszt valamint a harcászati tiszt is kint voltak.

A Piconnal még mindig nem sikerült kapcsolatot teremteni. Ez, tekintve, hogy Fuhler biztos volt benne, hogy nem a Phoenix rendszereiben van a baj, igen aggasztotta Brightot. Ráadásul az azonosítatlan Raptor pilótája sem válaszolt a felszólításra. Úgy tűnt, egyenes válasz helyett inkább az időt próbálta húzni, reménykedve abban, hogy a neki adott ultimátum nem több üres fenyegetésénél. A parancsnok az órájára pillantott. A türelme vészesen fogytán volt. Szíve szerint haladéktalanul lelövette volna, a gyanús űrjárművet, ám tudta, hogy jóval több bizonyságra lenne szüksége a baljóslatú előjeleknél. Noha katonai járművek eltulajdonítása és jogszerűtlen birtoklása súlyos bűntett, az azonnali halálbüntetés indokolatlanul súlyos büntetés lenne. Felpillantott a DRADIS képernyőjére. A Vörös 6 és 9, valamint Windhole gépe már elérték az azonosítatlan Raptort. Rajtuk kívül a Zöld osztag három Vipere volt még a gyanús eredetű Raptor közelében.

- Fuhler kapcsolja Arest! - Rendelkezett Bright, majd amint a kapcsolat létrejött, a következő utasítást adta a Phoenix repülő egységeit vezető tisztnek. - Ares, itt a Parancsnok! Jelentést kérek a Raptorról! A vizuális megfigyelésen túl kérdezze meg Windholetól, hogy a műszerei érzékelnek e rajta nukleáris fegyvereket. - Mondta, s míg a CAG válaszára várt, a kommunikációs tisztre pillantott. - Hívja a hangárszintet! Kérjen helyzetjelentést Hamilton századostól, vagy Theron fedélzetmestertől. - Adta ki a következő utasítást.

Szerette volna egyúttal Thomsont is elérni, bár róla nem tudta, hogy a hangárszinten tett intézkedéseket követően továbbment e a felső szintek sérüléseinek és ottani mentési munkálatainak irányítására, vagy esetleg elindult vissza a C.I.C.re. Ismét az arca elé emelte a telefon mikrofonját, melyen keresztül a CAG-hez szólhatott.

- Ares jelentést! - Mondta szigorú, és érezhetően feszült hangon.

[Pythia]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap, utolsó órák

---

Mielőtt a Phoenix Repülőosztályának Parancsnoka válaszolhatott volna Bright parancsnok azon utasítására, hogy jelentse az aktuális helyzetet, Windhole forgalmazása töltötte be a teret a parancsnoki híd hangszóróiból. A Raptor pilótája jelentette, hogy az elfogott, bizonytalan eredetű gépen nincsenek nukleáris, és egyéb érzékelhető fegyverek sem, valamint csupán a pilóta életjeleit fogja.

Alighogy Windhole befejezte a forgalmazást, a Miner Raptora felé nyitva hagyott csatornán végre, pillanatokkal a parancsnok által szabott ultimátum lejárta előtt megszólat a pilóta és belefogott a tőle várt beszámolóba. Története első hallásra, az adott körülmények között, hihetőnek tűnt.

Időközben a Phoenix fedélzetén a helyzet normalizálódni kezdett. A kritikus rendszereket és szekciókat veszélyeztető tüzeket megfékezték, a hangáröblökkel és a felső fedélzetszekciók oltását végző csoport vezetőjével is sikerült felvenni a kapcsolatot. Theron főnök jelentette, hogy Morrison századosnak és csapatának köszönhetően a leszállóöblök ajtói, ha nem teljesen ugyan, de a szükséges mértékig ismét nyithatóak, így a sürgősségi leszállások megkezdhetők. A lehetőségekhez mérten a hangárfedélzet is készen áll a gépek fogadására…

[Richard Bright]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

A Phoenix parancsnoki hídján a feszültség, a sorra beérkező kedvező információk hatására mérséklődött. A felső fedélzeteken tomboló tüzeket megfékezték, és elfojtották. A tűzoltó – kárelhárító csoport vezetője személyesen jelenttette, a C.I.C-ra az oltás befejezését. A sebesültek és halottak pontos száma még nem volt ismeretes. A hajótesten támadt sérülések következtében nyílván többeket kiszívott a vákuum, s így időbe fog telni, míg pontos megállapítást nyer az eltűntek száma.

Mielőtt Ares válaszolhatott volna a parancsnok jelentéstételre való felszólítására Windhole forgalmazása hallatszott hangzott fel a hangszórókból.

„Ares, itt Windhole! Teljesen biztos, hogy azon a Miner Raptoron nincsenek se nukleáris, sem más fegyverek! Mindössze a pilóta életjeleit érzékelik a műszereim.” - Ez a hitelt érdemlő információ némileg megnyugtatta kedélyeket, de nem oszlatta el a kétes eredetű űrjármű pilótájával szembeni gyanúkat. A Bright parancsnok által szabott határidő lassan lejárt. Amennyiben a Raptor pilótája nem válaszol, a Phoenix első emberének döntést kell hoznia. Tudta, hogy az adott helyzetben be kell váltania a fenyegetést. Már épp nyúlt volna a telefon kagylójáért, hogy kiadja Aresnek a tűzparancsra vonatkozó utasítást, ám a hangszórókból a polgári frekvencián felharsant egy eleddig ismeretlen férfihang.

„Phoenix, itt a Miner csónakja az a helyzet…” - Kezdett bele mondandójába Daniel Forrestal. Míg a gyanús Raptor pilótája beszélt, Fuhler zászlós lépett Bright parancsnok mellé és közölte vele, hogy helyreállt a kapcsolat a hangárfedélzettel. Theron fedélzetmester jelentette, hogy Hamilton százados segédletével, valamint Morrisons százados közreműködésével a leszállóöblök ismételten használhatóak, bár az öbölajtók nem nyíltak ki teljesen.

A parancsnok végighallgatta Forrestal meglehetősen gyanús történetét, majd közölte Fuhlerrel, hogy értesítse Graham századost, hogy készüljön fel a leszállófedélzet a gépek fogadására. Továbbá értesítse Hamilton századost is, hogy amint végzett a hangárfedélzeten ellenőrizze személyesen a felső fedélzeteken folyó kárelhárítást és mentést.

Ez után felemelte a telefonkagylót és Arest kérte. Amint a kommunikációs csoport összehozta a kapcsolatot, a parancsnok beszélni kezdett.

- Ares, itt a Phoenix! A leszállóöblök ismét képesek fogadni a gépeket. Az ajtók nem nyíltak ki teljesen, így amíg a technikusok ennek elhárításán dolgoznak, egyenként szálljanak le a gépek. További utasításig a zöld és a sárga osztag folytasson járőrtevékenységet. A kék, és a vörös kötelék kezdje meg a leszállást. A bal oldali leszállóöblöt használják. Zöld Négy, Hét és Tíz kísérjék a gyanús Raptort a jobb oldali leszállóöbölbe. Ha menekülni próbál, vagy ütközőpályára áll lőjék le! - Adta ki az utasítást Bright, majd ezt követően a Raptor pilótáját kapcsoltatta.

- Miner Raptor, itt a Phoenix csatacsillag parancsnoka beszél! Engedélyt kap a leszállásra a jobb oldali leszállóöbölben. A kísérői rávezetik a leszállóirányra. Tartsa nyitva a csatornát, a repülésirányító tiszt a segítségére lesz a leszállásnál. Phoenix vége! - Mondta, a parancsnok, majd újfent Fhuler felé fordult. - Zászlós értesítse Graham századost a leszálló madárról. Mondja meg neki, hogy személyesen vezesse le. Küldjön két osztag tengerészgyalogost a fogadására. Vegyék őrizetbe a pilótát, és kutassák át a hajót. - Rendelkezett Bright.

[Brian "Exodus" Thomson]

I. Fejezet - A Phoenix lángba borul
BS-80, C.I.C. (Parancsnoki Híd)
CTE. utolsó nap utolsó órák

---

- XO a hídon! - jelentette Fuhler, aki elsőként látta meg az ezredes érkezését, akinek nyomában ott volt a tengerész gyalogosok parancsnoka Gargoyle százados.
- A javítások mindenhol megkezdődtek uram, és bár a hajó állapota továbbra is inkább kritikus, mintsem kielégítő, közvetlen veszély már nincs - jelentette Thomson a parancsnoknak - Gargoyle századossal épp arról beszélgettünk, milyen segítséget tud nyújtani a tengerész gyalogság ezekben a pillanatokban. Mi a parancsa uram? - tette fel végül a kérdést Thomson, mert bár gyakorlott s harci tapasztalatokkal rendelkező tiszt volt, mégsem volt még olyan helyzetben, hogy most tudna valami érdemlegeset hozzátenni az események folyamához. Várta, hogy a rangidős tiszt, barátja és felettese nyújtson neki segítséget egy újabb parancs kiadásával...